Tavalyi mélypont
A forint több éves sávból tört ki tavaly gyenge irányban, és a nyáron el is érte mindenkori leggyengébb értékét, sőt, új mélypontra került, ami azt jelentette, hogy egy euróért már több mint 330 forintot kellett adni. Ezt követően gyors erősödés jött, az árfolyam azonban nem került vissza a korábban megszokott, nagyjából 305-320 közti sávba, hanem ennek gyenge szélén kívül maradt.
Erős hullámzás
Idén januárban azonban igen heves erősödés kezdődött, amely márciusig tartott, a legerősebb ponton még 313 forintba sem került egy euró. Ekkor jött az MNB sok éve első monetáris szigorító lépése, ám nyilvánvalóvá vált, hogy nem kezdődik komoly kamatemelési ciklus, inkább csak egyszeri lépésről volt szó. A forint zuhanni is kezdett: feltehetően nagyon sokon nyitottak forint melletti pozíciót a remélt kamatemelési ciklusra számítva.
A gyengülés olyan heves volt, hogy az árfolyam május végén már-már a tavalyi mélypontot közelítette. El szerencsére nem érte, onnan magához tért, de csak az eurónként 320-as szintig tudott erősödni. Ezt újabb lejtmenet követte, ami ezen a héten szerdán ért véget, közel 327-es eurónkénti árfolyamnál.
Csökkenő szigorítási esélyek
Ezzel az árfolyam a tavalyi örökös mélypont óta már harmadszor került közel újra ehhez a mélységhez, igaz, mindig egy kicsit feljebb következett be a fordulat, most szerdán is ez történt. Innen sikerült 325 alá kerülni az eurónkénti árfolyamnak, ami két nap alatt elég szép eredmény.
|
| Euró/forint, 3 év |
A mostani zuhanást egyébként a vártnál jobb inflációs adat váltotta ki, hisz ha kisebb az inflációs nyomás, a jegybank vélhetően továbbra sem fog sietni a kamatemeléssel.
A lakossági állampapír hatása
Ráadásul erre azért is egyre kevésbé van szükség, mivel egy szektorban nagyon is emelkednek a kamatok: a lakossági államkötvényeknél. Míg a bankközi piacon a kamat közel van a nullához, az intézmények által vásárolható 5 éves kötvényhozam pedig 1,6 százalék, addig a lakosság gyakorlatilag nettó 5 százalékért vásárolhat állampapírt.
Miután a MÁP Plusz állampapírból másfél hónap alatt több mint 1200 milliárd forint értékben fogyott, ennek fele új állampapír vásárlást jelentett, hatását tekintve olyan, mint a monetáris szigorítás. Az inflációra így fékező hatással lehet, a jegybanki monetáris politikának ezért nem feltétlenül kell szigorodnia.
Az erre spekuláló befektetők lassan fel kell, hogy adják a reményt, kérdés, hogy ha az ő pozícióik teljesen lezárulnak, visszatérhet-e a forint árfolyama a tavaly nyár előtt megszokott sávba.
