A menekülőút
Minden emelkedő tőzsdei trend kifullad egyszer, és rendszerint úgy zajlik a folyamat, hogy a részvények többségét elkezdik eladni, de van egy pár, amit különlegesnek, törhetetlennek tartanak. Ilyenkor a sok eladott részvény árából részben ezt a pár kitüntetettet veszik, mondván, így átvészelhetik a vihart. Ha azonban a trend ténylegesen megtörik, és jön a komolyabb esés, ezek a papírok is meg szokták adni magukat, és nagy robajjal a mélybe zuhannak.
A közelmúltban is ilyen folyamatot láthattunk. Miközben az indexek és a legtöbb részvény masszívan esik hónapok óta, egyes alapok és befektetők úgy döntöttek, hogy van egy szektor, ezen belül is pár kitüntetett szereplő, akiknek annyira jól megy, hogy nem érheti őket utol a medve (az eső trend). Most logikusan az internetes cégek közül kerültek ki ezek, ezen belül is azok, akik az óriási, szinte a fél emberiségre kiterjedő lehetséges piacból nagy szeletet tudtak kihasítani.
A négy bikaláb
Az első a Facebook, érthetően: másfél milliárd felhasználó, amely még növekedhet is a cég reményei szerint, valóban elérve az emberiség felét. Ehhez óriási reklámbevételek jönnek, a cég növekszik, sokan gondolják: hol lehet itt a baj?
|
| Facebook. Eddig hibátlan |
A következő az Amazon: a net hajnala óta üzemelő cég sokáig nem tudott nyereséget termelni nagy árbevétele mellett, de 2015-ben beindult a profit, és a befektetők eleresztették fantáziájukat, az égbe küldve a részvényt.
A Netflix egész Amerikát letarolta: jóllehet nyereséget még alig termel, de abban bíznak, hogy a világot ugyanúgy megnyeri magának, mint Amerikát, és akkor dől a profit.
Végül a Google, amely pár napig a világ legnagyobb cége lett: már szinte el is érte az egész netező emberiséget, sokszor úgy, hogy a felhasználó nem is tud róla: a legjobb modell.
Mindez nagyon szép, és valóban így van. Csakhogy van egy gond, amit még akkor elemeztünk, mikor mind a 4 papír magasan járt. A papírok árai olyan magasra emelkedtek, így a cégek értéke olyan hatalmasra növekedett, melyek túlzottak a jelenlegi és a várható profitokhoz képest fundamentális alapon.
Kettő sánta
Nos, azóta a négy részvény közül kettőnek megroppant az árfolyama, nem is kicsit. Az Amazon közel 700 dolláros tetejéről esett másfél hónap alatt 480-ig, a Netflix bő két hónap alatt 130-ról 80-ig. Mindketten a 200 napos mozgóátlagot is törték.
|
| Netflix |
És hogy miért ők ketten? Leginkább azért, mert az ő várható növekedésük bizonytalanabb, több az előre nem látható tényező, legutóbbi eredményeik nem jelzik azt az extrém profitnövekedést, amit várnak tőlük. Vagyis ők voltak a drágábbak, és a piac kezd józanul mérlegelni.
Az Amazon még a mostani árakon is drága, hisz egyelőre profitja kicsi, P/E értéke a jelenlegi adatokkal nem is értékelhető. A várt idei nyereséggel is 57 adódik, ami még mindig igen sok, és a könyv szerinti értéknek is 17-szerese az árfolyam érték. Ez sokéves nagy növekedés árazása, és mint ezt a LinkedIn esetében is láttuk: könnyen előfordul, hogy a dolgok mégsem alakulnak olyan rózsásan.
|
| Amazon, nagyot zuhant |
A Netflixnél ugyanezek a problémák: 83-as előremutató P/E érték, 17 szeres ár/könyv szerinti érték, és a többi mutató szerint is igen drága, vagyis azt árazzák, hogy milliárdos előfizetői körük lesz, és a költségek is eloszlanak már ilyen sok felhasználó mellett. Ha csak kicsit kevesebb valósul meg ebből, már tarthatatlan az árfolyam, ezt most árazza a piac.
Az erősek azok is maradnak?
A még stabil két bikaláb esetében a fundamentumok erősebbek, nem ilyen extrémen túlárazottak, de a szokásos értékeltségekhez képest mégiscsak drágák. Így ha nagyon pesszimista lesz a piac, nekik is van hová esni, ráadásul ha eluralkodik a medve, rendszerint alulértékeltté válnak a papírok. A nagy kérdés az, hogy a két egészséges bikaláb kitart-e, első körben megmaradnak-e 200 napos mozgóátlagaik fölött (a grafikonon piros vonallal jelölve).
|
| Google. Tartja magát |
A vámemelés különösen Indiát sújthatja. 
