Ezért érdemes hosszú távra befektetni – interjú

A Privátbankár.hu Alapkezelő Klasszis versenyen a tíz éves teljesítményért járó díjat a Columbus Alap nyerte, ami sokak szemében a legrangosabb elismerés, mert ilyen hosszú időn keresztül jól megfelelni komoly teljesítmény. Milyen érzés?

Móricz Dániel (M. D.): Nagyon örülünk neki és büszkék vagyunk rá. Gyakran szoktuk mondani a befektetésekről, hogy rövid távon erősen a szerencsétől függ minden. Hosszú távon azonban egyre kisebb a súlya ennek, és egyre nagyobb az elköteleződésnek, a kockázatkezelésnek, a jó befektetési döntéseknek.

Cser Tamás (Cs. T.): Egy jó tíz éves eredményhez már tényleg konzisztens teljesítményre van szükség, meg arra, hogy nagyon nagy őrültséget ne csináljon az ember. Tíz év alatt a hátrányok előjönnek, kibukik, ha valaki csak attól tud jó hozamot elérni, mert túlzottan nagy kockázatot vállal.

Mekkora volt az alap hozama ez alatt a tíz év alatt?

M. D.: Évi 7,4 százalék, ami ma nem tűnik magasnak, hiszen 13-14 százalékos állampapírhozamok is vannak. De e tíz éves időszak nagy része nagyon alacsony, nulla közeli kamatokkal telt el, így semmiképpen sem szabad ezt a mai állapothoz hasonlítani. Ráadásul ez alapvetően egy eléggé alacsony kockázatvállalás mellett jött ki.

Aki egyébként hosszú távon jól szeretne teljesíteni, annak biztos, hogy lesz olyan időszaka, amely során rossz hozama lesz. Elkerülhetetlen, hogy egyes rövid távú hozamlistákon nem fog jól szerepelni. Nekünk a Columbus kezelése során az is célunk, hogy ne legyen olyan három éves időszak, amikor a kockázatmentes állampapírhozam alatt teljesítünk. Ez valamennyire korlátozza a kockázatvállalásunkat. Persze hosszú távon pedig szeretnénk jóval az állampapírhozamok és az infláció fölött teljesíteni.

Mivel sikerült elérni ezt a hozamot, hogyan nézett ki az alap átlagos összetétele?

M. D.: Az alap átlagosan 30 és 50 százalék közötti részvényarány tartott. Voltak olyan rövidebb időszakok, amikor ez egy kicsit magasabb volt, de ez volt a jellemző.

Cs. T.: A magasabb részvényarányú időszakok jellemzően nagy pánikokban alakultak ki. Ha nagyon nagy ijedelem van a részvénypiacon, akkor megemeljük a részvényarányt.

Ez a nettó részvényarány egyébként úgy jön ki, hogy van sokkal több long (vételi) részvénypozíció, de vannak short (eladási) pozíciók is. Így oportunisztikusan tudunk mozogni eszközosztályok között annak függvényében, hogy éppen mit tartunk érdekesebbnek. Például lehet, hogy egy nettó 35 százalék mögött 70 százalék long és 35 százalék short van.

A fennmaradó tőkét mibe lehetett tenni, különösen a nullakamat-környezetben?

M. D.: Nagy kihívás volt, hogy elkerüljük az összes olyan eszközt, aminek már nyomott a hozama, nagyon magas az árazottsága. Ne vegyünk semmit csak azért, hogy legyen benne más típusú eszköz is. Viszonylag stabilan tartottunk aranyat az alapban, és short kötvénypozíciókat.

Ez egyébként egy olyan tíz éves időszak volt, ami nagyon nem nekünk kedvezett. Mi ugyanis alapvetően értékalapú, “value” befektetők vagyunk, olcsó eszközöket szeretünk tartani. De a tíz év legnagyobb részében, nagyjából 2021-ig a legtöbb eszköz drága volt. Majd még drágább lett. Ami meg olcsó volt, az olcsó is maradt. Az elmúlt másfél év már nem így nézett ki, de előtte a növekedési részvények és az ezek által dominált amerikai piac felülteljesítette a value típusú részvényeket.

Mi a Columbus alappal nemcsak kerültük az amerikai részvénypiacot, hanem sokszor kifejezetten shortoltuk is. Inkább value típusú részvényekben, Amerikán kívüli olcsó papírokban tartottunk nagy pozíciókat. Így a befektetési stratégiánk sokáig nem működött valami jól. Erős ellenszél volt.

Akkor miért nem volt rosszabb a hozam?

Cs. T.: A válasz szemlélteti a kockázatkezelésünket is. Mi végig hittünk abban, hogy ez egy átmeneti, abnormális dolog, ez a nulla, időnként negatív kamatszint nem maradhat így. Ezért nagyon próbáltunk arra vigyázni Danival, hogy ne vegyünk olyan eszközöket, amik ennek az időszaknak nagy nyertesei voltak, de valójában buborékok, és rosszul fognak teljesíteni, amikor ez a környezet megváltozik.

Ezért nem akartunk magas értékeltségi szorzón forgó növekedési részvényeket, nyomott hozamú hosszú kötvényeket, histórikusan alacsony kockázati felárral forgó vállalati kötvényeket tartani, mert amint a kamatok normalizálódnak, ezekkel nagyon sokat lehet veszíteni. Ezt láttuk is az utóbbi időben. Ennek egyik emblematikus példája volt idén az amerikai bankcsőd-hullám, például a Silicon Valley Bank.

M. D.: Az elmúlt tíz év jelentős részében shortoltuk a fejlett piaci állampapírokat, ami talán kicsit korainak bizonyult az elején, de elég jól működött például tavaly. Sokat tompított a nagy eszközátárazódás során, hiszen akkor nyertünk veleamikor szinte minden más esett. Egyébként ezeknek a kötvényshortoknak a jelentős részét tavaly lezártuk.

Hogy viselték az alap befektetői azokat az éveket, amikor még nem jött be a számítás és nem túl jól teljesített az alap?

M. D.: Úgy kezeljük ezt az alapot, mint a saját pénzünket. De a saját pénzünkkel türelmesek vagyunk, és nem döntünk az elmúlt három hónap hozama alapján. Ahhoz, hogy jól lehessen kezelni egy értékalapon befektető alapot, az kell, hogy legyen stabil befektetői bázisa. A Columbusnak nagyon jelentős része olyan befektetők kezében van a privát vagyonkezelt ügyfeleink köréből, akik jóval hosszabb befektetési időhorizonttal rendelkeznek az átlagnál. Különösen azután, hogy már átéltek egy-két nehezebb időszakot a tőkepiacon velünk együtt, tudják, hogy pont ezek teremtik meg a jó hozam lehetőségét, mert ilyenkor lehet olcsón vásárolni. Nem kellett attól tartanunk, hogy egyik pillanatról a másikra kiveszik a befektetők a tőke nagy részét, így tudtunk hosszabb távra fókuszálni.

A másik dolog, hogy mi ketten csináltuk ezt stabilan tíz éven keresztül, és mögöttünk van a HOLD Alapkezelő teljes elemzői portfóliókezelői stábja is. Ez Közép-Kelet-Európa legnagyobb alapkezelői elemzői csapata.

A harmadik fontos tényező, hogy sohasem akartunk túlzott kockázatokat vállalni rövid távú jó hozam reményében. Hosszú távon szeretnénk kezelni ezt az alapot, ahogy az elmúlt tíz évben, úgy a következő tíz évben is.

Mennyire vannak olyan befektetések az alapban, amik passzív jövedelemforrások, például osztalékrészvények?

Cs. T.: Általában nem volt sok ilyen, mert az alacsony hozamkörnyezetben ezek az eszközök is túl voltak értékelve. Most viszont változás van, végre van kamat, és vonzóak a kötvények is. A vállalati kötvények egyes szegmenseiben is végre kialakult megfelelő kockázati felár. Így ezek most jobban megjelennek az alapban is. A legfontosabbak a banki kötvények, mert az európai hitelintézeti szabályozás rákényszeríti a bankokat, hogy a viszonylag magas tőkemegfelelésen túl bocsássanak ki elég nagy mennyiségben további kötvényeket is. Ezeknek az a szerepe, hogyha egy bank még el is bukná a saját tőkéjét, akkor is legyen egy extra védelem a betétesek, vagy betétbiztosítás alapok előtt.

Ezzel párhuzamosan pedig, tanulva a 2008-2009-es válságból, sokkal szabályozottabbak a bankok, sokkal óvatosabbak, kisebb kockázatokat vállalnak, nagyobb tőkemegfeleléssel működnek. Így szerintünk annak a kockázata, hogy itt Közép-Európában a vezető nagy hitelintézetek elveszítsék a tőkéjüket, nagyon kicsi. Ehhez képest pedig egész vonzó a papírok felára, mert rövidtávon túl nagy belőlük a kínálat. Ezeknek a banki kötvényeknek a várható hozama közel olyan szinten van, mint a részvényektől elvárt hozam, de azoknál szerintünk jóval kevésbé kockázatosak.

Kötvényeken, részvényeken, aranyon kívül más eszközosztály, mint ingatlanok, kriptovaluták…?

M. D.: Az elmúlt évtized közepétől mintegy 4-5 éven keresztül egy viszonylag alacsony kockázatú hazai lakóingatlan-fejlesztésre szóló kitettséget alakítottunk ki egy külföldi befektetési alapon keresztül. Akkor úgy láttuk, felívelő szakaszba kerül a hazai ingatlanpiac, ami eltarthat jó pár évig. De úgy fektettünk be, hogy az évtized végén már kiszállhassunk abból. Most, az elmúlt másfél év óriási esését követően azt látjuk, hogy a nyilvános részvénypiacon forgó, ingatlankapcsolt eszközök közül némelyek már vonzó hozam-kockázat alternatívát kínálnak. A hozamemelkedés hatására elég sokat estek az ingatlanok, az ingatlanfejlesztők részvényei.

Cs. T.: Ez egy olyan terület, ahol láthatóan baj van, és emiatt majd valószínűleg lesz rengeteg eszközeladás, és lesznek nyomott árak. Ami szerintünk majd érdekes lehetőséget fog jelenteni, de inkább csak a következő években. A tőzsde előrejelző indikátor, ezért a reálgazdaságban az ingatlanpiacon látott, becsült tranzakciós árazásokhoz képest ugyanakkor a tőzsdén forgó ingatlanos kitettségű eszközök már jóval pesszimistábban vannak árazva.

A nyersanyagok megvédhetnek minket az inflációtól?

Cs. T.: Az inflációs probléma nem fog teljesen eltűnni. A múltban a magasabb inflációs időszakokban a nyersanyag olyan eszközosztály volt, ami a reálérték megőrzésére, sőt akár gyarapítására is alkalmas volt. Ilyen volt a 70-es évek az USA-ban. Úgyhogy ezekre is figyelünk.

Például az elmúlt két év jó teljesítményében az is benne volt a Columbusnál, hogy optimisták voltunk az energiaszektorra, amit energiarészvényekkel játszottunk meg. Szerintem egyébként majd érdekes lesz a réz is, mivel egyik fontos alapanyaga a megújuló energiára való átállásnak, csak a közelmúltban túl konszenzusossá vált ez a vélekedés, miközben rövid távon a kínai ingatlanpiaci problémák szembeszelet jelentenek.

Mintha megállt volna az idei részvénypiaci emelkedés, merre tovább?

M. D.: Év elején azt láttuk, hogy mindenki nagyon pesszimista 2023 első felével kapcsolatban, és optimista a második felére. Mi azt gondoltuk, hogy pont fordítva lesz. Annyira túladottá vált az összes tőkepiaci eszköz 2022 őszére, hogy úgy véltük, az infláció várható csökkenése mellett , talán van a világgazdaságban még egy kis lendület. Így az első félév lesz jobb, ha kiárazódnak a további kamatemelések, miközben nem kerülnek mély recesszióba a gazdaságok.

Most azonban azt látjuk, hogy lassulóban van a világgazdaság, és minden, amit a múltban a gazdaságpolitikusok csináltak, fél-egy-másfél év késéssel fokozatosan ugyan, de kezdi éreztetni a hatását. A brutális monetáris szigorítás összességében globális lassulást eredményez. Egy ilyen esetben inkább kevesebb ciklikus részvénypiaci kitettséggel és több defenzív papírral érdemes rendelkezni. Valamint több kötvénnyel és kevesebb részvénnyel.

Néhány tényező nagyon zavarja és nehezen kiszámíthatóvá teszi a normális gazdasági ciklusokat. Ilyenek a brutális energiaválság, a Covid világjárvány és utóhatásai. A Covid alatt nagy megtakarítások halmozódtak fel, amelyeket még nem költött el teljes egészében a lakosság, Kína nemrég nyitott ki egy drasztikus lezárásos időszak után, illetve Európa egy kicsit fellélegezhet a tavalyi órási energiasokk eltűnésével.

Összességében szerintünk inkább egy lassuló világgazdaság, romló profitabilitás és csökkenő infláció fogja meghatározni a következő fél-egy évet, ezért óvatosabbak vagyunk.

Ez olyan stagflációsan hangzik.

Cs. T.: Igen, bár szerintem már egyetlen faktor fűti az inflációt, a munkaerőpiacok feszessége. De itt is látszanak az első jelei annak, hogy ez enyhül. De az áruinfláció már egyértelműen lefordult, szinte mindegyik nyersanyag ára esik. A gazdaságot hűti a hitelezés, az is nagyon belassult. Így a fókusz rövidebb távon szerintem inkább a stagnálásra, és nem annyira az inflációra fog irányulni.

A mesterséges intelligencia viszont erősen deflációs hatású lehet.

M. D.: Ez jogos felvetés, de meg kell jegyezni, hogy a mesterséges intelligencia nélkül van két olyan strukturális tényező, amelyek alapján tartósabban feszes munkaerőpiacra és magasabb bérinflációra lehetne számítani. Egyik a demográfia, hiszen idősödik a társadalom, egyre kevesebb munkavállaló jut ugyanannyi eltartottra. A másik pedig a deglobalizáció, ami miatt nem lehet kiszervezni a munkát az olcsóbban termelő országokba, ez is növeli az inflációt. De ezek mellé bejön a technológiai fejlődés, amely mindig deflatorikus.

A mesterséges intelligencia már öt évvel, tíz évvel ezelőtt is jelen volt és befolyásolta a vállalatok életét, folyamatosan riogatnak vele, hogy elveszi az emberek munkáját. Most ehhez képest éppen 40 éves mélyponton van a globális munkanélküliség, tehát eddig ez nem következett be. Tény, hogy az AI fejlődése exponenciális, olyan gyors, hogy nagyon-nagyon nehezen jelezhető előre. Egészen rossz, meg egészen jó forgatókönyveket is el lehet ebből képzelni. Nem tudjuk pontosan megjósolni.

A magyar részvénypiac nagyon olcsónak látszik.

Cs. T.: Van több olyan faktor is, amelyek javulnia kéne, hogy pozitív forgatókönyv jöjjön a magyar részvénypiacon. Az egyik nyilvánvalóan az EU-s megállapodás, amire nagy szüksége van a gazdaságnak. Egy másik nagy bizonytalansági faktor, hogy a költségvetés nincs fenntartható pályán. Az idei hiány erősen kérdőjeles és a magas kamatok folyamatosan rontják a költségvetés helyzetét a következő évekre is.

Az elmúlt egy-két évben a kormány a költségvetési kiigazításokat nagyrészt a vállalatokra terhelte a különadókkal. Van vállalásunk az EU felé, hogy ezeket csökkentjük, de közben nem látszik, hogy a költségvetésben ennek lenne tere. Emiatt összességében mi most nem vagyunk pozitívak a magyar részvénypiaccal kapcsolatban.

M. D.: Egyébként a magyar tőzsde a világ egyik legolcsóbb részvénypiaca, de nem ok nélkül. Volt a magyar gazdaságnak egy nagyon hosszú jó időszaka, de most egy jó néhány éves, sokkal nehezebb időszakra készülünk.

Hogy nézhet ki a forint jövője?

M. D.: Azt gondolom, hogy a forint ezen a szinten drága, de ahogy már láttuk más eszközosztályoknál is, tud még drágábbá válni, ha van olyan tényező, ami hajtja. Ez a forintkamatszint nagyon-nagyon magas. Volt egy nagy pánik a forint körül tavaly ősszel, amikor valószínűleg sokan vettek devizát. Most mindenki kellemetlenül érzi magát, mert nemcsak nominálisan van alacsonyabban az euró árfolyama, hanem elesett a magas kamattól is, amit a forinton el lehetett volna érni.

A forint legerősebb fundamentuma most ez a kamatszint, amely elképesztően magas ahhoz képest, amit hasonló inflációs dinamikával bíró régiós országokban láttunk. Ha elindul a magyar infláció látványosabb csökkentése, ami hónapok kérdése, akkor valószínűleg a magyar kamattöbblet is csökkenni fog, és akkor ez a forint vonzerejét kicsit rontani fogja. 

(Az interjú az MNB május 23-i effektív kamatcsökkentése előtt készült – a szerk.)  De ha 18 helyett csak 15 vagy 13 százalék lesz az effektív kamat, az is sokkal magasabb, mint a régióban. Tehát ez egy erős fundamentum, ami segít a forintnak.

Cs. T.: Magyarországon a gazdasági stagnálásnak, visszaesésnek egyre erősebb jelei vannak. Így nem hiszem, hogy tartósan fönnmaradhat ez a kamat. Erősen fékeződik a fogyasztás, a hitelfelvétel, a kamat gazdasági ára egyre magasabb.

M. D.: Többes kamatrendszer van Magyarországon, más a kamat a külföldieknek, a belföldieknek, a hitelfelvevőknek, a betéteseknek, az alapkezelőknek, a vállalatoknak, a magánszemélyeknek… Nyilván az a megoldás, hogy ahogy lassul a gazdaság és csökken az infláció, eme kamatspektrum felső része elkezd csökkenni, és közelebb kerülnek egymáshoz ezek a kamatfajták. A forint reálfelértékelődése lassan olyan mértékű, ami egyre több exportőrnek okoz fájdalmat. A következő fél év azonban még a forint árfolyamának erős szinten maradásáról szólhat.

Mi a HOLD Alapkezelő filozófiája?

M. D.: Az alapkezelő már hosszabb ideje szellemi műhelyként működik, arra törekszünk, hogy aki hosszú távon elkötelezett az elemzői, portfóliókezelői munka iránt, annak megteremtsük a megfelelő környezetet. Inspiráló társaságban legyen, ahol sok mindenről lehet informálódni, beszélgetni, sok elemzéshez hozzá lehet jutni. Fontos, hogy erre tudjon fókuszálni.

Ahhoz, hogy a Columbus a díjat el tudta nyerni, biztosan az is hozzájárul, hogy nagyobb a létszámunk, és többet tudunk foglalkozni a tőkepiacokkal. Magyarországon szerintem sok tehetséges, jól gondolkodó alapkezelő, portfóliókezelő, elemző van. De néhány embernek túl sok feladatra kell koncentrálnia. Nekünk fontos, hogy azzal tudjon foglalkozni, amivel szeretne, és legyen hosszú távú érdekeltségi rendszer.

Több időnk van elemezni, jobban meg tudjuk érteni a piacokat, ami különösen fontos volatilis, csapkodó piacon, válságban. A gyors, de mély Covid-válság vagy tavaly az orosz támadás idején már nagyon jól működött nálunk ez. Sokkal előbb láttuk, hogy mikor kezd irracionálissá válni a piac, mint ahogy az elemzők megírták volna.

Hogyan működik az online vagyonkezelési szolgáltatásuk?

M. D.: Az online vagyonkezelés elindítása mögött meghúzódó talán legfontosabb motiváció, hogy ezen keresztül tegyük elérhetővé a HOLD befektetői teljesítményét és eredményeit azok számára is, akik nem rendelkeznek 80-100 millió forint feletti megtakarítással, de szeretnék ránk bízni a vagyuk egy részét. Sokaknak van megtakarítása Magyarországon és ezt rengetegen elhanyagolják, ennek a(z alternatíva) költségére nem figyelnek oda kellőképpen. Különösen most, amikor a kamatok is magasabbak és az infláció is elszállt. Másrészt vannak jó befektetési lehetőségek, elég nagy az alternatíva-költsége annak, ha az ember nem csinál semmit és a párna alatt tartja a pénzét. Másrészt láttuk, hogy fejlődik a világ, az internet és a fintech-cégek megoldásai mindenkinek az életébe beszivárognak, és ebben nekünk is részt kell vennünk, mindig is innovatívak voltunk.

Harmadszor, bízunk abban, hogy a HOLD márkanév és az összeszokott, régóta együttműködő csapatunk megléte értékteremtő, és valahogy össze lehet kapcsolni ezeket a dolgokat. Megcéloztuk azokat az embereket, akiknek van megtakarítása, de nem válhatnak privátbanki ügyféllé. Van rendszeres megtakarításuk, amit rendszeresen be tudnak fektetni és nyitottak az online megoldások irányába.

Ha az emberek túl sok választási lehetőség előtt állnak, akkor megijednek és nem tudnak választani. Különösen olyan területen, ahol nem mozognak komfortosan. Például, ha a patikában tíz gyógyszert sorolnának fel, biztosan stresszelnék és nem tudnék választani, inkább felhívnék valakit, és azt választanám, amit ő mond.

Engem is sok barátom felhív, megkérdezi, hogy van százfajta alap, mit válasszon. Az első tanácsom, hogy ne ugráljon az alapok között, vegyen párat, és tartson ki mellettük, vagy alakítson ki egy diverzifikált portfóliót. A mi megoldásunk, hogy bízza ránk a pénzét, ez a munkánk, hogy mi ezzel foglalkozunk, erre van egy nagy csapatunk. Az ügyfél alacsony, közepes vagy magas kockázatú vagyonkezelést vehet igénybe, mi pedig majd kiválasztjuk a részvényeken, kötvényeken belül, illetve azok közül, amit a legérdekesebbnek tartunk. Mindezt online tudjuk megcsinálni, tudomásunk szerint a versenytársakhoz képest jóval olcsóbban. Nincs számlavezetési díj, nincs utalási díj, semmilyen tranzakciós díj.

Kinek szól ez az online felület elsősorban?

Cs. T.: Jól látható, hogy a 40 év alatti korosztály kifejezetten igényli az online elérhetőséget, vidékről sem akar vagy tud mindenki Budapestre jönni számlát nyitni.

Az online vagyonkezelés számunkra hosszú távú befektetés, nem várunk rövid távon nagy csodát, nagy megtérülést. A jövő azonban a digitalizációé. Ma még sokan ódzkodnak ettől, főleg az idősebbek, a vagyonosabb korosztály ragaszkodik a személyesebb kapcsolatokhoz. De idővel ez változni fog, ahogy a mai fiatal generációk felnőnek. Az a réteg 10-20 év múlva már jelentős megtakarítási vagyonnal fog rendelkezni. Probléma a fiataloknál, hogy nyitottak a megtakarításra, csak nem könnyű elkezdeni.

Alapvetően nehéz úgy befektetni, ha nincs egy nagyobb induló vagyon, mert magasak a tranzakciós díjak, és így nem tud diverzifikálni sem. Ekkor csak egy dolgot tud megvenni. Nekik viszont tudunk most már egy olyan alternatívát mutatni, amellyel fokozatosan is el lehet kezdeni a befektetést, és folyamatosan lehet építgetni, minimum limit nélkül.

Ha valaki hoz egymillió vagy ötmillió forintot, befizeti, utána mi történik?

M. D.: Segítünk neki a választásban.  Először átmegy egy komoly online kérdőíves átvilágításon azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatú befektetést érdemes választania. A kiválasztott portfóliót már mi kezeljünk és alakítjuk, az ügyfeleknek nincs további teendője. Bármikor utalhat újabb összeget, amit szintén automatikusan befektetünk és kezelünk.

Lesz hozzá mobilalkalmazás, mint a Revolut vagy a Robinhood?

M. D.: Már elkészült a mobilalkalmazásunk, de jelenlég még tesztfázisban van, ezért egyelőre nem elérhető az ügyfelek számára.

Majdnem 24 órán keresztül vannak nyitva tőzsdék a világban, hogyan lehet a magánéletet és ezt a munkát összeegyeztetni?

M. D.: Nehezen. A portfóliókezelés olyan szakma, ahol teljes önismeret és erős önkontroll is szükséges. De talán a feleségeinket és gyerekeinket kellene erről inkább kérdezni.

Cs. T.: A stratégiánk azért segít ebben, mivel hosszú távra lövünk. Próbáljuk megérteni, hogy mik azok az eszközök, amiket most félreért a világ, és pár év múlva jóval többet fognak érni. Ezek a dolgok azért nem szoktak este 23 óra két perckor megváltozni. Nyilván, ha hirtelen durva árváltozások vannak, akkor kell rá reagálnunk. Szerencsések vagyunk, mert a munkánk egyben a hobbink is. Az idő nagy részében ez megfér normális családi élet mellett, mindkettőnknek három gyerekünk van, és a gyerekeink látnak minket.