A tegnap lezárult törökországi NATO-csúcs sem hozott enyhülést a Közel-Keleten; sőt, épp a csúcstalálkozó kellős közepén vált ismét nyilvánvalóvá, hogy Donald Trump amerikai elnök továbbra is napirenden tartja Irán katonai erővel történő megtörését. A piacok azonnal reagáltak a geopolitikai feszültségre: az árupiaci termékek kivétel nélkül lejtmenetbe kapcsoltak – egyetlen eszközt, a kőolajat leszámítva.
A hét közepére az amerikai könnyűolaj, a WTI határidős jegyzése napon belül 7 százalékot ugrott, és egészen a 76 dolláros szintig száguldott. A rali az Európában irányadó Brent típusú nyersolajat is magával ragadta, amelynek ára szerdán egy rövid időre megközelítette a hordónkénti 80,6 dollárt, ami csaknem 6 százalékos felértékelődést jelentett.
Újra fellegek gyülekeznek a tőkepiacok felett
Bár a piaci konszenzus és a szakértői kar épp a kőolajpiacot fenyegető esetleges túlkínálatról kezdett cikkezni, a Perzsa-öbölben – köztük a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szorosnál – becsapódó rakéták robaja gyorsan véget vetett a viszonylagos nyugalomnak. A feszültség eszkalációja ismét közvetlen veszélybe sodorta, és rendkívül sebezhetővé tette a szoroson áthaladó globális energiaellátási láncot.
Donald Trump elnök a már említett csúcstalálkozón tett nyilatkozatában kétséget sem hagyott a szándékai felől (a vonatkozó videórészlet alább tekinthető meg):
„A megállapodásunknak annyi.” Az elnök Irán atomfegyverekkel kapcsolatos nyilatkozatai miatt azt is mondta, hogy az iráni vezetés „dilis”.
Vissza a háborús állapotokhoz?
Csütörtökön már a Bloomberg jelentésében is az szerepelt, hogy majdnem teljesen leállt a hajóforgalom a Hormuzi-szorosban az amerikai és iráni csapások után. Amerika zsinórban második napja mért csapást Iránra, miközben a két fél közötti törékeny fegyverszünet egyre bizonytalanabbá vált.
Ennél nagyobb balszerencse most nem is érhette volna az olajpiac kínálati oldalát. Az Erste is azt írta elemzésében, hogy a történtek miatt ismét előtérbe kerülnek azok a szcenáriók, melyek a globális energiaellátás újabb zavaraival számolnak. Közölték:
„Az események eszkalálódása éles fordulatot jelent a korábbi, túlkínálatra vonatkozó várakozásokhoz képest.”
Erre jutott legfrissebb piaci kommentárjában a Goldman Sachs is. Információik alapján a térségben a tankerhajókat ért újabb támadások rávilágítanak arra, hogy a szoroson való átkelés továbbra is rendkívül kockázatos.
- „Mindez visszaveti a közeljövőben a forgalmat” – írta a Yulia Zhetkova Grigsby által vezetett elemzői csapat.
Megjegyezték azt is, hogy a legfrissebb harctéri akciók előtt az olajszállítások már elérték a háború előtti szint 80 százalékát, ám ez most 70 százalékra esett vissza.
Sőt, véleményük szerint a szállítások volumene még tovább csökkenhet, ugyanis a Bloomberg úgy értesült:
egy amerikai szankciókkal sújtott, feketelistás óriási tankerhajón kívül jelenleg nincs észlelhető tankerforgalom a Hormuzi-szorosban.
Nincs menekvés: újra eléri a 100 dollárt az olaj?
A világpiaci folyamatok – különösen az olajár alakulása – láttán sokan hajlamosak a legrosszabbra számítani, ám a helyzet közel sem ennyire drámai. A legfrissebb szakértői konszenzus szerint a közel-keleti fegyveres konfliktus kiújulása várhatóan nem írja át alapjaiban a piaci fundamentumokat. Így látja ezt Elliot Hentov, a State Street Investment Management vezető stratégája is.
A közel fél évszázados múlttal rendelkező, a világ élvonalába tartozó alapkezelő makroelemzője úgy véli: április óta lényegében semmi olyan új tényező nem merült fel, amely érdemben növelné a felek háborús elszántságát vagy a konfliktus kiszélesedésének esélyét. Hentov hozzátette:
„Mivel egyik fél sem érdekelt a harcok teljes körű eszkalációjában, a konfliktus idővel magától elülhet.”
A szakértő kitért arra is, hogy az alapkezelő irányadó, még tavasszal felállított háborús forgatókönyvei 2026 hátralévő részére – a fegyverszüneti kísérleteket és az egyéb kockázatokat is mérlegelve – átlagosan 80 dolláros Brent olajárral kalkulálnak. A neves vagyonkezelő határozott prognózisa szerint tehát egyáltalán nem kell tartani attól, hogy a fekete arany jegyzése tartósan visszatérne a háromszámjegyű tartományba.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?



