Új bajnokot avatott a piac. A mesterséges intelligencia üzemeltetéséhez szükséges mikroprocesszorokat gyártó Nvidia január után újra a világ legnagyobb tőzsdei vállalatává vált. Piaci kapitalizációja a keddi amerikai kereskedésben 3444 milliárd dollár lett, miközben a második helyre szorult Microsoft értéke 3441 milliárd dollár. A CNBC összeállítása szerint a két vállalat ezekkel az értékekkel az Egyesült Államok GDP-jének 9-9 százalékát képviseli.
Az S&P 500 0,6, a Dow Jones Industrial Average 0,5, a Nasdaq Composite 0,8 százalékkal erősödött végül szerdán. Fontos hír volt, hogy a legfrissebb amerikai foglalkoztatási adatok szerint az üres állások száma áprilisban annak ellenére nőtt, hogy Trump a hónap első napjaiban hirdette meg az Egyesült Államok összes fontos kereskedelmi partnerét letaroló vámemeléseit – írta a Yahoo Finance. A májusi foglalkoztatási adat június első hetének második felében várható.
Fotó: Depositphotos
Az OECD csökkentette a világgazdaság 2025-ös növekedésére vonatkozó előrejelzését, miután korábban nem számolt azzal, hogy az amerikai elnök vámcunamival akarja büntetni a világ országait. A világszervezet szerint az Egyesült Államok GDP-je a 2024-es 2,8 százalék után idén 1,6, jövőre 1,5 százalékkal bővülhet.
Az amerikai emelkedés után az ázsiai porondon a dél-koreai tőzsde nagyot ugrott annak köszönhetően, hogy az ellenzék jelöltje nyerte az elnökválasztást. A Kospi 2,43 százalékos növekedéssel örvendeztette meg az indexkövető alapok befektetőit. A politikus a kisebbségi részvényesek védelmét célzó törvényt tervez, ösztönözni akarja a hazai gazdaságot és „pragmatikusan” kezelné a kereskedelmi problémákat. A japán Nikkei-225 0,8 százalékkal nőtt, a szárazföldi Kína CSI-300 indexe 0,4, a hongkongi Hang Seng 0,6 százalékkal erősödött.
Az Airbus a szárnyai alá vette az európai értékpapírpiacot
Az európai tőzsdék kis emelkedéssel nyitottak szerdán az Airbus erősödésének köszönhetően. A befektetőket óvatosságra inti a Trump vámtarifáinak életbe lépésével kapcsolatos közelgő határidő és az alumíniumra, valamint az acélra kivetett új vámok életbe lépése. Az európai repülőgépgyártó részvényei 3,4 százalékkal ugrottak meg a Bloomberg hírére, miszerint kínai légitársaságok több száz gépet rendelhetnek a cégtől. A megkeresések már a jövő hónapban megérkezhetnek, miután a kínaiak ezzel büntethetik az amerikai Boeinget, az Airbus versenytársát. A páneurópai STOXX-600 indexet 0,3 százalékkal emelte meg a hír. A londoni FTSE-100 délelőtt 11 óra környékén stagnálásnál tartott, a frankfurti DAX ugyanakkor 0,9, a párizsi CAC pedig 0,7 százalékos növekedést ért el.
Utóbbiakhoz hasonlóan a BUX is erősödött, igaz, ránézésre ez furcsa lehet. Hiszen a Mol több mint 6 százalékos mínuszban volt 11 óra után, ami az osztalékvágással magyarázható. Ezt azonban a BUX mozgásába nem számolják bele. Az OTP szerény pluszban, a Magyar Telekom és a Richter csekély veszteségnél járt.
Az euróért ekkor 403,50, a dollárért pedig 354,30 forintot kértek a devizapiacon. Ezzel szemben reggel hét órakor az euró 403,76 forinton állt, a dollár pedig 355,19 forintba került.
Az erstés szakértők piaci kommentárjukban azt írták, hogy meglepően stabil a forintárfolyam, pedig események vannak bőven régiós és globális szinten is. Az alapvetően szigorú hangvételű magyar monetáris politika és a többletes külső mérlegek ezt nagyban segítik a fundamentumok oldaláról. Kivárás jöhet szerdán is a piacon az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntése, a pénteki amerikai munkapiaci adatok és a jövő héten esedékes magyar inflációs adatok előtt.
Az olaj kibabrált az OPEC+ országaival: a kitermelés növelése ellenére drágult
Az OPEC+ nyolc tagországa leckét akart adni a világnak abból, hogy a kartell dönti el, mennyit kell fizetni a fekete aranyért, ám ezúttal nem vált be a számításuk – derült ki az Oilprice.com hírportál beszámolójából. Napi 411 ezer hordóval fejelték meg a korábbi kitermelésbővítéseiket, ám az olaj ára számos tényező miatt nem csökkent, ahogy azt a kínálat gyarapodásának okoznia kellett volna, hanem nőtt.
Az első tényező ennek hátterében az volt, hogy az ukrán hadsereg támadásai az Oroszország mélyén lévő célpontok ellen azt az érzetet keltik a befektetőkben, hogy újra csapásokat fognak mérni az oroszok olajipari infrastruktúrájára. Ez mérsékelné a kínálatot. Elakadtak az Egyesült Államok és Irán közti tárgyalások a perzsa állam atomprogramjának visszafogásáról, így nem várható az Irán elleni szankciók enyhítése. Ezért onnan sem fog több olaj a világpiacra kerülni belátható időn belül. A kanadai Alberta államban erdőtüzek pusztítanak, ami naponta 340 ezer hordó olaj kitermelését akadályozza. Ez ellensúlyozza az OPEC+ kitermelésének növekedését. Végül az ázsiai kontinens olajimportja ugyan idén eddig gyengébben alakult, mint mint az elmúlt év azonos időszakában, ám a szakértők részben éppen ezért arra számítanak, hogy nyáron nőhet a kereslet.
A Brent jegyzése szerdán délelőtt 65,5 dollár/hordó, a WTI ára 63,2 dollár/hordó körül alakult. A földgáz ára 35 euró/MWh fölé nőtt, miután a norvégiai szállítások karbantartási munkák miatt napi 14 millió köbméterrel csökkent a kínálat. A szakértők további 100 milliós kiesésre számítanak a következő hetekben. Az ukránok támadásai a gázkínálatot is csökkenthetik és a növekvő közel-keleti igények elszívják Európa elől a gáz egy részét. Ugyanakkor a jó idő a drágulás ellen hat. Az európai tárolók feltöltöttsége kicsit elmarad a 49 százalékos szinttől.
Az arany impozáns teljesítményt nyújtott az elmúlt időszakban, ám a világ egyik több évtizedes aranypiaci tapasztalatokkal rendelkező szakértője, George Milling-Stanley, a State Street Global Advisors elemzője szerint van még feljebb. Legpozitívabb várakozásai szerint a jelenlegi szint felett további 15 százalékos növekedés jöhet, és a sárga fém ára az év végére elérheti unciánként a 3900 dollárt. Az arany jegyzése szerdán a 3358 dollár/unciás szint felé kúszott felfelé.
Bár a bitcon piaca stagnált, a riválisok közül az ether 1,7, az XRP 0,5 százalékkal drágult. Közben a solanások 1 százalékos drágulás könyvelhettek el.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
10 milliárd forint. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
