Tíz évvel ezelőtt, 2008. október 24-én volt a Lehman-válság következében begyorsult tőzsdei árzuhanások egyik alja a nemzetközi piacokon. Ekkor jó mélyre esett a legtöbb tőzsde indexe, de innét már másnap hirtelen felpattanás következett, és hetekig szinte csak felfelé mentek az árfolyamok.

Később újabb lejtmenet indult, és a legtöbb tőzsde 2009 március 9-én érte el sok éves mélypontját. Ezt szokták a 2008-2009-es válság igazi aljának tartani a tőkepiacokon, bár különböző eszközöknél más és más volt a helyzet – például a kínai piac már ősszel elérte az alját.

Itthon a Budapesti Értéktőzsde részvénypiaca az akkori hosszú hétvége miatt október 22-e után csak október 27-én nyitott ki újra, így kis késéssel, és talán egy kicsit akkor már tompítva kaphatta az áldást. Azért zuhant a BUX index is rendesen, 10 751 ponton zárt, a márciusi alj később napi záróáron 10 020, a nap közbeni minimumon 9856 pont volt.

Technológia, és dollárban

Valójában a BUX már előtte is nagyot szánkázott, egy hét alatt értéke ötödét, alig két hét alatt pedig harmadát veszítette el. A feltörekvő részvénypiacok többségének vesztesége határozottan meghaladta a fejlett piacokét akkoriban.

De mi történt azóta, kinek sikerült jobban kilábalnia? Sok éve száguldanak a nagy amerikai technológiai óriások részvényei, nem meglepő, hogy a Nasdaq technológiai tőzsde Composite (összetett) indexe került az élre évi 17 százalékos emelkedéssel. Ha ehhez a dollár forinthoz képesti évi 2,6 százalékos drágulását is hozzá vesszük, már majdnem évi húsz százaléknál tartunk.

Osztalékkal jobban megy

Ha pedig tudjuk, hogy a széles körben használt Nasdaq Composite úgynevezett “price return index”, azaz az árfolyamok változását ábrázolja, az osztalékok értéknövelő hatása nélkül, akkor alighanem meg is van a húsz százalék. A technológiai cégek kevés osztalékot fizetnek, de azért előfordul, ennek hatását egy másik index, a Nasdaq TR (total return) tartalmazza, annak teljesítménye kissé még jobb.

A BUX index 13,1 százalékos éves hozammal előkelő helyezést ért el, és ezzel első megközelítésben megelőzné az általánosan használt S&P 500 amerikai és Nikkei 225 japán részvényindexeket. Ezek azonban nem tartalmazzák az osztalékokat, így a TR-verziót is megkerestük hozzájuk. (A BUX index eleve TR-típusú.)

Ennyit ment az OTP

Így, az osztalékoknak ai indexbe való visszaforgatásával számolva már azt mondhatjuk, hogy az S&P 500 vállalataiba és a japán indexekbe fektetni jobb üzlet volt, mint magyar papírokba. Ha pedig a forintgyengülést is számításba vesszük, akkor még inkább.

Az OTP éves szinten 14,9 százalékkal erősödött, ez 303 százalék, vagyis lényegében megnégyszereződött az ára. Osztalékokkal együtt ez is 1-2 százalékponttal magasabb lenne.

Állampapírban is jó volt

Tíz éve a tíz éves hazai államkötvények referenciahozama 10,6 százalék volt, igaz, ebben a tőkepiaci turbulenciák miatt megnőtt kockázatnak, pánikhangulatnak nagy szerepe volt. (Magyarország akkor külföldi mentőcsomag segítségére szorult.) De a forintkötvényekkel alapvetően magas hozamot lehetett elérni az elmúlt évtizedben, lényegében kockázat nélkül, ezt mutatja a MAX indexcsalád emelkedése is is.

A német, a lengyel vagy a kínai indexeket egyértelműen túlszárnyalta a hazai részvénypiac, a román esetében ez nem teljesen egyértelmű, mert 2008-ig visszamenőleg nem számoltak osztalékos (TR) indexet. A többféle típusú indexből az is jól látszik, hogy hosszabb távon a befektetők hozamának már jelentős részét teszi ki az osztalék, nem érdemes tehát lebecsülni.

Feltörekvők hátul

Pusztán euróba, dollárba vagy svájci frankba fektetni azonban nem volt jó ötlet, ezek csak pár százalékos éves hozamot adtak, még úgy is, hogy idén nyáron alaposan elgyengült a forint. Tehát ha deviza, akkor is jól meg kell nézni, hogy mibe fektetünk. (Például lehet PEMÁP eurós magyar államkötvénybe, aminek kamata most évi 2,9 százalék.)

Összességében, az amerikai piac remekelt tíz év alatt, a feltörekvő piacok ettől elmaradtak. Azon belül azonban a magyar eszközökkel elég szép hozamot lehetett elérni.