A múlt heti londoni bírósági döntés után megvizsgáltuk, hogy mi történik, ha valaki sok ajánlatot visz be gyorsan a kereskedési rendszerbe, és ezzel próbál meg profitot szerezni, különösen akkor, ha kicselezi a buta robotokat, kereskedési algoritmusokat.
Elektronok versenye
Azt hinnénk, hogy ennél rafináltabb módszerek nincsenek, és hogy mindenki egyenlő esélyekkel viszi be megbízásait, hisz ugyanabban a rendszerben, azonnali eléréssel kereskedünk. Nos, itt merültek fel érdekes kérdések. Azt gondolnánk, hogy az elektronikus jel számítógépünk és a tőzsde szervere közti utat azonnal megteszi, legalábbis elhanyagolható idő alatt. És ez valóban így is van, hisz ahhoz hogy ezt a számunkra felfoghatatlan sebességet értelmezni tudjuk, leginkább a fénysebességgel lehet összehasonlítani.
Feltételezzük, hogy ez olyan gyors, hogy valóban semmi jelentősége nincs, hisz reakcióidőnk sokkal nagyobb ennél. Kiderült azonban, hogy ha valaki erősen gépesíti a kereskedést, már lehet jelentősége a számítógépek közti távolságnak, mert olyankor még a másodperc százezred, milliomod része is számíthat, és az ügyesek így előnyhöz juthatnak egy-egy ajánlat gyorsabb megkötésével. Az erre szakosodott kereskedők ezért földrajzilag a kiválasztott szerver közelébe települnek, hogy ezt az előnyt kiaknázzák.
Az egyénnek nem gond, a tőzsdéknek igen
Ez tulajdonképpen egy, a normál befektető számára felfoghatatlan dolog, és szerencsére számára nincs is jelentősége. Egy hirtelen kijövő adat vagy hír utáni első reakcióba, a robotok és az egérvirtuózok közé úgy sincs értelme beszállni, és általában amúgy sem ajánljuk ezt a fajta kereskedést, hisz egy átlagos befektető ezzel csak a köztes szolgáltató zsebét tömi a jutalékkal, miután hiába van egy elektronikus rendszer, azért mi még csak valamilyen szolgáltatón keresztül tudunk ezekhez férni, még ha azt ma már nem is hívjuk brókernek.
Ugyanakkor a dolgot a szabályozás szintjén még sem lehet figyelmen kívül hagyni, hisz a tőzsdéknek törekedniük kell arra, hogy a kereskedés minél átláthatóbb, igazságosabb, a résztvevők számára egyenlő lehetőségeket biztosító legyen. Ha tehát felmerülnek ilyen technikai dolgok, amire korábban senki nem gondolt, akkor ezeket is valahogy szabályozni kell, vagy informatikailag megoldani.
Az villanytőzsde fiatal iparág, de a befektetés szabályai ugyanazok
Persze amint az előző esetben láttuk, még azt is nehéz esetenként eldönteni, mi szabálytalan és mi nem, mi okoz kárt másoknak, vagy jelent valakinek tisztességtelen előnyt. Ezek valószínűleg a következő évek megoldandó feladatai lesznek, hisz még fiatal az iparág, most kezdjük csak igazán látni a problémákat, így a megoldásuk is most fog következni.
Egy biztos: egy átlagos befektetőt ezek a dolgok most sem zavarnak. Leginkább olyan befektetésen érdemes gondolkoznunk, ahol határozott elképzelésünk van egy várható ármozgásról, annak valószínűségéről, és az ügylet kockázatát is felmértük, és adott esetben stop megbízással mérsékeljük. Ilyen esetben ránk nézve semmi jelentősége nincs, hogy a másodperc törtrésze alatt valamilyen instrumentumban 1-2 árlépésközt elmozdítanak, esetleg hogy robotok harcolnak egymással, vagy az őket kicselezni akaró egérvirtuózokkal.