A 2007-es csúcsév napi átlagos 35 milliárdjával szemben az idén csak mintegy 12 milliárd forint a tőzsde átlagos forgalma – mondta el Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója a tőzsde jubileumi konferenciáján. Ahol a tőzsde erős, ott általában a gazdaság is sikeres – tette hozzá. Pedig potenciális forgalom lenne, ebből is látszik, hogy az IMF-tárgyalások közelgő kezdetének hírére áprilisban 25 milliárdra ugrott a napi forgalom.
A tőzsde jelenlegi, sok éves, ausztrál számítógépes kereskedési rendszerét, az MMTS-rendszert már nullára amortizálták, miért költ mégis egy új rendszerre a tőzsde? - tette fel a kérdést Lantos Csaba, a Keler Zrt. elnöke. Az MMTS-rendszer ugyan nem egy rossz rendszer, de mégis zsákutcának bizonyult, idő közben a tőzsdék más irányba mozdultak el. Az Xetra-rendszert sokkal többen használják a világban – mondta Lantos. Az új rendszer szerinte a brókercégek és a tőzsde osztrák fő tulajdonosai kompromisszumának eredménye.
Lantos szerint is pozitív a tartós befektetési számla bevezetése, más korábbi kedvezmények azonban, mint a tőzsdei részvények adóelőnye, nincsenek vagy jelentéktelenek. A tőzsdei jelenlétnek ára van, és az állam feladata lenne a tőzsdei cégek támogatása, például jó lenne, ha a tőzsdei cégeknek alacsonyabb lenne az adóterhe.
Katona Zsolt szerint nagyon jót tenne a tőkepiacnak, ha például a Magyar Villamos Műveknek akár csak tíz százalékát bevezetnék a tőzsdére. Balogh Ádám, az NGM államtitkára nagyon óvatosan fogalmazott, szerinte nem ebbe az irányba mozdultak el a jogszabályok. Lantos szerint viszont a kormánytól nem állnak távol a sajátos megoldások, ami eddig igaz volt, az a kormánynál lehet, hogy holnap már nem lesz igaz. Így ha az államnak pénzre lesz szüksége, ki tudja, talán a tőzsdén keresztül is fog majd privatizálni.
Nagy szükségük lenne némi enyhülésre. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
