BUX
36 349.51
+0.01%
+3.00
OTP
10 610.00
+1.53%
+160.00
MOL
1 991.00
-0.10%
-2.00
RICHTER
6 825.00
-1.73%
-120.00
MTELEKOM
400.00
+0.13%
+0.00
 
2018. június 14. 17:01

A generációváltással küzdő családi vállalkozások számára a BÉT új Xtend piaca optimális megoldást nyújthat – erre hívták fel a figyelmet a Random Capital és a Navigator Investments vezérigazgatói a minap annak apropóján, hogy a két cég szoros együttműködésben lett a BÉT Xtend piaci Kijelölt Tanácsadója. És ez nem csak a teljes eladásra szánt cégekre igaz, hanem azokra a családi vállalatokra is, ahol a tulajdonosok nem akarnak végérvényesen kiszállni. Bár Magyarországon ennek még nem igazán alakult ki a kultúrája, de a világ fejlettebb felén nagyon sok családi céget visznek tőzsdére tartós családi kontroll megtartása mellett is. És teszik mindezt ráadásul a befektetők legnagyobb megelégedésére.

Mégis mi keresnivalójuk lehet a családi vállalatoknak a tőzsdén? – tehetnénk fel a kérdést, és legalább két nagyon erős érvet találhatunk kapásból arra, hogy semmi. Egyrészt a családi cégek definíció szerint nagyon zárt tulajdonosi struktúrával (a nevében benne van: családi) rendelkeznek, akik biztosan bárkivel inkább osztanák meg a tulajdonlást, mint a profitra éhező tőzsdei befektetőkkel. Másrészt a családi vállalkozások hagyományosan konzervatívabb üzleti felfogása és értékrendje miként lenne beilleszthető a nyilvános tőkepiacnak a folyamatos profitot és növekedést díjazó világába?

Nos, könnyebben, mint gondolnánk.

A Credit Suisse globális felmérése 1000 (!) tőzsdén jegyzett családi vállalkozás részvényeinek teljesítményét vetette össze a piac egészének teljesítményével és azt a meglepő eredményt kapta, hogy előbbiek a 2006-2017 közötti időszakban átlagosan mintegy 400 bázisponttal, azaz 4 százalékponttal magasabb hozamot értek el, mint a piac egésze. Évente! A vizsgált időszak alatt az 1000 családi vállalkozás által elért teljes hozam 126% volt, 55 százalékponttal magasabb, mint az MSCI AC World Index teljesítménye.

Ráadásul ez a jobb teljesítmény nem egy-egy kiugróan jól teljesítő szegmensnek vagy cégeknek köszönhető, mert minden régióban és minden szektorban megverték a családi vállalkozások a piacot. És nemcsak önmagában a hozam tekintetében, hanem a kockázattal súlyozott hozam esetében is, azaz a magasabb hozamot kisebb ingadozással érték el. E téren egyedül Japánban sikerült a piacnak túlszárnyalnia a családi vállalkozásokat. További érdekes eredménye a vizsgálatnak, hogy a családi vállalkozások részvényeinek ezen jó eredménye nem függ attól, mekkora a családi tulajdonban lévő részesedés a cégnél.

A részvényárak jó teljesítménye mögött minden esetben az erős fundamentumok állnak, azaz a részvényárak a vállalatok jó eredményeit tükrözik vissza. A globális összevetésben a családi vállalatok mind az üzemi eredmények, mind a pénztermelő képesség szintjén jobban teljesítenek, és ha ez még nem lenne elég, a növekedési ütem tekintetében is. Miközben valóban igaz ezekre a cégekre, hogy főként az organikus, belülről finanszírozható fejlődésben hisznek és kevéssé az idegen forrásokból (legyen az akár plusz részvénytőke vagy kölcsöntőke) táplált gyors bővülésben. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a kevésbé növekedés-orientáltnak mondott családi vállalkozások jobban növekednek, mint a finanszírozási tőkeáttételre jobban támaszkodó piac egésze.

És mégis miért megy ilyen sok családi vállalkozás a tőzsdére, ha nem használja a piac forrásait saját növekedésének támogatására? A felmérésben szereplő cégek tulajdonosi struktúrája nagyon színes, éppúgy megtalálható köztük 70-80 százalékban és csak 20 százalékban családi tulajdonban lévő cég. Egy dolog azonban közös bennük, mindkét végletnél az alapító família – igaz különböző mértékben – megtartotta kontrollját a vállalat felett. Sok esetben ez a kontroll csak igazgatósági tagságban testesül meg, de sok esetben még az operatív menedzsment szintjén is megjelenik.

A családi vállalkozások generációváltásánál gyakran csak szélsőségekben gondolkozunk: át tudja -e örökíteni a céget a tulajdonos családon belül vagy eladja az egészet tokkal-vonóval. Miközben a világ messze nem ennyire egyszerű. A legtöbb esetben ugyanis a tulajdonos át is szeretné adni a stafétát, meg nem is, megbízna ugyan egy profi menedzsert maga helyett, de a céget nem adná el szívesen. A tőzsdei listázás ezekre a kevert megoldásokra is optimális megoldás lehet.

A legtöbb esetben a családi vállalkozások tőzsdére lépése nem elsősorban friss tőke szerzését célozta, hanem a családi tulajdonrész hígítását. Sok esetben éppen egy korábbi generációváltás eredménye lett a tőzsdei megjelenés, hogy a leköszönő alapító tulajdonost egy profi menedzsmenttel pótolják. Egy ilyen szituációban a nyilvánossá válás és tőzsdei megjelenés számos előnnyel jár:

  • Lehetővé válik az új menedzsment érdekeltségének erősítésére azáltal, hogy részvényeket vehetnek, azaz bevásárolhatják magukat a cégbe
  • Munkavállalói részvénytulajdonlási programot lehet indítani, ami teljes munkavállalói kört tulajdonossá teszi.
  • Megnyílik a lehetőség, hogy a cégbe olyan pénzügyi befektetők szálljanak be, akik az irányítást nem akarják a család kezéből kivenni, ami egy stratégiai befektető esetében kevéssé valószínű.

Ne feledjük, hogy a két első ponttal máris megtalálta az eredeti tulajdonos a részvények egy részének potenciális vevőit, akik ráadásul a harmadik pontban szereplő pénzügyi befektetők meggyőzésében is kulcsfontosságúak.

Végül, de nem utolsósorban fontos mindezt a visszavonuló alapító-vezető szemszögéből is megnézni. Azok a tulajdonosok, akik csak a cég operatív vezetéséről akarnak lemondani, miközben a tulajdonrészről nem elkövetik az egyik legalapvetőbb hibát: nem függetlenítik magukat anyagilag a korábban irányított cégtől. A cég elengedése nagyon nehéz feladat, főleg, ha valaki az egész életét a vállalat felépítésére áldozta. Ha a tulajdonos legfőbb vagyontárgya továbbra is a cég, akkor óhatatlanul is az új menedzsment nyakára fog járni, ami rövid idő alatt konfliktusokhoz és a legtöbb esetben szakításhoz is vezet. Egy legalább részleges exit megteremti azt a helyzetet, hogy az alapító vagyonának csak egyik része függ a továbbiakban a cégtől, a másikkal pedig azt kezd a tulajdonos, amit akar, így sokkal nyugodtabban tudja a vállalat életét is nyomon követni. Valójában ezt hibát akkor is elkövetik az alapítók, ha családon belül adják át az operatív vezetést, de a tulajdonrészt nem, ami aztán szintén sok félresikerült generációváltási történetet eredményez.

Mindezek alapján a BÉT új Xtend piaca egy kiváló eszközt ad a generációváltás előtt álló családi vállalkozások kezébe, hiszen a korábbiaknál lényegesen egyszerűbben és olcsóbban – köszönhetően a BÉT által indított Mentor programnak - lehet ma a nyilvános tőkepiacra lépni. Ráadásul az Xtend nem titkoltan a közepes és kis cégekre fókuszál, így a méret sem jelenthet akkora akadályt. A családi vállalkozások tőzsdei teljesítményét látva pedig az sem ördögtől való gondolat, hogy mindezzel akár még a hazai tőzsdei befektetők is jól járhatnak.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Részvény / Deviza / Áru Trump bosszúja gyors volt, gépi intelligenciában nyomulnak az óriások
Eidenpenz József | 2020. május 28. 11:53
Az európai tőzsdéken ma is jó a hangulat, az USA-ban azonban egyelőre kérdéses. Főleg a tech-szektorban, miután Donald Trump máris beváltani látszik fenyegetését, és büntetésekkel igyekszik korrigálni az (őt) helytelenül moderáló közösségimédia-alkalmazásokat. A nagy technológiai óriások öt éve nem vásároltak fel ennyi startupot, főleg a mesterséges intelligenciában nyomulnak.
Részvény / Deviza / Áru Pesszimista a Fidelity, komoly esélyt ad a második hullámnak
Eidenpenz József | 2020. május 28. 06:07
Mintegy 60 százalékos valószínűséget ad a Fidelity International annak a forgatókönyvnek, hogy lesz második fertőzési hullám ősszel, amelyet még nem tudnak teljes mértékben kézben tartani az országok. A világ nagy mértékben függ majd Kínától, ahol pozitív növekedés várható a járvány ellenére is, 1,2 százalék a Fidelity alapszcenáriójában. Az EU gazdasága tíz százalékkal zsugorodhat idén, de rossz esetben ez húsz százalékra is lemehet.
Részvény / Deviza / Áru Trump megfenyegette a közösségi médiát, megint az OTP a húzópapír
Eidenpenz József | 2020. május 27. 18:42
A tőzsdeindexek nagy része még erősödik, de az eddig az emelkedés motorját jelentő technológiai papírok ma lefelé tartanak. Miután a Twitter megjelölte az amerikai elnök egyik bejegyzését, mint potenciálisan félrevezető információt, Trump szabályozással vagy bezárással fenyegette meg az egész szektort. Itthon tovább drágul az OTP, de megtorpant a Mol, amelyet az eső olaj nyomaszthat.
Részvény / Deviza / Áru Tavasszal megrohamozták a Tescót, most meg kapkodnak az utazási irodákért
Eidenpenz József | 2020. május 27. 11:04
Ma is maradt az optimizmus a tőzsdéken, pedig sűrűsödnek a fekete felhők az amerikai-kínai kapcsolatok egén. Európában nagy az optimizmus a mozgási korlátozások lazítása miatt, sokan már a nyaralásukat tervezgetik, ami a turizmussal kapcsolatos részvényeket küldte a magasba. A brit kiskereskedők nagy forgalomnövekedést értek el. Kevesebb alkalommal vásároltak az emberek, de akkor másfélszer annyit vettek. Ma is hasít az OTP.
Részvény / Deviza / Áru 3000 felett az S&P, tízezer fölé ugrott az OTP
Eidenpenz József | 2020. május 26. 18:53
Az amerikai részvénypiac a tegnapi zárva tartás után ma igyekezett bepótolni a lemaradást Európához képest, de nem sikerült neki. Az S&P 500 index így is 3000 pont felett jár, miközben Európa tovább menetelt. A BUX-ra sem lehetett panasz, főleg az OTP remekelt, öt százalék feletti ugrást produkált. A forint erős, annak ellenére, hogy az MNB ma nem sokat mondott a kamatdöntés után.
Részvény / Deviza / Áru Ebben a két országban júliustól már teljesen megszűnhetnek a korlátozások
Eidenpenz József | 2020. május 25. 18:51
Németországban és Spanyolországban is megvan a menetrendje, mikor szűnhet meg az utolsó korlátozás is. Szerdán az Európai Bizottság új előterjesztést mutathat be, amelyet az EU vezetői végre személyesen tárgyalnak meg. Újból megnyílik a virtuális térbe száműzött tőzsde New Yorkban. Ilyen hírek nyomán ma az európai részvények két százalék körüli emelkedést értek el.
Részvény / Deviza / Áru Indul a csőd-cunami, emelkedünk, mert mindenki esést vár
Eidenpenz József | 2020. május 25. 11:53
Jó a hangulat a tőzsdéken, látszólag különösebb ok nélkül, bár valószínűleg a tovább javuló járványstatisztikák sokat nyomnak a latban. Hong Kongban újra tüntetnek, az USA és Kína szócsatákat vív. A munkanélküliség-hullámot hasonló csődhullám követheti a vállalati és az ingatlanszektorban. Azért emelkedhet a tőzsde, mert mindenki esést vár.
Részvény / Deviza / Áru Három hónapja kezdődött a krach – hol tart a forint a globális deviza-roncsderbiben?
Eidenpenz József | 2020. május 25. 06:07
Úgy érzed, gyenge a forint? Akkor nézd meg, hol tart ehhez képest a cseh korona, a brazil reál vagy a török líra. De még Norvégia vagy Kanada sem úszta meg, jelentősen leértékelődött fizetőeszközük a vírusválság által okozott tőkepiaci krach közepette. Az is érthetővé válik, miért fordulnak mostanában sokan az aranyhoz.
Részvény / Deviza / Áru Tudjuk, mit csináltál áprilisban, újra tőzsdén a Pick szalámigyár
Eidenpenz József | 2020. május 22. 19:17
A videojátékok piaca hatalmas emelkedést mutatott áprilisban, de vették a hardvereket is. Sokan nyilván ezzel ütötték el az időt a karantén alatt. A tőzsdéken stagnálás vagy enyhe esés látható, a BUX kicsit jobban süllyedt, főleg a Mol miatt. Gyengült a forint is.
Részvény / Deviza / Áru Kína berúgta az ajtót – kisbefektetőknek már nem adnak el olajat?
Eidenpenz József | 2020. május 22. 11:41
Végleg rá akar telepedni Kína Hong Kongra, a tőzsdeindex majdnem hat százalékkal zuhant, Amerika válaszlépésekkel fenyeget. Az európai tőzsdék esése azonban mérsékelt, a BUX is az átlagot hozza, az OTP egy százalék alatti mértékben gyengül. Megint visszapattant 349 forint környékéről az euró. Egyes cégek nem akarnak olajat eladni olyan alapoknak, amelyekbe a kisbefektetők szállnak be. Drága lett bitcoinozni.
Friss
hírlevél