Hogy emelkedhetett ekkorát a tőzsde egy ilyen rossz hírre?
A nagyon rossz, történelmi ugrást mutató amerikai munkanélküliségi adat ellenére emelkednek a tőzsdék. A rossz hír ezúttal jó hírnek számít, vagy a várakozások voltak még lejjebb? A BUX index is javult, de jelentősen gyengült a forint.
Az amerikai munkanélküliek számának példátlan és elképesztő ugrása ellenére a tőzsdék emelkedni tudtak ma. A 2007-2009-es válság óta már számtalanszor eljátszották a tőzsdék, amit ma: A rossz hírre kezdtek el erőteljesen emelkedni. Azóta ugyanis nagyon gyakori, hogy a gazdaságból érkező pocsék adatok következtében nagyot nő a valószínűsége valamiféle központi segítségnek. Ami pedig jó a tőzsdéknek. Tehát a rossz hír, az jó hír.
Eddig főleg kamatcsökkentések és más jegybanki intézkedések formájában valósult meg a segítség, de most inkább a kormányzati programoktól várnak hatást. Most abban reménykednek a befektetők, hogy az éppen, frissen elfogadott, mintegy 2000 milliárd dollár értékű amerikai kormányzati csomagot nagyobbra pumpálják fel. Vagy újabb csomag fogja követni.
Az európai indexek zárásig 1-3 százalékos emelkedést értek el, a német DAX éppen megütötte az utolsó percekben a 10 ezer pontot. Az amerikai mutatók elég ütemesen, 4-5 százalékkal növekedtek kevéssel hat óra előtt. Reggel Ázsiában kisebb esés volt, csak a japán Nikkei 225 esett nagyobbat, 4,5 százalékot. (De az az előző két napban 15 százalékkal ment fel.) Európa is gyengén kezdett, a hangulatot egyértelműen az amerikai munkanélküliség fordította meg.
Nagyot esett a forint és a Mol
Itthon a BUX index egy százalékkal ment fel, de ez csak az OTP öt százalékos javulásának köszönhető. A Mol és a Richter süllyedt, kettő, illetve egy százalék körüli mértékben. A forint fokozatosan gyengül, két és fél forinttal feljebb, 355,30-on áll este az euró.
Megint esik az olaj, mintegy hat százalékkal az amerikai WTI és csak hárommal az északi-tengeri Brent. Az arany egy százalékos pluszban, de az ezüst, a palládium és a platina ezúttal süllyed.
Részvényvásárlásra biztatnak
Az emelkedés okaként nevezte meg a sajtó azt is, hogy egyes nagy amerikai befektetési bankok már részvények vásárlására biztatják ügyfeleiket a jelenlegi árszinteken. Volt, aki hozzátette, hogy a munkanélküliségre számos előzetes becslés volt fogalomban, amelyek nagyon széles skálán szóródtak. Alapvetően azonban voltak, akik ennél is jóval rosszabbra számítottak.
Ahogy emlékezhetünk rá, a jelenlegi csomag ingencsak megindította a részvénypiacokat. Egyes indexekben 1933, másoknál 2008-2009 óta nem látott emelkedést okozott a hét elején, hogy az USA-ban akkor már majdnem tető alá hozták az említett, kétezer milliárd dolláros gazdaságélénkítő csomagot. Egy újabb csomagnak is jelentős hatása lehet, hacsak addig apránként be nem épül az árakba.
Végképp vége a bikapiacnak?
Most van vége az érdemtelenül is száguldó árfolyamoknak – írta a Concorde Értékpapír blogja. A 2010-es évek a permanens bikapiaccal telt, és a passzív befektetési formák (például indexkövető alapok) virágoztak. Azóta betolakodott az életünkbe a koronavírus, ami egyrészt megszüntette a múlt évtized bikapiacának biztosító világrend több sarkalatos pontját. Másrészt minden vállalatot átértékelnek és mérlegre tesznek miatta.
“Sok vesztese lesz ennek a folyamatnak. Sok vesztes vállalat mellett pedig nehezen fognak jól teljesíteni a részvényindexek… Élesen ketté fog válni a következő években a jó és a rossz részvények teljesítménye” – írja a brókercég.
Az orosz földgázszállítások erőteljes visszafogása ellenére megközelítette a szeptemberre előírt 75 százalékot a gáztározók töltöttsége Németországban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) pénteki adatai szerint.
