|
| Ali bin Ibrahim al-Naimi szaúdi olajipari és bányaügyi miniszter megérkezik a világ vezető olajtermelőinek csúcsértekezletére Dohában 2016. április 17-én. (MTI/EPA) |
Az OPEC mellé rendelt orosz képviselő, Vlagyimir Voronkov a kilátásokat tekintve azonban óvatosan fogalmazott: Nem lehet kizárni, hogy ismét sikertelenül zárulnak a tárgyalások. Mindazonáltal logikusan végigviszik a megkezdett munkát, bármi is lesz a végeredmény.
Voronkov szerint a legtöbb ország a termelés befagyasztása mellett van. Ugyanakkor szerinte sok szempontból megjósolható volt a vasárnapi dohai megbeszélés sikertelensége. Iránnak és Szaúd-Arábiának is saját elképzelése volt, ami nemcsak a kőolajjal állt összefüggésben, hanem a térségben elfoglalt pozícióikkal is – fogalmazott a politikus.
Leonyid Fedun, a legnagyobb magánkézben lévő orosz olajcég, a Lukoil alelnöke kedden egyebek között arról beszélt: jó felvetésnek tartja, hogy a mostani szinten történjen a termelésbefagyasztást.
Az iráni olajügyi miniszterhelyettes szintén kedden beszélt arról, hogy az ország olajtermelése két hónapon belül eléri a szankciók előtti, a napi csaknem 4 millió hordós termelést.
Meg kéne egyezni
A vasárnapi dohai fórumon 18 ország, köztük számos OPEC-tagállam és szervezeten kívüli ország vett részt. Eredetileg azt tervezték, hogy januári szinten történjen a befagyasztás. Ez egyébként Oroszországnak - a világ legnagyobb olajtermelőjének - különösen kedvezett volna, hiszen januárban rekordszintű volt termelése.
Szaúd-Arábia azonban azt akarta elérni, hogy a megállapodáshoz Irán is csatlakozzon, amely jelen sem volt a megbeszélésen. Teherán azért maradt távol, mert szerinte igazságtalan, hogy az Irán elleni nemzetközi szankciók évei alatt mások figyelmen kívül hagyták a piaci realitásokat, és folyamatosan növelték az olajtermelést.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
