Másfél éves csúcsra ugrott a Bitcoin, a kriptodeviza kedden 12 ezer dollár fölé került. A befektetők az utóbbi időben ismét felfedezték a virtuális eszközt, és a szakértők szerint egyre többen nagyobb bizalmat adnak a rendszer miatt "elinflálhatatlan" eszköznek, mint a hagyományos devizáknak. A Bitcoin mozgása mögött nem nehéz észrevenni, azt a folyamatot, ami egyébként a nemesfémeket, így az aranyat és az ezüstöt is történelmi vagy lokális csúcsra repítette az elmúlt hónapokban.
Több szakértő is úgy látja, hogy a hagyományos pénz, legyen szó világpénzekről, mint a dollár, az euró vagy éppen a jen, vagy feltörekvő devizákról, komoly bizalomvesztésen mennek keresztül. Persze nem újkeletű folyamatról van szó, hiszen a 2008-as válság után a jegybanki eszközvásárlási programok eredményeképpen már évről évre szépen lassan elkezdték elveszíteni az értékőrző funkciójukat. Az idei koronavírus-járvány viszont ezt a folyamatot drasztikusan felgyorsította, miután a világjárványra adott monetáris és fiskális intézkedések végtelen mennyiségű pénzzel árasztották el a piacokat.
Ráadásul több jegybankár azt is jelezte, hogy csak a gazdasági fundamentumok megszilárdítását követően fogják a mostani ultralaza politikát felülvizsgálni, addig akkor sem nyúlnak a kamatokhoz, ha menet közben az infláció emelkedésnek indulna. Ez a folyamat Nyugaton még nem, de Magyarországon már megkezdődött. Ugyanakkor, ahogy azt az elmúlt hónapokban láthattunk, az MNB előbb némi finomhangolást hajtott végre, később azonban két kamatcsökkentés formájában további lazítás jött a hazai monetáris politikában.
Miután semmi jel sem mutat arra, hogy rövidtávon normalizálódna a helyzet, és a politika átvette a hatalmat a pénzmennyiség kontrollálásában. Miközben egyre többet állítanak elő belőle, az is figyelmeztető jel, hogy úgy tűnik, a pénznek hosszú évekig nem lesz kamata, így tehát egyre értéktelenebbé válik. A racionális befektetői lépés erre az, hogy egyre többen próbálnak szabadulni a pénztől. Többek között ennek köszönhető az, hogy világszerte siralmas GDP adatok láttak napvilágot az utóbbi hónapokban, ám a tőzsdeindexeken messze nem tükröződik a gazdasági összeomlás. Sőt, a főbb amerikai mutatók történelmi csúcson vannak, vagy annak közvetlen közelében.
Ebben a helyzetben, amikor a befektetők alternatívát keresnek, és gyakorlatilag bármit megvesznek, mondhatjuk értelemszerűen ismét eljött a Bitcoin reneszánsza. A magát Satoshi Nakamotonak elnevező informatikus, aki a virtuális pénzt kitalálta, úgy alkotta meg a Bitcoint, hogy annak korlátozott a kínálata (a globális mennyiség a tervek szerint sosem fogja túllépni a 21 milliót), és emiatt a pénzteremtés sem történhet korlátlanul. A kriptodeviza esetén ráadásul folyamatosan csökkentik a piacra kerülő coinok mennyiségét, ami az infláció szempontjából még inkább pozitívnak tekinthető.
A Bitcoin tehát ebből a szempontból úgy viselkedik, mint egy nemesfém: hiszen például az aranyból is véges a készlet. Valamennyi persze még megtalálható a föld alatt, de nem tudunk belőle többet gyártani.
A pénz gyengesége kapcsán a napokban Zsiday Viktor is megosztotta gondolatait. A szakértő azt feltételezte, hogy mivel a következő hónapokban valószínűleg továbbra is a pénznyomtatás és hatalmas költségvetési hiányok, azaz a pénzszaporítás lesz a téma, ezért esélyes, hogy a fenti trendek hátszele, alapvetése fennmarad még egy ideig. A pénz rossz, sok van belőle, semmit nem hoz, és nem kell. Minden más, ami bármiféle egészen kicsit pozitív kilátással is kecsegtet jobb nála. Úgy tűnik ez vezeti a piacokat jelenleg.
Ha pedig ez valóban így lesz, akkor könnyen lehet, hogy a 2019-es maximumát (13746 dollár) is eléri. Ahhoz viszont, hogy a közel 20 ezer dolláros történelmi csúcsán is túljusson a Bitcoin, nagyobb befektetői felbuzdulás, roham kellene. Persze, amilyen fordulatos a 2020-as év, akár még erre is sor kerülhet.
Személyes hangvételű dokumentumfilm készül Pigniczky Réka rendezésében Orbán Viktor volt miniszterelnök politikai „átalakulásáról és bukásáról”. 
