Pénteken teszi közzé az OTP Bank az idei harmadik negyedévi tőzsdei gyorsjelentését. Hagyományosan ez a leginkább várt adatsor, nemcsak a Budapesti Értéktőzsdén forgó cégekéi közül, hanem a bankpiacon is, lévén, hogy a Csányi Sándor által irányított hitellintézet messze a legnagyobb az országban, mérlegfőösszege mintegy a két és félszerese az utána következő K&H-énak.
A negyedéves gyorsjelentés megjelenése előtt a kibocsátó cég a jogszabályi előírások miatt sem tehet közzé számszerű becslést. Annak viszont nincs akadálya, hogy megossza, mit várnak az elemzők - ezt tette most az OTP is.
A lapunknak küldött elemzői konszenzus szerint az OTP-csoport idei harmadik negyedévi adózott eredménye közel 130 milliárd forint lehetett, tíz százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. E növekedést az alapozhatta meg, hogy a bankcsoport a működésén 20 százalékkal nagyobb eredményt ért el a bázisidőszakinál. A csaknem 167 milliárdos plusz úgy jöhetett ki, hogy miközben az OTP-csoport tagjai együttesen közel 327 milliárd forintos bevételre tehettek szert, 11 százalékkal többet, mint egy éve ilyenkor, addig a 160 milliárd körülire taksált működési költségeik csak 3 százalékkal emelkedhettek.
A bevételeken alapvetően az dobhatott nagyot, hogy az emelkedő kamatkörnyezetet jól lovagolhatta meg a bankcsoport, hiszen a 218 milliárd forintot közelítő idei harmadik negyedévi nettó kamatbevételei 11 százalékkal haladhatták meg a tavalyi év azonos időszakáét. Még ennél is jobban, 14 százalékkal emelkedhettek ugyanakkor együttesen az OTP-csoport tagjainak nettó jutalékai, díjai, csaknem 85 milliárdra, ami azt jelentené, hogy a szolgáltatásokon is szépen kereshettek a leánybankok.
Érdekes lehet még, hogy az OTP-csoport eredménye akár még magasabb is lehetett volna, ha Magyarország és Szerbia már felhagyott volna a hiteltörlesztési moratóriummal (a bankcsoport 11 országból álló birodalmában már csak e kettőben élvezhetnek könnyítést az adósaik). Ezek a második negyedévben együttesen durván 5,6 milliárdos profittól fosztották meg a bankcsoportot, s az elemzők szerint hasonló mértékű lehetett a mínusz a harmadik negyedévben is.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a bankcsoport kockázati költségei a harmadik negyedévben kilőhettek, azok 16 milliárdot meghaladó összege háromszor magasabb 2020 azonos időszakáénál.
Az OTP-részvények árfolyama több mint fél éve emelkedő tendenciát mutat. Míg április közepén 13 ezer forint körül cseréltek gazdát, addig a szerdai kereskedésben 18 500 forint felett - ez több mint 40 százalékos drágulás.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
