Az új kategória bevezetésénél nagy szerepet játszott, hogy a BÉT az utóbbi időben fokozódó igényt tapasztalt a piaci szereplők részéről a tőzsde piaci szegmentációjának átalakítására oly módon, hogy az még átláthatóbb, strukturáltabb legyen.
„Szeretnénk az eddigieknél hangsúlyosabban megkülönböztetni azon cégeket, amelyek nyilvános tranzakcióval kombinálva jönnek a tőzsdére, és azokat, amelyek a nyilvános tranzakciót mellőzve, pusztán “technikai bevezetéssel” lépnek a piacra. Ezáltal is fel kívánjuk hívni a befektetők figyelmét a nyilvános tranzakciót vállaló, illetve az azt mellőző bevezetések közötti kockázati különbségekre” - mondta el a változtatással kapcsolatban Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója.
Az új kategória elindításával ugyanakkor a BÉT a tőzsdére lépést fontolgató társaságok figyelmét is jobban rá kívánja irányítani a technikai bevezetés lehetőségére, mint a szabályozott piaci megjelenés legegyszerűbb formájára. „A „T” kategóriából a későbbiekben könnyebben fel lehet lépni felsőbb kategóriába, amennyiben az adott cég nyilvános tranzakciót hajt végre.
1 évük van a bentmaradásra a cégeknek
Biztosak vagyunk benne, hogy ezzel a lépéssel növelni tudjuk mind a jelenlegi „B” és „A” kategória presztízsét, mind a nyilvános tranzakciók megítélését is, hiszen meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb minden cég ezeket a magasabb, prémium kategóriákat célozza majd meg” – fogalmazott Katona Zsolt.
A változás a BÉT részvénypiacára már korábban bevezetett részvénykibocsátók egy részét is érinti, ugyanis a „B” kategóriában szereplő társaságok egy része a változás következtében idővel átkerülhet a „T” kategóriába. „Fontosnak tartottuk azt is, hogy a BÉT-re korábban technikai bevezetéssel belépett, jelenleg a „B” kategóriában szereplő, de nyilvános tranzakciót nem végzett cégek számára kellő felkészülési időt biztosítsunk, így számukra 1 év türelmi idő áll rendelkezésre a nyilvános tranzakció végrehajtására a „B” kategóriában maradáshoz” – tette hozzá a BÉT vezérigazgatója.
A tőzsde előszobája
A technikai bevezetés keretein belül a tőzsdére lépő cég nem szervez nyilvános részvénykibocsátást.
Az ilyen tőzsdei bevezetések között volt néhány olyan, ami meglehetősen negatív visszhangot kapott a befektetői körökben. Katona Zsolt, a tőzsde vezérigazgatója a Privátbankárnak adott korábbi exkluzív interjújában elmondta: a technikai bevezetésekkel kapcsolatos problémákat megfelelően kell kezelni – mind a tőzsdének, mind pedig a PSZÁF-nak a rendelkezésre álló eszközeivel fel kell lépnie, ahogy az egyébként most is történik. Ha egy cég a tőkepiaci törvény minden vonatkozó pontjának megfelel, akkor nincs más lehetőség, be kell engedni a tőzsdére. Az egyszerűsített bevezetés mindazonáltal fontos intézménye a BÉT-nek, egy egyre szélesedő hazai kkv-réteg számára jelenti az egyetlen lehetséges utat a tőzsdére, a későbbi tőkepiaci tranzakciókra.
Katona Zsolt az is elmondta: vizsgálják még azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül további segítséget tudnak nyújtani a hazai kkv-szektor finanszírozási problémáinak megoldására, akár a hagyományos tőzsdei kereskedés kereteit is feszegetve. Részletek >>
A napokban benyújtották azt a törvényjavaslatot, amely alapján minden településen ATM-nek kell lennie. 
