A Bitcoin az elmúlt években nem éppen a kiegyensúlyozott mozgásáról volt ismert. A születését követően előbb igen lassan, majd 2015-től egyre gyorsabb ütemben drágult. Végül, a kriptoeszköz grafikonját nézve 2017-ben már exponenciális emelkedésről beszélhettünk. Ekkor az egy évvel korábban még 1000 dolláros árfolyam megközelítette a 20 ezer dollárt. Ahogy az árfolyam erősödött, egyre többen hittek abban, hogy az erősödés akár még sokkal tovább is tarthat, és számos elemzés jelent meg, amelyben a szakértők azt próbálták előre jelezni, hogy hol lehet a szárnyalás vége. Persze, ahogy az lenni szokott, amikor már lassan mindenki elhitte, hogy "határ a csillagos ég", akkor fordult meg a trend, és 20 ezer dollárról viszonylag rövid idő alatt 10 ezer dollár lett, majd később 8, 6 és 5 ezer. Ezeken a szinteken persze úgy tűnt, hogy stabilizálódhat, de végül mindegyikről lefordult, és töretlenül folytatódott a lejtmenet.
Ahogy a részvénypiacon, úgy a kriptoeszközöknél is 2018 decemberében volt a mélypont, majd más kockázatos eszközökhöz hasonlóan onnan elkezdett felállni a padlóról a Bitcoin is. Persze a visszapattanás kapcsán az első reakciók arról szóltak, hogy ez csak a döglött macska jelenség. Ezt akkor szoktak mondani a piacokon, amikor nagyon magas szintről rövid idő alatt heves árfolyamzuhanást mutat egy eszköz, majd a mélyponthoz képest éles fordulattal emelkedik. Az elnevezést pedig úgy magyarázzák, hogy ha elég magasról dobják, akkor a döglött macska is "felugrik" a padlóról. Az év elejei korrekciót így sokan azzal magyarázták, hogy túladottá vált a Bitcoin árfolyama is, és sok vevőt csábítanak a 3-4000 dolláros szintek, akik korábban 10 ezer felett nem vásároltak.
Az emelkedés azonban az első hónapok után sem tört meg, sőt tovább folytatódott. Április elején ráadásul jött egy hirtelen ugrás, amikor két nap alatt 25 százalékkal ugrott meg a kurzus, amikor a 4000 körüli szintről hip-hop 5000 fölé került a kriptodeviza. Akkor az árfolyamok egy - később hamisnak bizonyuló - pletyka miatt lendültek a magasba, elterjedt ugyanis, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, a SEC engedélyezi a Bitcoin alapú ETF-et, ami egy passzív befektetési forma, hasonló egy passzívan kezelt befektetési alaphoz. A meginduló árfolyamokra rátett egy lapáttal, hogy sokan, akik korábban a Bitcoin eltűnésére fogadtak, és (fedezetlenül) eladási pozíciót nyitottak kénytelenek voltak vásárolni. A harmadik ok, amivel akkor magyarázták a megugrást az volt, hogy a számítógépes kereskedési algoritmusok, a trendeket erősítve nyitnak vételi és eladási pozíciót, az emelkedésre így ők is vétellel reagáltak.
Az áprilisi emelkedés után viszont tovább folytatódott a hegymenet, hogy hétfőn aztán újabb nagy, 10 százalék feletti ugrás jöjjön. Ennek köszönhetően a Bitcoin kurzusa megközelítette a 9000 dolláros szintet. Legutóbb egyébként 2018 májusában járt ilyen magasságban a kriptovaluta. Igazán meggyőző magyarázat a mostani emelkedésre sincs, vélhetőleg ebben is közrejátszik az, hogy sokan nyitnak short pozíciót, vagyis fogadjak az emelkedés ellen. Mivel a Bitcoin árfolyama nem akar csökkenni, ezért ezek a spekulánsok kénytelenek visszavenni drágábban a pozíciójukat, ami tovább lendíti az árakat fel. Éppen ezért rendkívül nehéz megjósolni, hogy a mostani szárnyalás meddig tart, és hol fog megtörni a hegymenet.
A német parlamentben megtartott első teljes beszédében Friedrich Merz új kancellár először felvázolta a Németország előtt álló hatalmas kihívások egy részét. 
