Hová tűnik a sok euró?
A forint reális egyensúlyi árfolyamát többféle számítás szerint lehet megbecsülni, sőt azt is mondhatnánk, hogy ott egyensúlyi, ahol az exportunk és az importunk egyensúlyban van. Ha ez utóbbi a meghatározó, akkor a forint elkezdene felértékelődni, és ez egész addig tartana, amíg a külgazdasági mérlegünk ki nem egyenlítődik. Felmerül a kérdés, hogy miért nem történik ez meg? Hová tűnik az évi 10 milliárd euró többlet a piacon?
Nos, a kérdésre pontos választ adni nehéz. Egyrészt az elmúlt években az ország devizaadósságának jelentős részét lecserélte forint adósságra, ami a devizaalapú lakáshitelek forintosításával együtt olyan óriási devizakeresletet jelent, ami több évi exporttöbblettel egyenértékű. Nem zárható ki, hogy a jegybank beavatkozik, és menedzseli ezt a folyamatot, de ennek részleteiről nem nyilatkoznak, hisz nem akarják befolyásolni a piacot. Erre a kérdésre akkor fogunk választ kapni, ha a devizaadósság aránya már egy ideje nem csökken tovább, és a devizatartalék sem nő jelentősen. Ekkor az évi 10 milliárd eurós többlet vélhetően felfelé fogja indítani a forint árfolyamát.
Vásárlóerő
Igen ám, de ha megindulna a felértékelődés, meddig tarthatna? Azt, hogy a külgazdasági egyensúly hol állna be, becsülni sem lehet, viszont érdekes számításokat végezhetünk, hogy hol lenne az árfolyam, ha árszínvonalunk megegyezne bizonyos, az összehasonlítás tárgyát képező országokéval. Az IMF folyamatosan számolja a vásárlóerő-paritást, vagyis megnézi, mely országokban mekkora az árszínvonal, és ezeket összehasonlítja dollárban.
A legegyszerűbb azt megnézni, hogy is áll a nemzeti össztermékünk, vagyis a GDP nominálisan és vásárlóerő-paritással kiigazítva. Kezdjük az összehasonlítást Németországgal. a német nominális egy főre jutó GDP 41 ezer dollár, a magyar mindössze 12 ezer. Vásárlóerő paritáson viszont sokkal szebb a kép: a német adat 47,5 ezer, a magyar 26,5 ezer dollár, vagyis a magyar adat 55 százaléka a németnek. Ha elfogadjuk, hogy az adat többé-kevésbé jól méri a tényleges helyzetet, akkor magyar gazdaság teljesítménye és így az életszínvonal nagyjából a német 55 százalékán áll. Ha így lenne, feltehetően a bérszínvonalban is ez lenne az arány.
Német szint
Vajon reális lenne-e, hogy a forint annyira felértékelődjön, hogy az árszínvonalunk megegyezzen a némettel? A tényleges fejlettségbeli különbség miatt ez megterhelő lenne a magyar gazdaságnak, de azért érdekességképpen számoljuk ki, hogy ez milyen forintárfolyamot és bérszínvonalat jelentene. A német vásárlóerő-paritáson számolt adat 55 százaléka 22,5 ezer dollár, tehát a magyar 12 ezres adatnak eddig kellene emelkednie, közel a duplájára.
Ehhez a forintban kifejezett euró árfolyamnak majdnem feleződnie kellene, a jelenlegi 310-el szemben csak 170 forintba kerülne egy euró. Érdekességképpen: idén a közfoglalkoztatottak nélküli várható nettó átlagkereset 200 ezer forint lesz, ami ezen az árfolyamon 1200 eurót jelentene, ami valóban elérné a német szint bő felét.
Görög és portugál helyzet
Vessük össze ezek után a magyar helyzetet a göröggel és a portugállal. Vásárlóerő-paritáson a két ország egy főre jutó GDP-je ugyanakkora, mint a miénk, tehát egyformán fejlettek vagyunk ezzel a két országgal. Nominálisan azonban az övék 50 százalékkal több, vagyis az árszínvonaluk ennyivel magasabb mint a miénk, azonos fejlettség mellett. Végezzünk egy számítást, mi lenne, ha a forint árfolyam hozzájuk igazodna? Ekkor az euróban mért forintárfolyam 200-210 körül lenne, a nettó átlagbér 1000 euró, még mindig egész jó.
Felmerül a kérdés, hogy ha azonos szinten vagyunk velük, reális lenne-e az azonos árszínvonal is? A válasz nemleges, mert mind a két ország szenved az árak és bérek túlzott mértékétől (Görögország persze jobban), de nem tudnak leértékelni, mivel nincs önálló valutájuk. A reális árfolyam így valahol a kettő között lehet, durva becsléssel 260-270 forint körüli eurónál. Ez a jelenlegi szintről csak nagyjából 15 százalék, nem irreális mérték, ha egyszer erősödő trendbe lép a hazai valuta. Persze ha az ország tényleges fejlettségnek lemaradása időközben csökken a némethez képest, akkor ez értelemszerűen még erősebb forintárfolyamot indokol.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
