Ennek a hétnek az egyik híre volt, hogy hétfőn az S&P 500 amerikai részvényindex elérte a tavaly év végi értékét. Vagyis, mintha nem is lenne válság, visszatért a korábbi, békebelinek mondható szintre. Valamivel korábban ez már megtörtént a Nasdaq 100 és Nasdaq Composite indexekkel is, sőt, azok már a február közepi rekordjukat is túlszárnyalták. A technológiai részvények a Nasdaq-on új és új történelmi csúcsokat állítanak fel.

De mi a helyzet Európában és Magyarországon? Itt még nem érték el a tőzsdeindexek a februári csúcsokat, bár itt is hatalmas az emelkedés a március 23-án feljegyzett mélypontokról. A BUX index a december 30-i értékéhez képest kedd délutánig 18 százalékkal esett, valamivel jobban, mint a WIG 20 lengyel tőzsdeindex 16 százalékos süllyedése.

Tartják magukat a németek és a japánok

A magyar és a lengyel fizetőeszköz egyaránt veszített értékéből az idén, ezért ha az indexeket átszámoljuk euróra, akkor már 21,3 a BUX idei esése. Ugyanez a lengyel indexnél 19,7 százalék. A lengyelhez nagyon hasonló mértékben, 15,6 százalékkal esett a cseh PX 50 index is cseh koronában. Bár a három tőzsde közül a budapesti esett a leginkább, nem túl nagy a különbség. E részvényindexek alapján összességében a régió általános alulteljesítéséről beszélhetünk.

A német DAX ugyanis már csak öt százalékkal marad el a tavaly év végi értékétől. Japánban sem sokkal maradt el a tőzsdeindex az év eleji szinttől kedd délután. A francia piac vezető mutatója, a CAC 40 viszont inkább Kelet-Európához hasonlít, közel 16 százalékkal van lejjebb euróban. Ehhez persze hozzájárulhatott, hogy Franciaországot jóval súlyosabban érintette a koronavírus-járvány, mint például Németországot. A londoni FTSE 100 is több mint 20 százalékkal esett euróban.

Hiányzó ágazatok Pesten

A brazil Bovespa látszólag térségünkhöz hasonló, 19 százalékos esést szenvedett el az idén. De ez csak helyi devizában igaz, a brazil reál nagymértékű leértékelődése miatt euróra átszámolva már 34 százalékos a zuhanása a korábbi mélypontokhoz képest. (A mélyponton egyébként ez az index mínusz 50 százalék körül járt.)

Persze jól tudjuk, hogy a Budapesti Értéktőzsde indexének van pár kis hibája. Leginkább az, hogy lényegében három részvény mozgatja, az OTP, a Mol és a Richter. A többi papír súlya eléggé minimális. Ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos ágazatok teljesen hiányoznak a mutatóból.

Bankok, energia átlag alatt

Például az idén a Stoxx 600 Banks európai pénzintézeti szektorindex elveszítette értékének több mint 28 százalékát. Az európai bankoknak egyáltalán nem tett jót a válság, átlag alatt teljesítettek. Az OTP az idén nem egészen 25 százalékkal süllyedt, valamivel jobban teljesített az európai átlagnál. Az olajszektor sem tartozik éppen a nyertesek közé az idén. Az óriási áprilisi olajár-esés sok nemzetközi olajvállalatot a csőd szélére sodort vagy például hatalmas leépítésekre, kutak lezárására kényszerített.

A Mol idei 32 százalékos esése ennek fényében már nem feltétlenül tragikus. A Richter pedig nyolc százalékkal még emelkedni is tudott az idén, stabilizálva némileg a BUX indexet is. Hiányoznak viszont a magyar piacról az erős technológiai társaságok, amelyek az amerikai részvénypiacon húzóerőt képviselnek az idén. A német indexben legalább kis hányadban előfordulnak.