A keddi ülésen nem változtatott a kamatokon az MNB monetáris tanácsa, de az átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal mérsékelte, és jelezte, hogy ez néhány bázisponttal emelheti a 3 hónapos BUBOR mértékét. Ezt egy kisebb monetáris szigorításként is lehet értékelni - az, hogy az euró árfolyama a 324-es szintről hirtelen 323-ra csökkent arra utal, hogy a piaci szereplők is egy szimbolikus szigorításnak tartják a bejelentést.
|
| Az euró jegyzésének alakulása a héten. Friss árfolyamok >> |
Az OTP Elemzési Központ friss értékelésében kiemeli: a nemrég bemutatott új lakossági állampapír, a MÁP+ (amely az elérhető eszközök közül jelenleg a legmagasabb hozamot kínálja) egy kisebb likviditási sokkot okozott a bankközi piacon, ami a bankközi kamatok emelkedéséhez vezetett. A 3 hónapos BUBOR 20-ról 25 bázispontra emelkedett, az overnight BUBOR pedig 7-ről 66 bázispontra ugrott (majd visszakorrigált 40 bázispont alá). Ennek hátterében az áll, hogy az új állampapírból a háztartások rövid idő alatt 900 milliárd forint értékben jegyeztek. Ezt részben meglévő lakossági állampapírjaik bankoknak történő értékesítéséből finanszírozták - ez okozta a múlt héten a bankközi likviditás időleges kiszáradását a múlt héten. Az OTP szakértői jelezték: a helyzet azóta normalizálódott, de összességében azért a hatás nagyon hasonlított ahhoz, mintha egy kisebb monetáris szigorítás történt volna.
A keddi MNB-közlemény közvetve kezelte is a helyzetet. Azt írták ugyanis:
"Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon."
| A kamatdöntés indoklásában megjelölték azt a 4 tényezőt, amit kiemelten figyelemmel követ a Monetáris Tanács. Az infláció és a GDP-növekedés pályáját is feljebb tolták. Úgy számolnak, hogy az új lakossági állampapír még a jövőbeni fizetésemelésünket is magához vonzza. További részletek a kamatdöntésről >> |
Az OTP Elemzési Központ értékelése szerint az MNB ezzel gyakorlatilag azt közölte, hogy szükség esetén a volatilitást a bankközi piacról a devizaswapokhoz irányítja át. A tervezett 100 milliárd forintos csökkentés kisebb szigorításnak tekinthető, ami a feszesebb 2020-as költségvetéssel és a rendkívül magas lakossági kötvényhozamokkal együtt arra utalhat, hogy a gazdaságpolitikai keretrendszer a jövőben kevésbé lesz támogató, ami egyfajta reakció a túlfűtöttség jeleire: a gyors béremelkedésre, a magas inflációra és a külső egyensúly romlására.
Ezek alapján az OTP Elemzési Központ a 3 hónapos BUBOR lassú emelkedésére számít, az év végéig a 40 bázispont körüli szintre.
Ez már a hatodik. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
