Ez a cég tényleg mindent túlél?
Legelsők közt
A cég az egyik legrégebbi internetes vállalkozás. Jeff Bezos hozta létre még 1994-ben, az internet hajnalán. Cégét először Cadabrának nevezte, utána jobban csengő nevet keresett, de szigorúan „A” betűvel kezdődőt. Akkor úgy gondolta, hogy az ABC sorban elől lenni kritikus dolog lesz a netkorszakban. A szótárban haladva az Amazon névnél állt meg. Nem az ókori görög mitológia szerinti harcos hölgyekre gondolt, hanem az Amazonas folyóra, mint egzotikus helyre, egyben a vízhozamát tekintve legnagyobb folyóra. Saját vállalkozásaként ő is a legnagyobb áruháztól álmodott.
Kezdetben könyváruházat hozott létre: abból kiindulva, hogy egy virtuális könyváruházban az összes létező kiadvány elfér, míg egy hagyományos üzlet mérete véges. Az elképzelés bejött, jóllehet érdekes módon a könyvkereskedelem lett az egyik olyan ág, amely nem került át teljesen a netre. Szeretünk könyvesboltban sétálni, kezünkbe venni a könyvet és belekukkantani. Ajándékozási listánkon is elöl áll a könyv, és olyankor is szeretjük megforgatni: hogy néz ki, vajon örül-e neki, akinek szánjuk?
Felívelés
A vállalkozás sikeres lett, és Bezos a könyvkereskedelmen túl hamar bővíteni kezdte a kínálatot. A dotcom lufiban az Amazon az egyik legfelkapottabb papír volt: árfolyama az 1997-es tőzsdére vezetésétől 2000 márciusáig közel megszázszorozódott. A lufi pukkadását követő 2 évben aztán visszaesett a tizedére az ár, de míg sok más cég mögött nem volt igazi fundamentum, az Amazon egy nagy forgalmú kereskedőház lett. 2001-ben már 1 milliárd dolláros forgalma volt: ekkor sikerült összehozni az első nyereséges évet, ami bizonyította a kétkedőknek a cég életképességét.
Az ár magához is tért, 2007-re elérte a korábbi tetőt, akkor azonban a válság hatására megtorpant. A válság után viszont rögtön, már 2009 nyarán meghaladta azt, és szép folyamatosan tovább emelkedett a 2013. decemberi 400 dolláros csúcsig. Az árbevétel közben 100 milliárd dollár közelébe emelkedett, viszont a nyereség elapadt. Ez sok elemzőt megijesztett, jogosan tették fel a kérdést, hogy ilyen hatalmas befolyó összegből hogy nem lehet egy kis nyereséget összehozni?
Nagy árbevétel, kis profit
A cég alapvető gondja végülis egész 20 éves működése során az volt, hogy míg óriási árbevételt generált, az alkalmazott kis árrés miatt csak szerény profitot tudott felmutatni. Ebben most végre lényeges javulást sikerült elérni. A részvényenkénti nyereség 45 centre növekedett, miközben a piac 17-et várt. A cég árbevétele is tovább hízott 15 százalékkal, és ez a szám 18 százalék lett volna, ha a dollár erősödése nem rontja az Amerikán kívül elért eredményt.
A részvény igen jól reagált a jelentésre: egyből 14 százalékkal, vagyis 43 dollárral került feljebb. Ha ezt az árat összevetjük a fundamentumokkal, akkor azt látjuk, hogy az árbevételhez képest nem drága a papír (1,8 körüli P/S, vagyis ár/egy részvényre jutó árbevétel), ugyanakkor a várhatóan részvényenkénti 1-2 dollár körüli éves profit 350 dolláros árnál még igen szerény. A piac, úgy tűnik, megelőlegez a cégnek egy sokkal magasabb eredményt: ez az ár ugyanis nagyjából egy érett kereskedelmi cégnél 20 dollár körüli részvényenkénti profitot indokol.
