„Sikeres évet zártunk ismét” – mondta Csányi Sándor, az igazgatóság elnöke. Az OTP most már öt országban számít meghatározó banknak, 14 akvizíciót hajtott végre. Az idén organikusan bővült a teljesítő hitelek állománya 15 százalékkal, a megtérülés is kiemelkedő, 21,6 százalékos a tőkearányos megtérülés, miközben a nem teljesítő hitelek aránya is csökkent. A környezetvédelem iránt is elkötelezett az OTP, az ilyen vállalatok finanszírozását is támogatja és a saját működésében is ilyen elveket követ.
A regionális bankok hitelezése is dinamikusan bővült az elmúlt években: azokban az országokban, ahol jelen van az OTP, jelentős gazdasági növekedés volt. A növekedés úgy következett be, hogy a hitelportfólió minősége nem romlott.
Csányi Sándor azt reméli, az idei évben már sor kerülhet egy jelentős akvizícióra is.
A külföldi leányvállalatok nyereséghez való hozzájárulása már 71 százalék. Azt reméli az elnök, ez az arány a jövőben tovább növekszik. A hitelállomány 42 százaléka már az eurozónában van. A magyarországi bank részesedése a hitelállományból folyamatosan csökken: ennek nem az az oka, hogy az OTP nem finanszírozza a magyar gazdaságot, hanem a külföldi leányoknál van jelentősebb növekedés.
Oroszországhoz is ragaszkodik a bank
Oroszországgal és Ukrajnával kapcsolatban Csányi Sándor elmondta, hogy a két ország súlya a csoporton belül csökkent, Oroszországban vállalati hitelezést már nem folytat az OTP, csak a lakossági ügyfélkört szolgálja ki. Az oroszországi jelenléthez azért ragaszkodik az OTP, mert rengeteget invesztált bele, és nem sért semmilyen szankciós szabályt ezzel.
Az adózás utáni eredmény 2025-ben 1146 milliárd forint lett, 7 százalékkal magasabb a 2024-esnél – mondta Csányi Péter vezérigazgató. A működési eredmény 10 százalékkal 1700 milliárd forintra nőtt, a különbség fő oka a magas adóteher volt. A magyarországi alaptevékenység adózás utáni eredménye 2 százalékkal 264 milliárd forintra csökkent annak ellenére, hogy a hitelezés dinamikusan nőtt. A csökkenés fő oka az adóterhek növekedése volt, amelyek az idén további 27 százalékkal emelkednek,
330 milliárd forintot fizethet be előreláthatóan extra adók formájában az OTP a magyar államnak a rendes adókon felül.
Tavaly 259 milliárd forintnyi szektorális adót fizetett be a magyarországi banki operáció.
A tavalyi év a jelzálogpiac dinamikus növekedését hozta az Otthon Start program indulása miatt. A negyedik negyedévben 352 milliárd forint hitelt helyeztek ki, ebből 275 milliárd volt az Otthon Start, a bank részesedése a jelzáloghitel-piacon 33 százalékra nőtt. A betétek állománya is emelkedett, 41 százalékos az OTP részesedése, és a vállalati hitelállomány is hízásnak indult két stagnáló esztendő után, összesen 18 százalékkal nőtt a teljesítő állomány. A bank részesedése a vállalati hitelpiacon már 21 százalékos, holott 20 éve még csak 7 százalék körül volt.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
300 milliárd forint lesz az osztalék
Az eurózónában lévő bankok eredménye kisebb mértékben nőtt, mint a többi országból származó nyereség, ennek egyik oka az Európai Központi Bank (EKB) kamatcsökkentése. A hitelállományok dinamikusan nőttek, Csányi Péter kiemelte a bolgár leánybank teljesítményét. Üzbegisztánban szintén komoly növekedést ért el a bank. A betétállományok is gyors ütemben nőttek főleg Bulgáriában, ennek részben az ország eurozónához történt csatlakozása volt az oka.
Csányi Péter kiemelte, hogy a bank tőkeellátottsága is erős, jóval meghaladja a szabályozói elvárásokat. Az igazgatóság 300 milliárd forintnyi osztalék kifizetését javasolja a közgyűlésnek.
A vezérigazgató azt is elmondta: az OTP Bank hitelminősítése jelenleg magasabb, mint a magyar államé, ami annak köszönhető, hogy a bank több országban is jelen van.
A bank számára fontos, hogy megőrizze a versenyképességét, emiatt fejleszteni kell a digitális megoldásokat, az értékesítést is egyre inkább a digitális térbe próbálja terelni a bank. Jelenleg már gyakorlatilag minden második értékesítés digitális úton történik. A mesterséges intelligencia használatát is elkezdte az OTP a panaszkezelésben, a hitelbírálatban és a telefonos ügyfélszolgálatban is. A magyarországi alaptevékenység rendszerét 2024-ben elkezdték lecserélni, és az új rendszert Bulgáriában is elkezdték bevezetni. Az ESG (fenntarthatósági) irányelveket is fontosnak tartja az OTP, 1500 milliárd forintos zöld hitelportfóliót tűzött ki célnak, és ezt túlteljesítette.
Biztató, amit a leendő kormánytagokról hallott
A 2026-os várakozásokat Csányi Sándor ismertette a közgyűlésen. Az elnök bízik abban, hogy az iráni háború nem írja át a terveiket, és a régióban a gazdaság növekedésére számítanak. Üzbegisztánban akár 7 százalék körüli növekedés is lehet, de a többi országban is 2-3 százalékos átlagos GDP-bővüléssel kalkulálnak. A választási eredmények hatását is várja Csányi Sándor, a piac reakciói egyértelműen pozitívak, de nehéz helyzetet örököl a Tisza Párt – mondta. Abban is bízik, hogy az új kormánynak sikerül elhoznia az uniós forrásokat Magyarországra.
„Mindig megpróbáltunk középen tartózkodni, és korrekt együttműködésre törekedtünk minden kormánnyal” – mondta az elnök a várható új politikai helyzetről.
Varga Mihálynak megköszönte, hogy a jegybank óvatos politikát folytat, és biztatónak nevezte azt, amit eddig hallott a leendő pénzügyminiszterről (Kármán András az esélyes jelölt) és a gazdasági miniszterről (Kapitány István az esélyes a pozícióra).
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
