Sokak véleményét osztja
Icahn a Reutersnek adott interjújában beszélt az amerikai monetáris politikáról, egyúttal Donald Trumpot nevezte meg ideális elnökjelöltnek (talán nem véletlenül, hisz mindkettejük ugyanolyan „self made man”, az egyikük az ingatlanpiacon, a másikuk a tőzsdén lett milliárdos).
Véleményes szerint a Fed rendkívül veszedelmes úton jár, és az az igazán nagy baj, hogy ezt fel sem fogják. A 2008 óta ugyanolyan alacsonyan, gyakorlatilag 0-n tartott kamat nem csak veszélyes, de katasztrofális következményei is lehetnek. 2008-ban és utána egy darabig indokolt volt ez a monetáris politika, hisz kihúzta az amerikai gazdaságot a válságból, de utána már semmi másra nem volt jó, mint hogy túl olcsó hitelt jelentsen a vállaltok túlzott eladósodásához, és a befektetők között pedig olyan hozaméhséget keltsen, hogy kínjukban mindenféle gyanús értékpapírt (bóvlikötvényt) megvesznek, melynek kockázatát fel sem tudják mérni.
2008 is elkerülhető lett volna
Icahn nem kispályás: olyan cégekben szerzett komolyabb részesedéseket, mint a Netflix, az Apple vagy az Ebay, és sokszor aktívan részt is vesz a vállaltok irányításában illetve a management befolyásolásában a részvényesi érték növelése érdekében. Most azt mondja, hatalmas pozícióit lefedezte, mert egyre nagyobb esélyét látja egy heves piaci összeomlásnak. Mindazonáltal eddig long pozícióival szépen keresett a mesterséges pénzbőség generálta sokéves bikapiacon.
|
Carl Icahn 1961-ben kezdett brókerként dolgozni, 1968-ban megalapította saját cégét, amely főleg cégfelvásárlási arbitrázzsal és opciós kereskedéssel foglalkozott. 1978-tól kezdve komoly befolyással bíró részesedéseket szerzett különböző tőzsdei cégekben. 1985-ben ellenséges felvásárlással megszerezte a TWA légitársaság feletti ellenőrzést, ez megalapozta hírnevét, állítólag Oliver Stone róla mintázta Gordon Gekko alakját a Tőzsdecápák c. filmben. A Forbes idei listája szerint 23,5 milliárd dolláros vagyonával a 31. leggazdagabb ember. |
A 79 éves guru azt mondja, azért fontos most mindenkit figyelmeztetni a pénzügyi piacokra leselkedő veszélyre, mert ha 2007-ben több nagy befektető felhívta volna a figyelmet a másodlagos jelzáloghitelek piacának állapotára, Amerika is a világ elkerülhette volna a következő év összeomlását és az azt követő válságot.
Hazárd vállalatvezetők
Icahn bírálta a vállalatvezetőket is, hogy az alacsony kamat mellett elérhető hiteleket nyakló nélkül veszik fel, de azt nem fejlesztésekre költik, hanem a cég saját részvényeit vásárolják belőle, vagy ami még rosszabb, értelmetlen és fölösleges cégfelvásárlásokat finanszíroznak belőle. Magát a gurut is bírálták ugyanezért, miszerint az Apple-t szorította rá nagyösszegű sajátrészvény vásárlásokra. Ő erre azt mondja, hogy ha egy cégnek 200 milliárd dollár készpénze van, akkor az nyugodtan vásárolhat a saját papírjaiból, ezzel nem kockáztat semmit, ilyen iszonyatos pénzmennyiségből hadd lássanak valamit a részvényesek is.
Könnyelmű kisbefektetők
Icahn amiatt is aggódik, hogy rengeteg kisbefektető vesz meg bizonytalan vállalati kötvényeket némi hozam reményében, miközben ezek sokszor kockázatosak, nagy a nemfizetés vagy akár a cég tönkremenetelének kockázata, és akkor a kisbefektetők elveszthetik befektetésüket (és ezekre még befektetővédelem sincs, hisz a befektető vállalja a kockázatot). Ráadásul ezek a kötvények sokszor nem konkrétan jelennek meg, hanem ETF-ekbe vannak becsomagolva, hasonlóan, mint 2008 előtt a másodlagos jelzáloghitelek.
A befektetők azt hiszik, ha baj van, és esni kezdenek az árak, lesz idejük eladni ezeket a papírokat. De ha beindul a pánik, olyan, mintha valaki tüzet kiáltana, és egyszerre akarna mindenki kimenni az ajtón. A sok eladóval szemben hirtelen nem lesz vevő, az árak forgalom nélkül zuhanhatnak a töredékükre.
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
