|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Ma már a 307 forintot ostromolja az euró, amire február óta nem volt példa. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forint korábbi, sok éves, lassan gyengülő trendje továbbra is megtörni látszik. Az idén sem sikerült a fizetőeszközünknek áttörni a korábbi csúcsokon, valahol 318 forint környékén mindig elbukik az euró drágulása. (A svájcifrank-válság idején volt egy rövid időre magasabb az árfolyam 2015 elején.)
Ha a hosszú távú trendet figyeljük, azt látjuk, hogy körülbelül 2013 végéig, ha nagy kilengésekkel is, de alapvetően gyengülő pályán mozgott a forint, azaz drágult az euró (piros vonal). Attól kezdve viszont a kilengések is csillapodtak, és egy szűk sávba állt be valahol nagyjából 305-315 közé az árfolyam. Ha pedig végignézünk térségünk többi devizáján, hasonlót láthatunk a zlotynál is (narancs színű vonal), sok éve sávban ingadozik a lej árfolyama is (sötétzöld), erős szinten stagnál a horvát kuna és a cseh korona. Egyedül a szerb dínár van változatlanul gyengülő pályán.
A jelenség, a stagnáló, sávozó árfolyam tehát általánosnak tűnik az egész térségben. Így vélhetően akkor jön nagyobb elmozdulás bármelyik irányba, ha a nemzetközi pénzvilág megítélése nagyot változik a kelet-közép-európai országokkal szemben. Vagy alapvetően megváltozik a globális kockázati étvágy, esetleg a nemzetközi kamatszint. Úgy tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank intézkedései, kamatvágásai és más eszközei, vagy a lengyel politika erős jobbra tolódása is csak mérsékelten voltak képesek befolyásolni az árfolyamot.
A kamatfelár tekintetében sincsenek már nagy különbségek. Bár az alapkamatok különbözőek, a hosszabb, tíz éves kötvények közül a magyar 2,9, a lengyel 2,8, a román 3,0 százalékos hozamot fizet jelenleg. (Az Investing.com és a Stooq.com adatai szerint.) A cseh hozam a nagy kivétel, inkább nulla közelében van, a német kötvényekhez közelít, a deviza mégis erős, olyannyira, hogy rögzítették is már az euróhoz (a svájci frank korábbi küszöbéhez hasonlóan).
(A bolgár leva fixen az euróhoz van kötve. Az orosz és az ukrán devizát nem vettük bele az összehasonlításba, teljesen más kategóriába tartoznak. Ahogy a török líra is a jóval magasabb inflációs és kamatkörnyezet miatt.)
A német gyártók is növelni tudták eladásaikat. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
