6p
A generációváltással küzdő családi vállalkozások számára a BÉT új Xtend piaca optimális megoldást nyújthat – erre hívták fel a figyelmet a Random Capital és a Navigator Investments vezérigazgatói a minap annak apropóján, hogy a két cég szoros együttműködésben lett a BÉT Xtend piaci Kijelölt Tanácsadója. És ez nem csak a teljes eladásra szánt cégekre igaz, hanem azokra a családi vállalatokra is, ahol a tulajdonosok nem akarnak végérvényesen kiszállni. Bár Magyarországon ennek még nem igazán alakult ki a kultúrája, de a világ fejlettebb felén nagyon sok családi céget visznek tőzsdére tartós családi kontroll megtartása mellett is. És teszik mindezt ráadásul a befektetők legnagyobb megelégedésére.

Mégis mi keresnivalójuk lehet a családi vállalatoknak a tőzsdén? – tehetnénk fel a kérdést, és legalább két nagyon erős érvet találhatunk kapásból arra, hogy semmi. Egyrészt a családi cégek definíció szerint nagyon zárt tulajdonosi struktúrával (a nevében benne van: családi) rendelkeznek, akik biztosan bárkivel inkább osztanák meg a tulajdonlást, mint a profitra éhező tőzsdei befektetőkkel. Másrészt a családi vállalkozások hagyományosan konzervatívabb üzleti felfogása és értékrendje miként lenne beilleszthető a nyilvános tőkepiacnak a folyamatos profitot és növekedést díjazó világába?

Nos, könnyebben, mint gondolnánk.

A Credit Suisse globális felmérése 1000 (!) tőzsdén jegyzett családi vállalkozás részvényeinek teljesítményét vetette össze a piac egészének teljesítményével és azt a meglepő eredményt kapta, hogy előbbiek a 2006-2017 közötti időszakban átlagosan mintegy 400 bázisponttal, azaz 4 százalékponttal magasabb hozamot értek el, mint a piac egésze. Évente! A vizsgált időszak alatt az 1000 családi vállalkozás által elért teljes hozam 126% volt, 55 százalékponttal magasabb, mint az MSCI AC World Index teljesítménye.

Ráadásul ez a jobb teljesítmény nem egy-egy kiugróan jól teljesítő szegmensnek vagy cégeknek köszönhető, mert minden régióban és minden szektorban megverték a családi vállalkozások a piacot. És nemcsak önmagában a hozam tekintetében, hanem a kockázattal súlyozott hozam esetében is, azaz a magasabb hozamot kisebb ingadozással érték el. E téren egyedül Japánban sikerült a piacnak túlszárnyalnia a családi vállalkozásokat. További érdekes eredménye a vizsgálatnak, hogy a családi vállalkozások részvényeinek ezen jó eredménye nem függ attól, mekkora a családi tulajdonban lévő részesedés a cégnél.

A részvényárak jó teljesítménye mögött minden esetben az erős fundamentumok állnak, azaz a részvényárak a vállalatok jó eredményeit tükrözik vissza. A globális összevetésben a családi vállalatok mind az üzemi eredmények, mind a pénztermelő képesség szintjén jobban teljesítenek, és ha ez még nem lenne elég, a növekedési ütem tekintetében is. Miközben valóban igaz ezekre a cégekre, hogy főként az organikus, belülről finanszírozható fejlődésben hisznek és kevéssé az idegen forrásokból (legyen az akár plusz részvénytőke vagy kölcsöntőke) táplált gyors bővülésben. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a kevésbé növekedés-orientáltnak mondott családi vállalkozások jobban növekednek, mint a finanszírozási tőkeáttételre jobban támaszkodó piac egésze.

És mégis miért megy ilyen sok családi vállalkozás a tőzsdére, ha nem használja a piac forrásait saját növekedésének támogatására? A felmérésben szereplő cégek tulajdonosi struktúrája nagyon színes, éppúgy megtalálható köztük 70-80 százalékban és csak 20 százalékban családi tulajdonban lévő cég. Egy dolog azonban közös bennük, mindkét végletnél az alapító família – igaz különböző mértékben – megtartotta kontrollját a vállalat felett. Sok esetben ez a kontroll csak igazgatósági tagságban testesül meg, de sok esetben még az operatív menedzsment szintjén is megjelenik.

A családi vállalkozások generációváltásánál gyakran csak szélsőségekben gondolkozunk: át tudja -e örökíteni a céget a tulajdonos családon belül vagy eladja az egészet tokkal-vonóval. Miközben a világ messze nem ennyire egyszerű. A legtöbb esetben ugyanis a tulajdonos át is szeretné adni a stafétát, meg nem is, megbízna ugyan egy profi menedzsert maga helyett, de a céget nem adná el szívesen. A tőzsdei listázás ezekre a kevert megoldásokra is optimális megoldás lehet.

A legtöbb esetben a családi vállalkozások tőzsdére lépése nem elsősorban friss tőke szerzését célozta, hanem a családi tulajdonrész hígítását. Sok esetben éppen egy korábbi generációváltás eredménye lett a tőzsdei megjelenés, hogy a leköszönő alapító tulajdonost egy profi menedzsmenttel pótolják. Egy ilyen szituációban a nyilvánossá válás és tőzsdei megjelenés számos előnnyel jár:

  • Lehetővé válik az új menedzsment érdekeltségének erősítésére azáltal, hogy részvényeket vehetnek, azaz bevásárolhatják magukat a cégbe
  • Munkavállalói részvénytulajdonlási programot lehet indítani, ami teljes munkavállalói kört tulajdonossá teszi.
  • Megnyílik a lehetőség, hogy a cégbe olyan pénzügyi befektetők szálljanak be, akik az irányítást nem akarják a család kezéből kivenni, ami egy stratégiai befektető esetében kevéssé valószínű.

Ne feledjük, hogy a két első ponttal máris megtalálta az eredeti tulajdonos a részvények egy részének potenciális vevőit, akik ráadásul a harmadik pontban szereplő pénzügyi befektetők meggyőzésében is kulcsfontosságúak.

Végül, de nem utolsósorban fontos mindezt a visszavonuló alapító-vezető szemszögéből is megnézni. Azok a tulajdonosok, akik csak a cég operatív vezetéséről akarnak lemondani, miközben a tulajdonrészről nem elkövetik az egyik legalapvetőbb hibát: nem függetlenítik magukat anyagilag a korábban irányított cégtől. A cég elengedése nagyon nehéz feladat, főleg, ha valaki az egész életét a vállalat felépítésére áldozta. Ha a tulajdonos legfőbb vagyontárgya továbbra is a cég, akkor óhatatlanul is az új menedzsment nyakára fog járni, ami rövid idő alatt konfliktusokhoz és a legtöbb esetben szakításhoz is vezet. Egy legalább részleges exit megteremti azt a helyzetet, hogy az alapító vagyonának csak egyik része függ a továbbiakban a cégtől, a másikkal pedig azt kezd a tulajdonos, amit akar, így sokkal nyugodtabban tudja a vállalat életét is nyomon követni. Valójában ezt hibát akkor is elkövetik az alapítók, ha családon belül adják át az operatív vezetést, de a tulajdonrészt nem, ami aztán szintén sok félresikerült generációváltási történetet eredményez.

Mindezek alapján a BÉT új Xtend piaca egy kiváló eszközt ad a generációváltás előtt álló családi vállalkozások kezébe, hiszen a korábbiaknál lényegesen egyszerűbben és olcsóbban – köszönhetően a BÉT által indított Mentor programnak - lehet ma a nyilvános tőkepiacra lépni. Ráadásul az Xtend nem titkoltan a közepes és kis cégekre fókuszál, így a méret sem jelenthet akkora akadályt. A családi vállalkozások tőzsdei teljesítményét látva pedig az sem ördögtől való gondolat, hogy mindezzel akár még a hazai tőzsdei befektetők is jól járhatnak.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27100 26670 27180 0,00% 0 0 7 426 913 160 HUF 2025-06-30 17:07:08
MOL 2954 2940 2970 -0,07% 0 0 1 600 874 024 HUF 2025-06-30 17:06:46
MTELEKOM 1780 1774 1796 -0,89% 0 0 623 849 168 HUF 2025-06-30 17:05:14
RICHTER 10000 9905 10140 -1,09% 0 0 2 366 504 360 HUF 2025-06-30 17:11:45
OPUS 597 581 605 +0,17% 0 0 186 650 782 HUF 2025-06-30 17:06:20
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Bizonytalanok voltak a befektetők, elmaradt a fényes hétkezdés Budapesten
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 18:01
Estére ellaposodott a hangulat.
Részvény / Deviza / Áru Erőteljesen ébredt Amerika – így indul a kereskedési hét
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 15:54
Emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok hétfőn.
Részvény / Deviza / Áru Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Eidenpenz József | 2025. június 30. 15:07
Sok év emelkedés után húzós időszak jöhet a nemzetközi részvénypiacokon, felértékelődik majd a jó vagyonkezelők szerepe. Az európai gazdaság megindulhat, ami a magyar részvényeket is felértékelheti, amelyek egyébként sem drágák. Interjú Gyurcsik Attilával, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával.
Részvény / Deviza / Áru Nem sok ok volt eddig az örömre Budapesten
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 14:41
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,15 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru 392 forintig gyengülhet az euró?
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 12:48
Ha kedvező marad a hangulat a következő hetekben. Akad azonban kockázat is – véli Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.
Részvény / Deviza / Áru A Mol hátát nézi az OTP és társaik
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 11:58
A vezető budapesti részvények közül csak az energetikai regionális multi papírjai álltak pluszban a fél 12-es pillanatfelvételkor.
Részvény / Deviza / Áru Még fényesebben csillog az arany, rossz irányba indult a BUX
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 09:22
Az ázsiai tőzsdék lassan zárnak, az európaiak viszont csak most pöröghetnek fel. 
Részvény / Deviza / Áru Még jobban verejtékezni fog, ha meglátja, mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 07:23
Több forintot kell fizetni hétfőn az uniós pénzért, de a dollárért és a svájci frankért is.
Részvény / Deviza / Áru Kinizsiként viselkedett a forint pénteken
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 18:42
A magyar fizetőeszköz erősödni tudott a hét utolsó munkanapján.
Részvény / Deviza / Áru Kis forgalom mellett kapaszkodott fel a BUX
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 17:41
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 260,06 pontos, 0,27 százalékos emelkedéssel 97 975,30 ponton zárt pénteken.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG