A kínai gazdaságról a koronavírus-járvány vége óta gyakorlatilag csak rossz hírek érkeznek immáron meglehetősen hosszú sorban, ám ezt most a pekingi kormány megfejelte egy váratlan bejelentéssel az acélgyártásról – derül ki az Oil Price szakportál pár napja megjelent összefoglalójából, amely részben a Bloomberg hírügynökségre hivatkozik. Az újdonság, hogy felfüggesztik az új acélgyártó üzemek létesítésének engedélyezését.
Az ipari és információtechnológiai minisztérium egy olyan szabályt helyezett hatályon kívül, amely a túltermelés elkerülés érdekében eleve viszonylag óvatosan kezelte ezt a kérdést. Nevezetesen az volt a regula, hogy akkor adtak engedély új létesítmény létrehozására, ha ezzel egyidejűleg egy régi acélipari bázist bezártak.
Fagyos körülmények
A kínai vezetés döntése szinte mindenkit meglepett az acélipari szakmában. Ennek ellenére nem váltott ki hangos reakciókat. A háttérben ugyanis az áll, hogy Kína amúgy is túlzásba viszi az acélgyártást. A MetalMiner tanácsadó cég adatai szerint az ázsiai ország acélexportja az elmúlt években 2016 óra a legmagasabb szintre ugrott.
Fotó: Pixabay
Kína a világ legnagyobb acélgyártó országa. A világtermelés fele onnan származik, ami nagyjából évi egymillió tonna acélt jelent. A koronavírus-járvány vége óta gyengélkedő hazai gazdaság azonban nem ad elég megrendelést ennek az irdatlan kapacitásnak. Ezért aztán a kínai cégek elárasztják a környező országokat a termékeikkel.
Öt délkelet-ázsiai ország, köztük Vietnám, Thaiföld és Malajzia szívta fel ennek a kivitelnek kicsit több mint a negyedét 2023-ban – derült ki a Bank of America becsléséből. Nem véletlen, hogy az olyan acélipari óriások, mint az ArcelorMittal tiltakozásuknak adtak hangot a kínai exportnyomulás miatt. Hu Vang-ming, a China Baowu Steel Group Corp. vezérigazgatója, pár napja azt mondta a cég dolgozóinak a kétévente tartott vállalati értekezleten, hogy a hazai piaci körülmények fagyosak.
Ráadásul ez hosszú ideig elhúzódhat és még rosszabb is lehet. Várakozása szerint a kínai acélipar a 2008-as gazdasági válság idején tapasztaltnál is rosszabb helyzetbe kerülhet. A magyarázathoz nem szükséges mélyre ásni: a kínai ingatlanszektor válsága miatt elpárolgott az üzemek legfontosabb piaca.
Emellett az infrastrukturális fejlesztések lanyhulása is hozzájárul a bajhoz. Az ipari acélfelhasználás a korábbi töredékére csökkent. A görög Ursa Shipbrokers szállítási brókercég becslése szerint a kínai acéltermelésnek jelenleg csak öt százaléka hoz profitot.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
