|
| Steen Jakobsen |
A befektetőket és a közgazdászokat a tőzsdei történelem arra tanítja, hogy mindig, minden téren éppen annak az ellenkezőjére érdemes felkészülni, mint amit a többségi vélemény sugall. „13 éve adjuk közre a túlnyomó többség által képviselt vélekedéseknek ellentmondó év végi prognózisainkat. Az eddigi tanulság: egyszer sem járt rosszul az a befektető, akinek volt bátorsága megfontolásainkat követni…” – mondja az Alapblognak adott interjúban Jakobsen.
A menekült probléma kapcsán a Saxo Bank prognózisa kisebb valószínűségűnek tart egy geopolitikai dráma bekövetkeztét, mint ennek az ellenkezőjét. Reálisabbnak feltételezik a pozitív meglepetést: a vártnál előbb és nagyobb mértékben érződik majd az a beruházási láz, amit a migránsok gazdasági integrációja követel meg – különösen Németországban. Hosszú éveken át halasztgatott beruházásokat és reformokat kényszerít ki a migráció: oktatásban, út- és lakásépítésben, az egészségügyi ellátásban. Mindez azonban 2016-ban Németországban költségvetési hiányt fog előidézni. A rövid távú gazdasági-pénzügyi negatív hatást valószínűleg hosszú távra szóló komoly gazdasági haszon és a vészes demográfiai problémák enyhülése fogja messzemenően kompenzálni…
Ha a britek mennek...
A legnagyobb csapást Európára 2016-ban az okozhatja, ha a népszavazáson a britek többsége az Unióból való kilépésre voksol. Ez az Unió történetének talán legnagyobb tragédiájává fajulhat.
Mi lesz az olajjal?
Az olajár alakulásával kapcsolatban Jakobsen a következőket fejti ki: „az OPEC megállapodhat egy „padlóárban”, elhatározhatják, hogy semmiképpen sem hagyják 40 dollár alá süllyedni a hordónkénti árat. Ehhez társulhatnak súlyos, akár Európában illetve annak közvetlen közelében bekövetkező geopolitikai bonyodalmak, illetve az – amit mi eleve erősen prognosztizálunk –, hogy Kínában az év második felében megint nagyon komoly élénkülésnek indul a gazdaság. Mindettől függetlenül a kutatásaink, számításaink azt mondatják velünk, hogy a nyersolaj ára 2016-tól kezdődően mintegy 10 éven át reálisan 40 és 60 dollár között fog mozogni. Az El Niño közvetetten-közvetlenül húsz százalékkal fogja emelni az olaj világpiaci árát. Nyomában világszerte emelkedni fognak az élelmiszerárak – akár átlagosan 40 százalékkal. A vezető országokban beinduló infláció – a jelenlegi, deflációs veszéllyel telített helyzetben – áldásnak tekinthető, az ütemesebb világgazdasági növekedés egyik kulcseleme…”
|
| A Brent olajfajta alakulása. Friss árfolyamok >>>> |
A dollár árfolyam alakulásával kapcsolatban érdemes visszatekinteni az elmúlt két és fél évtizedbe: „ahányszor a Fed elsőként kamatot emelt, tehát mind az öt legutóbbi alkalommal, annyiszor nem erősödött, hanem gyengült az amerikai dollár!
Ez a történelmi minta és tanulság. Az aktuális pedig a következő: jóval nagyobb az Egyesült Államokon kívül tartott dollármennyiség, mint az Amerikán belüli. A világ országai, vállalatai, magánszemélyei túlnyomórészt dollárban vettek és vesznek fel hitelt. A globális GDP-t produkáló országok fele közvetlenül függ a dollártól, annak erősödése természetszerűleg árt, gyengülése viszont általában használ a világgazdaságnak” – osztja meg véleményét a témával kapcsolatban a szakértő.
Jakobsen szerint 1 euró 1,20–1,25 dollárt fog érni a jövő év végéig. Ha a jelenlegi konszenzusos várakozásnak megfelelően a dollár és az euró árfolyama valóban paritásba kerülne egymással, netán 1 dollár többet érne 1 eurónál, akkor biztosra vehető, hogy recesszióba került a világgazdaság.
Az ezüst éve
„Mivel tekintélyes inflációs tendenciák indulnak útjukra a következő egy évben, az ezüst válik az egyik leghatékonyabb ellensúlyt képező befektetési eszközzé. A napelemek térhódítása és egy sor egyéb technológiai újdonság nyomulása eközben eleve felturbósítja az ezüst iránti keresletet.
2016 az ezüst évének ígérkezik, ára húsz-harminc százalékkal erőteljesebben növekszik majd, mint a többi nemesfémé, például az aranyé” – zárja gondolatait az interjúalany.
Cernavodánál fel kell készülni arra, hogy néhány napig teljesen le kell állítani az atomerőművet – jelentette be Alexandru Busoi energetikai államtitkár. 
