Világszinten csökkent a magántőke-hátterű elsődleges részvénykibocsátások (IPO) száma a második negyedévben. Globálisan 25 cég összesen 5,3 milliárd dollár értékben bocsátott ki részvényt, ez 11 százalékos csökkenés a bevont tőke összegében az előző negyedévhez képest. Az Ernst and Young legfrissebb tanulmánya szerint az IPO-k többsége Amerikában volt, míg Európában mindössze egyetlen magántőke hátterű részvénykibocsátás volt.
A Facebook kárán tanul az okos
A borús helyzetkép ellenére az Ernst & Young tanulmánya szerint számos jel mutat arra, hogy több cég is tervez részvénykibocsátást a közeljövőben, azonban a Facebook vitatott eredményű, májusi részvénykibocsátása is rámutat arra, hogy a sikeres IPO kivitelezése komplex feladat. A kibocsátást megelőzően, a Facebook részvények jegyzési árának és számának túlzott megemelése, valamint a gyengülő üzleti eredményekre figyelmeztető előrejelzések mellett, a kibocsátás körüli technikai problémák is kulcsszerepet játszottak abban, hogy a közösségi portál 38 dolláron jegyzett részvényeinek értéke napokon belül 32 dollárra zuhant.
Ahogy a közösségi oldal példáján is jól látszik, egy eredményes IPO –nál részletekig kell elemezni a vállalatot, majd pontosan tervezni a lépéseket, kalkulálva az esetleges felmerülő külső tényezőkkel is. Megvalósítására már a kezdetektől külső szakértő bevonása ajánlott, így biztosítva a szaktudást és az objektív folyamat-vezérlést. Az Ernst and Young útmutatója szerint a siker kulcselemei: a felkészülés minél korábbi megkezdése, a versenytársakat felülmúló eredmények elérése, a tőkebevonás különböző lehetőségeinek feltérképezése, a befektetők számára aggályos céges ügyek tisztázása, valamint már a kibocsátást megelőzően egy tőzsdén jegyzet vállalattól elvárt transzparenciájú működés.
| „A tervezés fázisban a tulajdonosoknak és a vezetésnek fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy valóban a részvénykibocsátás-e a legjobb stratégia a cég jövője szempontjából. A szervezet sorsát gyökeresen megváltoztató döntés előtt számos kulcstényezőt kell megvizsgálni. A vállalat üzleti modellje, adott pénzügyi helyzete, valamint, az iparágban rejlő lehetőségek mellett figyelembe kell venni a növekedési lehetőségeket és a részvényesek rövid és hosszú távú céljait” – Dömötör Zoltán, az Ernst & Young Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások szenior menedzsere. |
Bizalomépítés
A sikeres IPO kivitelezéséhez az első lépés egy hosszú távú üzleti terv és ütemterv elkészítése. Sok tőzsdére készülő vállalat nem veszi elég komolyan a felkészülési idő rövidségét, pedig érdemes az IPO előtt legalább egy évvel már egy tőzsdén jegyzett vállalatnak megfelelően eljárni működése során annak érdekében, hogy megteremtse a bizalmat a befektetők részéről. Az elmúlt években az elsődleges részvénykibocsátást sikerrel vevő cégek általában viszonylag nagyméretű és erős alapokon álló, innovatív vállalatokból kerültek ki, amelyek egy erős márkanév alatt kiváló terméket vagy szolgáltatást nyújtottak. Az IPO-k során jól szereplő szervezetek kulcsfontosságúnak tartották, hogy a cég mögött hiteles vezetés, valamint fenntartható üzleti modell álljon.
A tőzsdei bevezetéskor a befektetők 60 százaléka a pénzügyi eredményeket veszi alapul, míg 40 százalékuk olyan szempontokat vesz figyelembe, mint a cég stratégiája, a vezetés összetétele, illetve a márkanév. Egy vállalatnak érdemes többféle lehetőséget megvizsgálnia a tőkebevonáshoz, és hangsúlyt kell helyeznie olyan részvénykibocsátás előtti tranzakciók lebonyolítására, amelyekkel képes a cég értékét maximalizálni. Ilyen lehet például az adósság-finanszírozás, vagy a re-finanszírozás. A befektetők bizalmának megtartásához külön figyelmet kell fordítani a vállalaton belül szabályozásokra, a szervezeti átvilágításra és számviteli ellenőrzésekre.
Minden próbálkozót visszaküldtek.
