Az OTP a legnagyobb forgalmú magyar tőzsdei papír, egyúttal a befektetők elsőszámú kedvence volt hosszú időn át. Az elmúlt 3 évben aztán elfordultak tőle a befektetők, árfolyama viszonylag alacsonyan, kis mozgásokkal és kis forgalommal egy szűk sávba szorult. A legfőbb oka ennek, hogy a hazai bankokat évek óta kellemetlenségek érték. Kezdődött a bankadóval, következett a végtörlesztés, majd sokáig a levegőben lógott a devizahitelek forintosításának mikéntje. Általános lett a vélekedés, hogy gazdaságpolitika tartósan bankellenes, ez ki tudja, mikor változik, ezért elfordultak az OTP-től.
Új helyzet
Most lehet, hogy megváltozik a helyzet. A piacnak meg kell emésztenie a tegnapi bejelentést, és ami még fontosabb, látni kell, hogy a kormánypolitika tényleg barátságosabb lesz-e a bankokkal szemben. Ez nyilván hosszabb időt fog igénybe venni, a puding próbája az evés. A megítélés teljes megváltozása így akár egy-két évet is igénybe vehet.
Nézzük meg, mit jelenthet egy ilyen hosszabb távú folyamat. Önmagában a bankadó csökkentése kb. maximum 500 forintot jelent a részvény árában, ez már rögtön be is árazódott. Ezen túlmenően az a kérdés, hogy nyugodtabb körülmények között a bank milyen eredményt tud felmutatni, és hogy a befektetők újra megszeretik-e.
A papír bő 10 évvel ezelőtt került a középpontba, amikor a bankokat amúgy is felkapták világszerte, de az OTP-t különösen. Az ár 2 ezer forint környékén volt, amikor ez a folyamat megkezdődött. Onnan elkezdődött a csúcsok döntése, és ez a folyamat szakadatlanul, éveken át folytatódott, míg aztán 2007-ben, a mánia tetején elérte a 11 ezer forintos árat. Az akkori várt további profitnövekedéssel ez még indokolható is volt, csakhogy a háttérben már megindultak azok a folyamatok, amik a 2008-as összeomláshoz vezettek.
A lejtmenet
Ennek megfelelően az OTP is ereszkedni kezdett, és a közönség minden szinten végigvette, az alapok meg csak adták. 2008 őszére, a vihar előtti napokra 6300 forintig esett, és akkor jött a világ összeomlása. Az OTP 3 nap alatt 3300 forint lett, de ez még távolról sem a mélypontot jelentette. Az év végén és 2009 elején folytatódott az értékvesztés, és végül március elején, 1240 forinton találta meg az alját a papír. Itt már csődöt árazott a piac, miközben ilyesmiről szó sem volt. Gyorsan kiderült, hogy az OTP jól vészelte át a válságot, árfolyama hamar fel is szaladt 4 ezer forintig. Utána nekiestek a shortosok, akiket aztán a piac ledarált: ekkor szaladt föl a papír újra 7400 forintra, ami az akkori körülményeket figyelembe véve nyilván túlzott volt. Végül jött a 3-4 évvel ezelőtt európai bankpánik, a papír leereszkedett a mai árszintekre, és azóta nem is tért magához, itt ragadt.
Felmehet?
Mi kellene ahhoz, hogy ez gyökeresen megváltozzon? Leginkább az, hogy a bank nyeresége növekedjen. Jelenleg, ha semmi rendkívüli esemény nem történik, akkor az idei várható eredmény részvényenként 500 forint körül lesz, ami mellett a jelenlegi ár fundamentálisan egyensúlyinak mondható. Hogy lesz-e komolyabb profit növekedés, az döntően függ az orosz és ukrán helyzet alakulásától is, de még inkább attól, hogy a tegnap bejelentett kormányzati irányváltás ténylegesen is megvalósul-e a bankok felé. Ha minden tényező kedvezően alakul, könnyen lehet 1-2 év alatt 50 százalékos profitnövekedés is, és akkor a 6 ezer forint fölötti ár is reális lenne.
A magyarok többsége maradt az egynapos utaknál. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
