Februárban egymás után dőltek meg az arany árrekordjai. A sárga fém bekukkantott a 2900 dollár/unciás magasság fölé is, majd március elejére ez alá szelídült. Picit hosszabb távon is jók a számok: az arany ára az év eleje óta 12 százalékkal ment fel, miután 2024-ben 27 százalékkal, 14 éve nem látott tempóban nőtt.
A Conversation hírportál elemzésében számba vette az összes tényezőt, ami a nemesfém áremelkedése mellett szólhatott. A kínálati oldalon az aranybányászat és az újrahasznosítás áll, ami hosszú távon lényegében stabilan alakul. Más a helyzet a keresleti oldallal. Ezen az ékszerkészítés, a technikai felhasználás, a befektetés és a jegybankok vásárlásai osztoznak.
Ki lehet szűrni az arany árát stabilan befolyásoló tényezőket
Az ékszerkészítés 2024-ben az arany keresletének 50 százalékáért volt felelős. A technológiai felhasználás aránya 5, a befektetési igények 25, a jegybanki kereslet 20 százalékkal részesedett a vásárlásokból. A kínálatnak és a keresletnek is vannak viszonylag kiszámítható elemei, ám a keresletnek vannak kevésbé kalkulálható részei is.
Fotó: Conclude
Az aranybányászat fő helyszínei az afrikai országok egy része, illetve Ausztrália és Kanada. Az ékszerkészítéssel összefüggő kereslet főként Indiából és Kínából érkezik. A kisebb és nagyobb jegybankok egyaránt vásárolhatnak aranyat, a befektetési kereslet kulcsa pedig az, hogy az aranyat értékálló befektetési eszköznek tartjuk. Ennek megfelelően hagyományosan rendkívüli helyzetekben ugrik meg ez a fajta aranyvásárlás. Ilyen volt a 2001-es New York-i terrortámadás, a 2008-as pénzügyi válság vagy a Covid kitörése 2020-ban. Az ezekhez hasonló események után következő 15 évben, a gazdasági helyzet normalizálódásával az arany ára csökkenni szokott, mert a hagyományos befektetések kalkulálható hozamot ígérnek.
Megkeverték a lapokat a szankciós intézkedések
A 2022-es orosz agresszió Ukrajna ellen hozott egy újdonságot a válságokhoz képest. Az ezt követő nyugati szankciók részeként a világ legfejlettebb országai elkezdték elvonni Oroszország állami befektetési alapjainak nyugati bankokban lévő részét. Ennek alapján a világ jegybankjai úgy látták, hogy a vagyonukban lévő egyes elemek, amelyek nem voltak kockázatosak, azokká váltak. Ezért elkezdtek aranyt vásárolni.
Ennek eredményeként 2022-ben rekordmennyiséget, 1082 tonnát gereblyéztek össze a nemesfémből, majd 2023-ban 1051 tonnát, ami a második legnagyobb mennyiség volt, majd 2024-ben 1024 tonnát. Eközben az invázió okozta gazdasági felfordulás nyomán a pénzük értékét féltő befektetők is megjelentek az arany piacán, tovább hajtva a drágulást.
Az új tényező a teljesen megjósolhatatlan hatású Trump-összetevő
A legújabb tényező, ami tovább fokozza a bizonytalanságot, Donald Trump megválasztása az Egyesült Államok elnökévé. Az új elnök lólépésben fenyegeti országa szövetségeseit és ellenfeleit is büntetővámokkal. A kereskedelmi háború biztos eredménye lehet az infláció erősödése, ami elől mi másba, mint aranyba lehet menekíteni a pénzt.
Másrészt az amerikai kongresszus megelégelheti, hogy Trump államfői rendeletekkel kormányoz, és mondjuk megemelhezi a washingtoni költségvetés hitelfelvételi plafonját, hogy rákényszerítse az elnököt a törvényhozás akaratának figyelembevételére. Ami a külső helyzetet illeti, a szakértők többsége szerint legkésőbb 2025 végére létrejöhet egy tűzszünet Ukrajnában, ami a kiszámíthatóság mellett szólna.
Magyarán, az előttünk álló tíz hónapban a bizonytalanság lehet az úr a világgazdaságban. Ez azt jelenti, hogy aki most, a jelenlegi magas áron nyit aranybefektetést, az vagy jól jár, mert tovább drágul a világ legértékesebb nemesféme, vagy nem jár jól, mert csökkenni fog az ára.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
