Pár napja úgy tűnt, hogy ha gyenge szinten is, de stabilizálódik a forint. Tegnap viszont gyors, összeomlásszerű zuhanás indult, az árfolyam az euróval szembeni 324-ről rövid idő alatt 327-re került, majd egy kis korrekciós kísérlet után ma ismét elérte ezt a rendkívül gyenge szintet.
|
| Euró/forint |
Innen már csak bő egy százalék a hónap eleji mélypont, ez így meglehetősen rosszul néz ki. Hogy csak valami utólagos ijedelem zavarta meg a piacot, vagy nagyobb a baj, mint eddig vélhető volt, az a következő napokban fog eldőlni, a mai mélypont után mindenesetre javulás indult 325,80-ig. Kétségkívül a lengyel zloty is nagyot esett és a cseh korona is gyengült, de ezeknél a devizáknál messze nem hat ilyen rosszul a dolog, mivel nincsenek mélypontjaik közelében.
Eközben az angol font is esik, 1,117 az euróval szemben, de most, hogy közeleg az Európai Unióból való kilépés ideje, és még nincs megegyezés, ez teljesen érthető folyamat, ráadásul, amíg a font a paritás fölött van, vagyis több mint egy euró, nincs nagy alulértékeltség.
|
| Angol font/euró |
Két százalékkal emelkedett a fő kínai index, a Sanghai Composite, ezzel egyelőre ledolgozta a kereskedelmi háborús veszteségeket. Európában vegyesek a mozgások: az olasz és a finn index 1-1 százalékkal esik, a lengyel WIG 20 index ugyanennyit emelkedik.
A pesti börzén a Richter okozza a fő izgalmakat: a tegnap 4500 forint alatt már nagyon túladott papír felpattant 4900 forintig, de onnan ereszkedni kezdett, 4840 forint az ár. Az OTP fél százalékot gyengül 9960 forintig, a Mol 0,3 százalékot erősödik 2672 forintig, a Telekom több mint fél százalékkal javul 402,5 forintig.
Gyengélkednek a Mészáros-csoport tagjai: a Konzum egy százalékkal van lejjebb 2860 forinton, az Appeninn 1,3 százalékot esik 572 forintig, a CIG Pannónia másfél százalékot 420 forintig. A Takarék Jelzálogbankra átnevezett FHB iránti lelkesedés is megszűnt, az árfolyam lassan visszatér az átnevezés előtti szintre, most 605 forint, ami 2,6 százalék gyengülés.
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
