Hat ábrán mutatjuk a környezettudatos befektetések hozamát

A témában nagyszabású konferenciát rendez október 1-jén a Klasszis Média Budapesten. 
Fenntarthatóság 2024 – ESG: a szabályozási kihívástól az üzleti lehetőségig
Jöjjön el és hallgassa meg a téma legjobb szakértőit, ismerje meg a vállalatok és a pénzügyi szektor legjobb gyakorlatait! Vegyen részt a Klasszis ESG díjak átadásán!
Részletek és jelentkezés >>

Általánosnak mondható vélemények szerint a környezetileg, társadalmilag felelős ESG-befektetések – részvények és részvényalapok – hozama magasabb azoknál, ahol ezek a szempontok nem játszanak szerepet. A kép azonban nem minden befektetéscsoportnál, alapnál, indexnél és nem minden futamidőre egyértelmű.

Tényleg kimagasló az ESG befektetések teljesítménye? Indexek, indexkövető alapok árfolyamgörbéje alapján próbáltuk eldönteni a kérdést.

Első blikkre az ESG a nyerő

Mit mutatnak a cikkünkben látható ábrák? Az első ábra szerint az S&P 500 ESG index – az amerikai részvénypiac vezető S&P 500 indexének felelős befektetéseket tartalmazó alindexe – felülteljesítette az általános amerikai részvénypiacot. Mintegy 69 százalékos hozamot ért el, míg a széles körű index csak 63-at. A használható adatsor azonban rövid, mindössze négy év.

A második ábrán ugyanez a két index látható az S&P Global indexkeresőjének összehasonlítása szerint, de immáron tíz évre. Ha egy évtizede 100 dollárt fektettünk volna S&P 500 indexbe, most mintegy 275-öt érne, míg az ESG index szerinti részvénykosár értéke 290 lenne. A különbség nem nagy, de itt is megvan.

A nagy meglepetés

Ám a “normál” S&P 500 indexnek van egy történelmi eredetű hiányossága, nem tartalmazza az osztalékfizetések hozamnövelő hatását. Az osztalék lényegében elvész, kifizetése árfolyamveszteségként jelenik meg az indexben. (Árfolyamváltozás-alapú, “price return”, avagy “PR” típusú index.) De léteznek “total return” indexek is, amelyekben az osztalékfizetéssel is nő az index értéke, nemcsak az árfolyamemelkedéssel. (Ilyen a magyar BUX és a német DAX is.)

A harmadik ábra ezért az S&P 500 ESG index és a széles körben használt, normál S&P 500 “total return” verzióit tartalmazza, a teljes, részvénybefektetők által elérhető hozammal (árfolyamnyereség plusz osztalék). Az eredmény zavarba ejtő: a két mutató lényegében ugyanazt a teljesítményt nyújtotta az elmúlt tíz év alatt.

Összeért a két világ?

Vajon miért? Valószínűleg azért, mert a nagyobb amerikai cégek körében ma már alapvető elvárás az ESG-szempontok figyelembe vétele. Így az S&P 500 ESG index összetétele, úgy látszik, csak kis mértékben különbözik az S&P 500-étól. A legnagyobb befektetései itt láthatók:

Eklatáns példa a kétféle index “összeolvadására”, hogy már az Exxon Mobile olajmulti is az ESG-kategóriában szerepel.

Jobbak-e az ESG ETF-ek?

De mi történik, ha nem indexeket, hanem tőzsdén jegyzett ESG-alapokat (ETF-eket) nézünk? Az eredmény szintén vegyes. Az ötös számú ábrán látható ETF-ek – van köztük globális és amerikai, közepes és nagyobb részvényekre szakosodott termék egyaránt – mindegyike elmaradt az S&P 500 TR indextől. (Osztalékfizetésekkel korrigálva.)

Amely a legjobban megközelítette, az iShares ESG Aware MSCI USA ETF (ESGU) meg szinte teljesen együtt mozog vele. (Az alapokat a Forbes és a The Motley Fool listáiból választottuk ki. Az időtáv azért csak öt év, mert tíz éve az alapok még nem léteztek.)

A befektetők szemfülesek voltak?

Egy másik magyarázat arra, hogy az ESG-befektetések pluszhozama miért nem mutatható ki az ábrákon az, hogy a tőkepiacok mindig előre gondolkodnak, azaz a jövőt árazzák. Mire egy cég bekerül egy ESG-indexbe vagy ETF-be, addigra már átment egy felkészülési, átalakulási folyamaton, amely ESG-vé tette, és ez a nyilvános cégeknél publikus információ volt.

Következésképpen az ESG-átalakulás árfolyamnövelő, hozamemelő hatása már korábban jelentkezhetett, beépülhetett az árfolyamokba, és minden bizonnyal be is épült. Sok esetben talán már akkor, amikor a szóban forgó ESG-alapok és indexek még el sem indultak, fél-egy, esetleg másfél évtizeddel ezelőtt.

(Hasonló jelenségek voltak megfigyelhetők más új tőzsdei üzletágaknál, például a lítiummal kapcsolatos vagy a marihuáha-bizniszben érdekelt vállalatok részvényárfolyamainál, vagy a kriptovalutáknál. Nagy árrobbanást tapasztalhattunk már korán, amikor a sztori új volt és nem is léteztek rájuk alapok vagy indexek.)

Lehet még felülteljesítő

Ami nem jelenti azt, hogy az ESG-szemlélet hatásai ne jelentkezhetnének a jövőben is, folyamatosan, éveken, évtizedeken keresztül, vagyis ne lehetne a szektor később újra felülteljesítő. Már csak a járulékos előnyök miatt is, amelyek az ESG-ből származnak, mert a megfelelő fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatok szakcikkek szerint olyan előnyöket is élveznek, mint

• Fokozott működési hatékonyság,
• megnövekedett költségmegtakarítás,
• alacsonyabb munkaerő-fluktuáció, a tehetségek könnyebb megtartása.

Lásd még:

Talán az impact alapok lesznek a nyerők?

Lehetséges, hogy a szép hozamokat nem az ESG-alapok, hanem az úgynevezett “impact”, vagy az SRI alapok között kell keresni? (Az SRI-alapok célpontjai, a társaságok nemcsak figyelembe veszik az ESG-szempontokat, hanem teljesen ki is zárják a káros tevékenységeket. Az “impact” alapokban levő cégek pedig kifejezetten pozitív hatást akarnak gyakorolni a környezetre és a társadalomra, hozzá akarnak járulni a világ jobbá tételéhez.)

SRI- és impact típusú ETF-eket azonban még nehezebb találni, mint ESG-kategóriájúakat. A következő ábrán néhány “impact” megjelölésű befektetési jegy szerepel, hozamuk azonban messze elmarad az irányadó amerikai részvényindextől. Ezek az alapok:

• Rize USA Environmental Impact UCITS ETF USD Acc
• Rize Environmental Impact 100 UCITS ETF
• Xtrackers MSCI Global SDGs UCITS ETF

Miért pont ennek az indexnek higgyünk?

Az indexek világa egyébként igen szerteágazó ma már, sok ezer lehet belőlük. Így ESG-indexekből is van sok. Csak az S&P-indexcsaládban említenek még több kisebb, nagyobb cégekre szakosodott, különböző kört felölelő ESG-mutatókat, például:

• S&P 500 Equal Weight ESG Index
• S&P 500 ESG Leaders Index
• S&P MidCap 400 ESG Index
• S&P SmallCap 600 ESG Index
• S&P Composite 1500 ESG Index
• Stb.

Akkor még nem is foglalkoztunk más “indexgyárak” termékeivel, európai vagy ázsiai részvényekkel. Befektető legyen a talpán, aki ki tudja választani a megfelelő termékeket, le tudja vonni a megfelelő következtetéseket.

A témában nagyszabású konferenciát rendez október 1-jén a Klasszis Média Budapesten. 
Fenntarthatóság 2024 – ESG: a szabályozási kihívástól az üzleti lehetőségig
Jöjjön el és hallgassa meg a téma legjobb szakértőit, ismerje meg a vállalatok és a pénzügyi szektor legjobb gyakorlatait! Vegyen részt a Klasszis ESG díjak átadásán!
Részletek és jelentkezés >>