Nem csak Budapesti Értéktőzsdének (BÉT) lett volna jó, ha Magyarországon megy tőzsdére a légitársaság, hanem a befektetői társadalomnak is. Sokat dolgoztunk rajta, hogy itt maradjanak, és kudarcként éljük meg, hogy nem így történt - mondta Katona Zsolt a Gazdasági Rádiónak.
|
| Katona Zsolt |
Sokat dolgoztunk azon, hogy nálunk menjenek tőzsdére - tette hozzá. Ilyen szempontból a tőzsde úgy működik, mint egy üzleti vállalkozás, ha megjelenik egy cég a radaron, amely tőzsdeképes lehet a jövőben, azzal a céggel már korán felvesszük a kapcsolatot - mondta a vezérigazgató. Ilyenkor megkeressük az adott céget, és segítjük elképzeléseinek megvalósításában, és felmérjeük, hogyan tud tőzsdére lépni, és ha erre kerül a sor, ebben is segítünk. A Wizz Airrel évek óta folynak tárgyalások, én két éve vezetem a tőzsdét, és már az elődeim is tárgyaltak velük.
Stratégiai döntést hoztak
A tárgyalások során tanácsot adtunk nekik, elemzéseket készítettünk, hogy miért jó nekik tőzsdére menni, miért jó nálunk, és a kockázatokat is elemeztük. A döntésüket ugyan kudarcként éljük meg, de összességében nem a mi hibánk: a tulajdonos egy stratégiai döntést hozott - mondta a vezérigazgató.
A tulajdonos egy magántőke befektető, aki úgy látta, hogy a legjobb kiszállási lehetősége a londoni tőzsdén van. A döntéshez hozzátartozik az is, hogy a légitársaság globális cégként pozicionálta magát, nem hangsúlyozzák, hogy magyar, vagy kelet-európai lenne. Emellett az is hozzátartozik a döntésükhöz, hogy több hasonló profilú légitársaság is a londoni tőzsdén van. A nagy befektetők úgy látják, hogy ez a legjobb piac, ahol ki tudnak szállni a részvényekből, hogy ezután mi lesz, az kérdéses, de a tulajdonos ezzel már nem is foglalkozik. Neki az a koncepciója, hogy így tud jobban kiszállni, de nem kizárt, hogy egyszer a cég visszajön Magyarországra.
Mindenütt jó, de legjobb itthon?
A londoni bevezetésnek az a hátránya, hogy várhatóan ott húsz nagy alap fel vásárolja majd a részvényeket, ezzel készen is lesz a bevezetés, de mi jön ezután? Valószínűleg az új tulajdonosok ülni fognak a részvényeken, alig lesz forgalma, nem fognak forogni a papírok, hanem kivárják, hogy emelkedjen az ár - mondta Katona Zsolt.
Az elsődleges forgalomba hozatalnál (IPO) fontosak a lakossági befektetők, ami nálunk jobban meg tudna valósulni - tette hozzá. Itt ugyanis ismert a cég, a magyarok jobban ismerik a történetét, és ugyan nincs kimondva, hogy a Malév utódtársasága lenne, de bizonyos szempontból úgy is lehet rá tekinteni. Marketing szempontból mindenképpen lehetne erre építeni: magyar sikertörténet a magyar tőzsdén sikeres tudna lenni - itt valószínűleg nagyobb forgalmat csinált volna. Az az általános tapasztalat, hogy magyar cég külföldi tőzsdén kis forgalmat bonyolít.
A BÉT vezérigazgatója szerint azonban van lehetőség arra, hogy másodjegyzésben vagy tőkebevonással még visszatérjen a cég Budapestre. Ha Londonban nem lesz elég forgalom, akkor a későbbi tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy visszahozzák és több piacon is foroghat a papír.
A teljes interjút a Gazdasági Rádió oldalán hallgathatja meg >>
Állami milliárdok, ipari zuhanás – nem tér magához az akkugyártás. 
