A Fidelity Befektetési Oktatási Intézet (Fidelity Investor Education Institute) 2010 óta Japánban évente legalább tízezer bérből élő munkavállalót kérdezett meg befektetési szokásairól. A 2018-as felmérés 12 010 munkavállalót célzott meg, akik közül 4777 nő volt. Megállapította, hogy azon nők aránya, akik befektetnek, 23,5 százalék, szemben a férfiak 40,1 százalékos arányával.
Ez a nemek közötti különbség a befektetési szokásokban azonban nagyrészt a jövedelmi és a generációs eltérésekre vezethető vissza. A japán férfiak éves átlagos jövedelme az életkorral együtt emelkedik, de a nőké szinte azonos marad. Ami azt jelenti, hogy a jövedelmi különbség a 40-es és 50-es korosztályokban nő. Ugyanakkor a fiatalabb munkavállalók, akiknek nincs igazi emléke Japán úgynevezett „elveszett évtizedéről”, az 1990-es években csökkenő eszköz– és részvényárakról, hajlamosabbak pozitívabb hozzáállásra a befektetésekkel szemben.
A fiatalabb nők jobban felkészültek a nyugdíjra
Az egyik biztató jele annak, hogy a nők fejlődnek, az az, hogy azon 30-as éveikben járó nők aránya, akiknek nincsen nyugdíjmegtakarításuk, 2010 és 2018 között 13,3 százalékponttal csökkent. Ez azt jelzi, hogy ma már több nőnek vannak tartalékai. Bár az 50-es éveikben járó nők körében a semmilyen megtakarítással nem rendelkezők aránya 1,0 százalékponttal emelkedett.
Ugyanakkor azon 30-as nők aránya, akik legalább tízmillió jent megtakarítottak (ez 90 300 dollár, mintegy 26 millió forint), 6,2 százalékponttal emelkedtek a szóban forgó kilenc év során. Az 50-es éveikben ekkora összeget megtakarító nők aránya mérsékeltebben emelkedett, de szintén a helyes irányba változott, 24,4 százalékról 29,7 százalékra.
Ez azt mutatja, hogy a nők nyugdíjra való felkészülésében tapasztalható különbségek jelentősen szűkültek a fiatalabb generáció körében, bár az idősebb nők esetében csak szolidabb mértékben.
Több nő veszi észre, hogy lehetséges befektetni
Reményt keltő jeleket lehet észrevenni abból is, amit a nők arra a kérdésre mondtak, hogy miért tartózkodnak a befektetéstől. Ami még mindig népszerű gondolkodásmód Japánban, ahol a háztartási eszközök felét a szokásos alacsony kamatozású bankbetétekben parkoltatják.
A 2010-es felmérésben a nők által feltüntetett legfőbb ok az volt, hogy „nincs elég pénzem a befektetés megkezdéséhez” (sárga vonal a grafikonon). De ez 2018-ig már 44,2 százalékról 29,1 százalékra csökkent, a harmadik helyre esett vissza. Ez arra enged következtetni, hogy több nő észleli, hogy a befektetés még kis összegekkel is lehetséges.
|
| Kevesebb nő említi a pénzeszközök hiányát a befektetés akadályaként. A nőktől ezt kérdezték: Mi az oka annak, hogy nem fektet be? - Sötétkék vonal: nem akarom, hogy a vagyonom csökkenjen - Világoskék: sok dolgot kellene hozzá tanulnom - Narancs: Nem tudom, hogyan kell csinálni - Sárga: Nincs elég pénzem a befektetés megkezdéséhez |
A nemekhez kapcsolódó jövedelmi különbség
A Fidelity International által megrendelt, nemrég készült jelentés eredményei azt is jelezték, hogy a jövedelem a legfontosabb tényező a nők befektetési tevékenységében. Abban a 800 nő körében készült közvélemény-kutatásban az derült ki, hogy csak körülbelül egytizedük fektet be jelenleg, bár a teljes fizetésért dolgozó munkavállalók csak a válaszadók harmadát képviselték. A többség csak részmunkaidőben dolgozik, tanul, vagy otthon dolgozik teljes munkaidőben. Más szóval, a minta sok olyan nőt tartalmazott, akik feltehetően kevésbé hajlandók befektetni, mint a fizetésből élő társaik.
Ez a nemi alapú jövedelmi különbség Japánban nem egyedülálló. Egy hasonló felmérés, amelyet Ausztráliában idén 815 nő és 407 férfi részvételével készítettek, azt állapította meg, hogy a nők mintegy fele azt mondta, nincsen félretett pénze a befektetéshez. Ez a férfiaknál csak 35,2 százalék volt.
Reménykeltő változások a hozzáállásban
Talán a leginkább reménykedő jelek a nők befektetéssel kapcsolatos attitűdjeiben találhatók meg. Azon nők aránya, akik 2018-ban a „befektetés” szóval kapcsolatban pozitív benyomásokat fogalmaztak meg – vagyis akik a „fényes”, a „nyereség” és a „szórakoztató” szavakat választották ki a leírására – 26,7 százalékra emelkedett a 2010-es 18,5 százalékról.
Azok a válaszadók aránya, akik negatív képet alkottak – akik a „veszteség”, az „ijesztő” és a „szerencsejáték” szavakat választották – szintén mérsékelten, 34,2 százalékra emelkedett 2018-ra a 2010-es 27,5 százalékról, de a 2014-es felmérés óta nagyjából egyenletes maradt. Ezen túlmenően azon nők aránya, akiknek a „befektetésről” a „kockázat” jutott az eszébe, tovább csökkent, a 2010. évi 54,0 százalékról a 2018-as 39,1 százalékra.
Összességében, miközben az adatok rámutatnak arra, hogy a japán nőknek még sokat kell fejlődnie ahhoz, hogy felzárkózzanak a férfiakhoz, ha a jövő érdekében történő befektetésről van szó, azt is kimutatták, hogy a fiatalabb nők jövedelme és attitűdje a helyes irányba halad.
Satoshi Nojiri, a Fidelity International Befektetői Oktatási Intézetének vezetője
