Általános hüvelykujj szabály, hogy fegyveres konfliktusok esetén az arany az egyik legfontosabb menekülő eszköz a befektetőknek. Nem volt ez másképp a múlt heti amerikai légicsapás után sem, a múlt hét vége óta ugyanis nagyon meglódult a nemesfém árfolyama. Igaz, az erősödés már az év végén elkezdődött, hiszen a karácsony előtti időszakban még 100 dollárral alacsonyabb szinten kereskedtek a tőzsdéken a termékkel. A hétfőn közel 7 éves csúcsra ugró kurzus, és a féktelen vásárlási kedv láttán például az egyik legbefolyásosabb tőzsdei szakértő, Jim Cramer azt mondta, hogy a mostani aranymánia félelmet kelt benne, korábban az ilyen vásárlási láz ugyanis a részvénypiacokon komoly áresést hozott. Ez egyelőre a tőzsdéken elmaradt, ám az arany kurzus kedden is csak kis mértékben korrigált.
Hétfőn a nemesfém határidős jegyzése elérte az unciánkénti 1580 dolláros szintet, ilyen magasságokban utoljára 2013-ban járt a kurzus. Igaz akkor már egy lefele tartó trendben volt az árfolyam, a csúcsot ugyanis a 2011-es évben érte el, amikor az 1910 dollárig jutott, de a 2012-es évet is jórészt az 1600-1800 dolláros sávban töltötte az árfolyam. Azóta viszont hiába pumpáltak a jegybankok ezermilliárd dollárokat a pénzügyi rendszerbe és szöktek a magasba a részvény- és ingatlanárak világszerte, az "eszközinfláció" nem látszódott az arany árfolyamán. Az utóbbi egy évben viszont megfordult a korábbi negatív folyamat, és határozott emelkedő trend alakult ki az arany árfolyamában.
Rövid távon tetőzhetett az árfolyam
A Marketwatch által idézett szakértő, Jim Wyckoff, a Kitco.com senior elemzője úgy vélekedett, hogy az elmúlt napokban tapasztalt erős volatilitás rövid távon tetőző árfolyamot jelez előre, így könnyen lehet, hogy a következő napokban a hétfői csúcsot nem fogja túlszárnyalni az arany kurzusa. Ugyanakkor hosszabb távon az elemző szerint további emelkedést sejtet, hogy a korábbi erős ellenállási szinteket sikerült áttörni. Így szerint az elkövetkező hetekben és hónapokban valószínűleg további áremelkedést láthatunk. Egy másik szakértő, Peter Boockvar is emelkedést vár, ugyanakkor óva intette a befektetőket, hogy a geopolitikai bizonytalanságra alapozva fektessenek be. Szerinte ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek fundamentálisan nem befolyásolják az eszközök árazását, és hatásuk csak rövid ideig tart.
Hasonló véleményen volt Brien Lundin, a Gold Newsletter című kiadvány szerkesztője. Ő is azt mondta, hogy a geopolitikai események nem jelentenek megfelelő okot az aranyvásárlásra. Mint hangsúlyozta, az ár ilyen esetekben szinte mindig nagyon gyorsan változik, így a legtöbb befektető csak a megugrást követően tud vásárolni, és jóval gyorsabban visszaesik az ár, mielőtt eladhatna. Szerinte rövid távon a bennfentesek mellett a nagy intézményi hátterű, programozott kereskedéssel foglalkozó cégek azok, akik a hirtelen ármozgásokon keresni tudnak.
A jegybankok politikája segítheti az árfolyam növekedését
Éppen a fentiek miatt Brien Lundin is azt hangsúlyozza, hogy aki aranyba akar fektetni, annak érdemes szélesebb perspektívából szemlélni az eszközt. Úgy látja, hogy az arany árát hosszabb távon három tényező határozhatja meg, ezek mindegyikét érdemes figyelemmel követni. A legerősebb befolyásoló tényezők a most is rekordalacsony kamatlábak, ezután jön a gazdasági növekedés potenciális lassulása és a politikai instabilitás. Szerinte egyébként a kamatláb-környezet nagyon támogató, így fundamentális oka is van annak, hogy bízik abban, 2020 egy újabb nagy év lesz az arany számára.
A szakértő úgy véli, hogy az adósságterhelés olyan magas az Egyesült Államokban és a világ más gazdaságilag fejlett részein is, hogy a jegybankoknak nincs mozgásterük. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy a kamatok emelésével növeljék az adósságszolgálati költségeket. Így valószínűleg a jelenlegi monetáris rendszert a közeljövőben nem váltja fel szigorúbb rendszer, és marad a nulla vagy a negatív reálkamat világszerte. Ez pedig szerinte a túlértékeltség határán mozgó részvénypiac mellett (vagy esetleg ahelyett) az arany irányába mozdíthatja a befektetőket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) reálkereset 9,9 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,7 százalékos növekedése mellett. 
