Az elmúlt napok nem alakultak túl kedvezően, hiszen hétfőn jelentős eséssel zártak a tőzsdék, és kedden is csak kisebb korrekciót láthattunk. A háttérben egyértelműen a kínai Evergrande potenciális csődje áll, ez ugyanis számos szakértő szerint komoly hatással lehet az országhatárokon túl is. A legpesszimistább jóslatok szerint akár olyan rendszerszintű válságot is kirobbanthat, mint a Lehman Brothers 2008-as csődje, amelyet követően az egész világon végigsöprő hitelválság jött.
Míg kedden Európában kisebb mértékben, de emelkedő indexeket láthattunk, addig az Egyesült Államokban már vegyes volt a kép. Erősebb pluszok után napközben leolvadtak az indexek, és a zárásra vegyesen fejezték be a napot a legfontosabb mutatók. Az S&P 500 0,08 százalékos, a Dow Jones 0,15 százalékos csökkenéssel, a Nasdaq Composite 0,22 százalékos emelkedéssel zárt. Ázsiában szerdán kisebb pluszok volt, míg az európai piacokon szerdán folytatódott az erősödés. A késő délelőtti kereskedésben a DAX 0,6, a párizsi és a londoni tőzsde mutatója pedig egy százalék feletti pluszban állt.
Jól kezdett a BUX is, hiszen 0,9 százalékkal erősödött a mutató. Ebben elsősorban az OTP és a Mol játszott szerepet, hiszen mindkét papír bőven egy százalék felett emelkedett. Ugyanakkor fél százalékkal gyengült a Richter, míg a Magyar Telekom minimális pluszban volt. A nap nyertese egyértelműen a Gloster volt, amely egyrészt nagyon jó eredményekkel rukkolt elő, hiszen az árbevétele 61 százalékkal, míg az EBITDA 150 százalékkal emelkedett. Ezek mellett a vállalat részvényeinek 1:10 arányú felaprózását is bejelentették. Ezeknek köszönhetően az egy napi maximális, 30 százalékos ugrást láthattunk a Gloster árfolyamánál.
Mi lesz a kínai óriással?
A mérsékelt optimizmushoz hozzájárult az is, hogy a csőd szélén táncoló kínai Evergrande kiadott egy megnyugtatásul szánt közleményt, más kérdés, hogy az összességében további kérdéseket is felvet. Ahogy az Equilor reggeli hírlevelében írták, a vállalat arról számolt be, hogy a jüanos kötvényének szeptember 23-án esedékes kamatfizetésével kapcsolatban állítólag megállapodásra jutott az elszámolóházzal. Ugyanakkor arról nem adtak számot, hogy mikor és mekkora kamatot fognak fizetni.
A közlemény elindított egy olyan spekulációt, hogy a vállalatnak ezzel a megállapodással sikerült elhalasztania egy kamatfizetést, anélkül, hogy részleges csődöt jelentett volna. A bajban lévő kínai cégek jellemzően az elszámolóházon keresztül fizetik ki a helyi kötvényeik utáni kamatokat. Ez olyankor gyakori, amikor nem tudnak közvetlenül fizetni a kötvényesek felé, mert a társaság nem rendelkezik a fizetendő összeg teljes egészével a kamatfizetés idejében. A kérdés, hogy a szintén 23-án esedékes 83,5 millió dolláros kamatfizetéssel hogy fog megküzdeni a vállalat.
Mint ismert, az Evergrande a kínai tőzsdéken forgó kötvényeinek kereskedése szeptember 16-a óta szünetel, amikor a Hengda Real Estate kérte azok felfüggesztését. Elvileg ugyan a kereskedés technikailag szeptember 17-én újraindult, jelenleg egy speciális módon, úgynevezett tárgyalásos ügyletek keretében zajlik, ami egyes kommentárok szerint a volatilitás megfékezésére tett kísérlet.
Noha a piacon most úgy tűnik sikerült a kedélyeket lehűteni, amit jelez a kínai ingatlanfejlesztő cégek részvényeinek visszapattanása is, számos kommentár szerint nem árt óvatosnak lenni, hiszen szerintük az Evergrande továbbra is egy „időzített bomba”.
Mit lép ma a Fed?
A befektetők feszült várakozással néznek az amerikai jegybank, a Fed szerdai kamatdöntő ülése elé is. A többség ugyan azon az állásponton van, hogy sem a kamatkondíciókon, sem más eszközökkel kapcsolatban nem jelentenek be módosítást, ugyanakkor a piac iránymutatást vár, hogy mikor kezdik meg a kötvényvásárlási program összegét csökkenteni, és hogyan tervezik annak kivezetését is. Persze egyesek szerint a Fed elnöke, Jerome Powell erről ma még nem fog számot adni.
Szintén jelzésértékű lehet a jegybankárok jövőbeni kamatvárakozását tükröző úgynevezett Dot Plot ábra, amely azt jelzi, hogy az előző ülés óta várnak-e a jövőben további kamatemelést az erről döntő tagok. Az elemzők előzetesen azt prognosztizálják, hogy a Dot Plot ábra esetében tovább tolódhatnak felfelé a várakozások, mely akár nagyobb mozgásokat is generálhat a dollár piacán.
Mi lesz a forinttal?
Amennyiben a dollár érzékelhetően erősödni kezd, az aligha fog jót tenni a forint árfolyamának. A magyar fizetőeszköz egyébként is lejtőre került az elmúlt napokban a bizonytalan nemzetközi hangulat és a vártnál kisebb mértékű jegybanki kamatemelés miatt. Ahogy arról kedden a Privátbankár is beszámolt, az MNB döntésének hatására az alapkamat így 1,65 százalékra, az overnight jegybanki betét kamata 0,7 százalékra, az overnight fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamata 2,6 százalékra emelkedett. Két fontos bejelentést tett még kedden a jegybank, fokozatosan kivezetik a forintlikviditást nyújtó swapeszközt, illetve ismét csökken az állampapír-vásárlási program havi vásárlásainak összege, ezúttal 50 milliárd forintról 40 milliárd forintra. Legközelebb decemberben határoznak a vásárlásokról. A közlemény utolsó bekezdésében szerepel, hogy a kamatemelési ciklus havi lépésekben, kisebb lépésközzel folytatódhat, ez azt jelentené, hogy év végére 2,1 százalékos lesz az alapkamat.
A további kamatemelések kilátásba helyezése némi megnyugvást hozott a forint piacán kedden. A mai nap viszont ismét lejtőre került a magyar fizetőeszköz és az euróval szemben a 355-ös szinthez közelített az árfolyam. Amennyiben ez elesne, úgy jó eséllyel a 360 körüli szint lehet az, amely újabb ellenállást jelentene. Félő ugyanakkor, hogy az ismételten gyengülő forint tovább erősíti az inflációt (és az ilyen irányú várakozásokat), amelyek kapcsán az MNB sem optimista, hiszen kedden azt közölték, hogy az év végén ismét meglódulhatnak az árak.
A magasabb infláció miatt esetlegesen tovább csökkenő reálkamatok pedig visszahathatnak a forint árfolyamára is, további nyomást helyezve a magyar fizetőeszközre.
Az ukrán dóntámadások ellen továbbra is csak nehezen tudnak védekezni az oroszok. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
