Komoly viták zajlottak a Budapesti Értéktőzsde kereskedési rendszerének lecserélése körül, amelyek mára elültek, és megkezdődhetett a Xetra bevezetésének előkészítése. Mikor lesz a váltás?
Egy hosszú egyeztetési folyamat eredménye az, hogy az áprilisi közgyűlés közel egyhangúlag elfogadta a kereskedési rendszer cseréjét, illetve az árjegyzői rendszer bevezetését. Ezzel a határozattal gyakorlatilag elindult a Xetra-projekt a tőzsdén. A tervek szerint az átállás körülbelül egy-másfél évet vehet igénybe, így leghamarabb 2013 őszén indulhat a kereskedés az új platformon.
Teljesen lecserélik a jelenlegi kereskedési rendszert, vagy lesz párhuzamos működés?
A jelenleg használt rendszer bizonyos részei továbbra is megmaradnak: így például az MMTS2, ami a derivatív kereskedés hátterét szolgáltatja, egyelőre megmarad. Hosszabb távon ennek leváltásán is érdemes elgondolkodni, de jelenleg ez nincs a tervek között, most kizárólag az azonnali piacra koncentrálunk – ez is éppen elég feladatot ad majd a tőzsdének és a kereskedő cégeknek egyaránt. Nem csak a hardver és szoftver lecseréléséről van szó: harmonizálni kell a szabályzatokat, új szerződéseket kell kötni – egy komplett strukturális változás megy végbe. Ami a folyamatot még érdekesebbé teszi, az az árjegyzői rendszer bevezetése a részvényszekcióban.
Milyen részvényekre lesz majd árjegyzés?
Bármilyen papírra vállalható lesz, a befektetési szolgáltató – magyarán a tőzsdetag brókercég – fogja eldönteni, hogy 1, 5, 10 vagy akár 30 részvényre is árjegyzést vállal. Likviditási osztályokra osztjuk majd a részvényeket, az egyes osztályokban más-más minimális bid/ask spreaddel lehet majd jegyezni. Terveink szerint a bluechipekre szűkebb lesz a spread, míg egy kevésbé likvid papírnál ez szélesebb sávot is jelenthet. A likviditástól függően a jegyzendő mennyiség is változik majd: egy likvid papírnál nagyobb tételt kell majd minimálisan jegyezni, egy kisebb forgalmú részvénynél kisebbet.
Mekkora érdeklődésre számítanak?
Várakozásaink szerint sok market maker lesz, főleg a bluechip papírokra. Arra számítunk, hogy az árjegyzés bevezetése nagyon jó hatással lesz a tőzsdei forgalomra. A pontos paraméterek kialakítása ugyan még előttünk áll, de a példa kedvéért tegyük fel, ha az OTP-nél lesz 20 árjegyző, akiknek folyamatosan, a teljes kereskedési idő alatt 3-3 ezer darabra kell árat jegyeznie egyidejűleg szűkebb spreaddel, az azt jelenti, hogy egy 4 ezer forintos OTP-nél 60-60 ezer darab részvény lesz a vételi és az eladási oldalon, 40-60 forintos különbséggel. Ez óriási könnyebbséget jelenthet a befektetők számára: akár a külföldi nagybefektetőknek, akik blokkot akarnak venni vagy eladni – ők bátrabban fognak kereskedni, de akár a belföldi, kicsit „spekulánsabb vénájú” befektetőknek is, akik nagyobb biztonsággal ki tudják majd számítani, hogy daytrade pozíciójukat milyen szinten tudják majd zárni. A befektetők nem szembesülhetnek azzal a problémával, hogy a likviditás hiánya miatt nem tudnak kiszállni pozíciójukból.
Hogyan veszik rá a brókercégeket, hogy vegyenek részt az árjegyzésben?
Nyilván az árjegyzés kockázattal is járhat egy befektetési szolgáltatónak: ha adott esetben a vételi oldalon megkapja a részvényeket, amiből a cégnek pozíciója keletkezik, miközben ellene mozog a piac, azaz az árak esnek, akkor ebből akár vesztesége is keletkezhet. Ezért valóban ösztönözni kell őket a részvételre: ezt úgy oldjuk meg, hogy a tranzakciós díj számukra alacsonyabb lesz, mint a nem árjegyző cégek részére.
Az elmúlt években folyamatosan esik a forgalom a tőzsdén, egyre kevesebb pénz forog a magyar papírokban. Mi lehet ennek az ellenszere?
Maga a Xetra is forgalombővülést hozhat. Egy nyitott, nemzetközi kereskedési rendszerre kerül át az üzletmenet, amihez könnyű csatlakozni, több száz helyen sok ezer kereskedő használja világszerte. A Xetra egyébként is ott van az asztalukon; technikailag innentől csak néhány kattintás kell, hogy magyar részvényekkel is tudjanak kereskedni. Az OTP-t jellemzően szívesen adják-veszik a külföldiek a magyar makrofolyamatok leképezésére – ezek főként saját számlás kereskedők akár New Yorkban, akár Szingapúrban, akik Xetra-hozzáféréssel bátrabban fognak magyar papírokhoz nyúlni.
Sokkal vonzóbbá teheti a budapesti tőzsdét a Xetra az úgynevezett high frequency tradereknek is, számukra ugyanis kiemelten fontos, hogy olcsó legyen a megbízások végrehajtása, hogy közvetlenül és gyorsan be tudják küldeni a megbízásokat az adott piacra.
Ez leginkább a külföldi szereplők oldaláról növelheti a tőzsdei forgalmat. Hogyan próbálják növelni a belföldi befektetők szerepét – legyen szó akár háziasszonyokról, akár intézményi befektetőkről? Vagy a tőzsdének teljesen mindegy, hogy honnan érkezik a megbízás, csak likviditás legyen?
Alapvetően nincs különösebb jelentősége annak, hogy a forgalombővülésnek mi a forrása. Az azonban mindenképp kiemelt célunk, hogy a hazai lakossági befektetői réteg sokkal komolyabban vegye számításba a tőzsdét, amikor helyet keres megtakarításainak. Erre sokféle lehetőségünk van, az egyik alapvető eszköz az oktatás. Folyamatosan tartunk ingyenes oktatásokat a lakosságnak, próbáljuk közelebb hozni a kisbefektetőkhöz a tőzsdét Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is. A tőzsdei befektetések imázsát, a pénzügyi kultúrát javítani kell, a részvényektől való idegenkedést oldani kell – nagyon sok előrelépés történt például már abban, hogy az iskolákban a pénzügyi műveltség terjesztése nagyobb szerepet kapjon, született olyan tankönyv, amit sok középfokú oktatási intézményben használnak.
Mi magunk is folyamatosan dolgozunk azon, hogy a tőzsdét a lehető legközelebb vigyük a potenciális kibocsátókhoz, piaci szereplőkhöz és természetesen a lakossághoz. Ezen tevékenységünk keretében készülünk a tőzsde korábbi, Deák Ferenc utcai székházában megrendezésre kerülő „Vissza a parkettre!” egész napos rendezvénysorozatra. Június 21-én a BÉT kereskedése kitelepül a volt parkettre, hogy ott az érdeklődők közvetlen közelről megtapasztalhassák a tőzsdei pezsgést, a börze működését. Az elektronikus és nyílt kikiáltásos kereskedés mellett számos kibocsátó, kereskedőcég és vendor fog kiállítani, de délután az érdeklődők előadásokat, beszélgetéseket hallgathatnak meg a tőzsde világával, befektetési lehetőségekkel, stratégiákkal kapcsolatban.
A tőzsde népszerűsítéséhez sikersztorik is kellenek – ebből mostanában elég kevés jutott a magyar börzén. Sőt, a technikai bevezetések között volt néhány olyan, ami meglehetősen negatív visszhangot kapott a befektetői körökben. Hogyan értékeli az egyszerűsített bevezetés intézményét?
A technikai bevezetés egy fontos lehetőség - házon belül ezt a klasszikus tőzsdei bevezetés előszobájának hívjuk. Van egy egyre szélesedő magyar KKV-réteg, amelynek tervei között szerepel a tőkepiaci forrásbevonás, de még nem érett meg rá – viszont a tőzsdei transzparenciát már tudja vállalni, meg akar jelenni a nyilvánosság előtt. Számukra a technikai bevezetés fontos lehetőség, tőzsdére tudnak kerülni azzal a céllal, hogy később tőkepiaci tranzakcióra is sort kerítsenek.
Az említett problémákat megfelelően kell kezelni – mind a tőzsdének, mind pedig a PSZÁF-nak a rendelkezésre álló eszközeivel fel kell lépnie, ahogy az egyébként most is történik. Ha egy cég a tőkepiaci törvény minden vonatkozó pontjának megfelel, akkor nincs más lehetőség, be kell engedni a tőzsdére. Minden cég esetében követelmény azonban a törvényes működés. A kevésbé sikeres esetek száma mindazonáltal nagyon alacsony, így a tőzsde intézményére nem vetnek rossz fényt. Mindezek mellett éppen jelenleg folyik a kategóriarendszer átalakítása: terveink között szerepel az A és a B mellett egy új kategória létrehozása, ahová a technikai bevezetéssel bekerült társaságokat soroljuk majd be. Így jobban el lesznek különítve a klasszikus tőzsdei cégek azoktól, akik még csak ebben az újonnan bevezetendő kategóriában, az előszobában vannak.
Emellett vizsgáljuk azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül további segítséget tudunk nyújtani a hazai kkv szektor finanszírozási problémáinak megoldására, akár a hagyományos tőzsdei kereskedés kereteit is feszegetve. E kérdésben közös gondolkodás folyik a Felügyelettel és reményeink szerint hamarosan részleteiben is bemutathatjuk az új koncepciót.
Pontosan erről van szó. Ez lenne a legújabb szegmens a BÉT-en, ami azonban egyelőre csak a tervezési fázisban tart.
A Facebook tőzsdei bevezetése Magyarországon is megmozgatta a befektetők fantáziáját, a Privátbankár szerkesztőségében is sokan érdeklődtek arról, hogyan lehetne beszállni a részvénybe. Vannak olyan magyar cégek – még ha nem is Facebook-méretűek – a láthatáron, amelyek jelenleg a tőzsdére készülnek?
Vannak, hála Istennek, mint például a Masterplast: újabb fázisba érkezett a társaság, május 23-án lakossági aukción értékesítenek részvényeket. Az aukciós értékesítési forma nagyon innovatív konstrukció, ami jól mutatja, hogy a piac és a BÉT nyitott az újdonságokra. Sok ilyen történet kell a tőzsdére – ezen dolgozunk. A tőzsdénél és korábbi munkahelyemen, az ING-nél is találkoztam olyan tranzakciókkal, amelyek alapján biztosan kijelenthetem, hogy vannak lehetőségek. Más befektetési szolgáltatók corporate finance-részlegeitől is azt hallom, hogy majdnem mindegyikőjüknél van néhány potenciális tranzakció a kalapban.
Úgy látom, hogy a banki hitelezés visszaszorulása valóban fokozza az igényt a tőkepiaci forrásbevonás iránt. Az értékelések is kezdenek javulni, lassan de biztosan jönnek ki a cégek a gödörből, javulnak a céges mutatók - ez is elengedhetetlen feltétele a bővítésnek.
A kinevezését követően úgy fogalmazott: szorosabb együttműködést szeretne a tőzsde és a piaci résztvevők valamint a gazdasági-politikai döntéshozók között. Mit ért pontosan ez alatt?
Az én alapelvem az, hogy nem kell harciasan nekitámadni a különböző csatornáknak, viszont a kínálkozó lehetőségekkel élni kell. A tőzsde kapcsolata most is jó a gazdasági döntéshozókkal, az igazgatóságban sok olyan személy ül, akik ezt elő tudják segíteni. A tőzsde munkatársai is ezen dolgoznak, erre szeretnék én személyesen is rásegíteni. Aktív kommunikációra, van szükség, adott esetben edukációra is – vannak olyan ötleteink, javaslataink amik nem feltétlenül csapódtak le eddig a megfelelő helyeken.
Hosszabb távon én akár az állami cégek tőzsdei megjelenését sem tartom lehetetlennek. Hiszek abban, hogy egy állami cégnél egy kisebbségi, mondjuk 10 százalékos részvénycsomag bevezetése is jótékony hatással lehet magára a cégre is. A tőzsdei jelenlét fegyelmezettebb gazdálkodást, fokozott transzparenciát igényel, ugyanakkor lehetőséget nyújt egy későbbi tőkeemelésre is. El kell mondani a megfelelő embereknek, hogy miért jó egy cégnek a tőzsdére jönni – munkahelyek jönnek létre, nő az adóbevétel, fehéredik a gazdaság. Ezek a nagy célok között mindig szerepelnek, a tőzsdén keresztül pedig meg is valósíthatóak.
Az állam annyiban már megpróbálta élénkíteni a tőzsdei életet, hogy megalkotta a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) létrehozását lehetővé tevő szabályzást. A piacon komoly reményeket fogalmaztak meg a szitekkel kapcsolatban, felmerült, hogy regionális pénzügyi szolgáltatói központtá válhat az ország, nagy játékosok érkeznek a parkettre – végül mégsem alakult egyetlen ilyen társaság sem. Ennek miben látja az okát?
Úgy látjuk, hogy a konstrukcióval minden rendben van, valóban komoly lehetőség rejlik benne. Inkább az ingatlansztori hiányzik Magyarországon, de a gazdasági válság sem segíti a szitek megjelenését – azaz az ingatlanpiac oldaláról látjuk a nehézségeket, nem a tőzsde vagy a szabályozó oldaláról.
Az állam és a tőzsde az állampapírokon keresztül is kapcsolódik egymáshoz. Tavaly év végén úgy tűnt, hogy a kötvényeket és kincstárjegyeket kivezetik a tőzsdéről, majd némi huzavona után mégis maradtak a papírok a börzén. Forgalmuk azonban jelenleg nem igazán van – milyen jövő vár az állampapírokra a BÉT-en?
Az aukciós modul rendelkezésre áll, a jövőben is biztosítjuk az elsődleges kibocsátásoknál, és a Xetra is kiszolgálja majd a kötvénypiacot. Ami a forgalmat illeti: az Európában széles körben alkalmazott MTS kereskedési rendszert vezette be az Államadósság Kezelő Központ, a forgalom jórészt ide terelődött át. Ez nem egy magyar jelenség, számítottunk rá, hogy a forgalomcsökkenés ily módon bekövetkezik. Az MTS rendszer csak a nagy elsődleges forgalmazóknak nyitott, de a magyar kisbefektetők számára a tőzsde változatlanul biztosítja a kötvénykereskedés lehetőségét – ezt a jövőben is fenn kívánjuk tartani.
A BÉTa Piac hozza a várt számokat?
A BÉTa Piac várakozásunknak megfelelően szépen bővül, az OTP csatlakozásával már két árjegyző is van a piacon, a napokban elindult a határidős jegyzés is. Fontos termékfejlesztési lépés volt a BÉTa beindítása, amely előzetes piaci igényfelmérésen alapult. A jövőben is mindenképp szeretném fenntartani az aktív kommunikációt a piaci résztvevőkkel a termékfejlesztés vonatkozásában is; megkeressük az intézményi befektetőket, felmérjük, mire lenne igényük. Már korábban is felmerült: bizonyos strukturált termékekre, derivatívákra, index termékekre, ETF-ekre, bizonyos termékek esetében árjegyzői rendszer működtetésére lehet igény. Keressük azokat a réseket, amiket be tudunk tölteni pénzügyileg kifizetődő módon.
Első tőzsdei üzleteit még a '90-es évek elején a Váci utcai nyílt kikiáltásos kereskedési teremben kötötte. Vannak most magyar részvényei?
Nem csak a mostani, hanem már a korábbi pozíciómban is szigorú szabályok korlátozták rám vonatkozóan az adás-vételt és az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket. Ebből adódóan inkább a konzervatívabb megtakarítási formákat részesítem előnyben.
A tőzsde vezérigazgatójaként milyen eredménnyel lenne elégedett 1 éves és mondjuk 5 éves távlatban?
Egy év múlva már látszani fog, hogy hol tart a Xetra és az árjegyzői rendszer bevezetése. Azzal lennék igazán elégedett, ha minden jól haladna, és adott esetben kitűzhetnénk jövő őszre a rendszer élesítésének időpontját – ha azt mondhatnám, minden a tervek szerint halad a piaci igényeknek, elvárásoknak megfelelően, megvannak a szabályzatok, engedélyek. A másik fontos eredmény rövidtávon az lenne, ha megállna a tőzsdei forgalom csökkenése, újra növekedésnek indulna a likviditás. A harmadik pedig az, hogy az új kibocsátások – akár IPO-k, akár SPO-k – száma emelkedne, minél több új sikertörténet jelenne meg a tőzsdén.
Hosszabb távon pedig azt szeretném, ha látható eredménye lenne a korábban említett aktív kommunikációs tevékenységnek, ha szorosabb együttműködés, közös gondolkodás alakulna ki a gazdasági-politikai döntéshozókkal. Fontosnak tartom, hogy egyfajta szemléletváltás, szorosabb együttműködés jöjjön létre akár a tőzsdei bevezetések, akár a tőzsdei befektetések ösztönzése, vagy az adópolitika terén. A nagy kérdés persze mindig az, mikor jelennek meg a nagy cégek a tőzsdén: ezek főleg a jelenleg 100%-ban állami tulajdonú cégek köréből kerülhetnek ki, így komoly eredménynek tartanám, ha ezek közül egy, vagy akár több megjelenne részvényeivel a budapesti tőzsdén.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
