6p
A generációváltással küzdő családi vállalkozások számára a BÉT új Xtend piaca optimális megoldást nyújthat – erre hívták fel a figyelmet a Random Capital és a Navigator Investments vezérigazgatói a minap annak apropóján, hogy a két cég szoros együttműködésben lett a BÉT Xtend piaci Kijelölt Tanácsadója. És ez nem csak a teljes eladásra szánt cégekre igaz, hanem azokra a családi vállalatokra is, ahol a tulajdonosok nem akarnak végérvényesen kiszállni. Bár Magyarországon ennek még nem igazán alakult ki a kultúrája, de a világ fejlettebb felén nagyon sok családi céget visznek tőzsdére tartós családi kontroll megtartása mellett is. És teszik mindezt ráadásul a befektetők legnagyobb megelégedésére.

Mégis mi keresnivalójuk lehet a családi vállalatoknak a tőzsdén? – tehetnénk fel a kérdést, és legalább két nagyon erős érvet találhatunk kapásból arra, hogy semmi. Egyrészt a családi cégek definíció szerint nagyon zárt tulajdonosi struktúrával (a nevében benne van: családi) rendelkeznek, akik biztosan bárkivel inkább osztanák meg a tulajdonlást, mint a profitra éhező tőzsdei befektetőkkel. Másrészt a családi vállalkozások hagyományosan konzervatívabb üzleti felfogása és értékrendje miként lenne beilleszthető a nyilvános tőkepiacnak a folyamatos profitot és növekedést díjazó világába?

Nos, könnyebben, mint gondolnánk.

A Credit Suisse globális felmérése 1000 (!) tőzsdén jegyzett családi vállalkozás részvényeinek teljesítményét vetette össze a piac egészének teljesítményével és azt a meglepő eredményt kapta, hogy előbbiek a 2006-2017 közötti időszakban átlagosan mintegy 400 bázisponttal, azaz 4 százalékponttal magasabb hozamot értek el, mint a piac egésze. Évente! A vizsgált időszak alatt az 1000 családi vállalkozás által elért teljes hozam 126% volt, 55 százalékponttal magasabb, mint az MSCI AC World Index teljesítménye.

Ráadásul ez a jobb teljesítmény nem egy-egy kiugróan jól teljesítő szegmensnek vagy cégeknek köszönhető, mert minden régióban és minden szektorban megverték a családi vállalkozások a piacot. És nemcsak önmagában a hozam tekintetében, hanem a kockázattal súlyozott hozam esetében is, azaz a magasabb hozamot kisebb ingadozással érték el. E téren egyedül Japánban sikerült a piacnak túlszárnyalnia a családi vállalkozásokat. További érdekes eredménye a vizsgálatnak, hogy a családi vállalkozások részvényeinek ezen jó eredménye nem függ attól, mekkora a családi tulajdonban lévő részesedés a cégnél.

A részvényárak jó teljesítménye mögött minden esetben az erős fundamentumok állnak, azaz a részvényárak a vállalatok jó eredményeit tükrözik vissza. A globális összevetésben a családi vállalatok mind az üzemi eredmények, mind a pénztermelő képesség szintjén jobban teljesítenek, és ha ez még nem lenne elég, a növekedési ütem tekintetében is. Miközben valóban igaz ezekre a cégekre, hogy főként az organikus, belülről finanszírozható fejlődésben hisznek és kevéssé az idegen forrásokból (legyen az akár plusz részvénytőke vagy kölcsöntőke) táplált gyors bővülésben. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy a kevésbé növekedés-orientáltnak mondott családi vállalkozások jobban növekednek, mint a finanszírozási tőkeáttételre jobban támaszkodó piac egésze.

És mégis miért megy ilyen sok családi vállalkozás a tőzsdére, ha nem használja a piac forrásait saját növekedésének támogatására? A felmérésben szereplő cégek tulajdonosi struktúrája nagyon színes, éppúgy megtalálható köztük 70-80 százalékban és csak 20 százalékban családi tulajdonban lévő cég. Egy dolog azonban közös bennük, mindkét végletnél az alapító família – igaz különböző mértékben – megtartotta kontrollját a vállalat felett. Sok esetben ez a kontroll csak igazgatósági tagságban testesül meg, de sok esetben még az operatív menedzsment szintjén is megjelenik.

A családi vállalkozások generációváltásánál gyakran csak szélsőségekben gondolkozunk: át tudja -e örökíteni a céget a tulajdonos családon belül vagy eladja az egészet tokkal-vonóval. Miközben a világ messze nem ennyire egyszerű. A legtöbb esetben ugyanis a tulajdonos át is szeretné adni a stafétát, meg nem is, megbízna ugyan egy profi menedzsert maga helyett, de a céget nem adná el szívesen. A tőzsdei listázás ezekre a kevert megoldásokra is optimális megoldás lehet.

A legtöbb esetben a családi vállalkozások tőzsdére lépése nem elsősorban friss tőke szerzését célozta, hanem a családi tulajdonrész hígítását. Sok esetben éppen egy korábbi generációváltás eredménye lett a tőzsdei megjelenés, hogy a leköszönő alapító tulajdonost egy profi menedzsmenttel pótolják. Egy ilyen szituációban a nyilvánossá válás és tőzsdei megjelenés számos előnnyel jár:

  • Lehetővé válik az új menedzsment érdekeltségének erősítésére azáltal, hogy részvényeket vehetnek, azaz bevásárolhatják magukat a cégbe
  • Munkavállalói részvénytulajdonlási programot lehet indítani, ami teljes munkavállalói kört tulajdonossá teszi.
  • Megnyílik a lehetőség, hogy a cégbe olyan pénzügyi befektetők szálljanak be, akik az irányítást nem akarják a család kezéből kivenni, ami egy stratégiai befektető esetében kevéssé valószínű.

Ne feledjük, hogy a két első ponttal máris megtalálta az eredeti tulajdonos a részvények egy részének potenciális vevőit, akik ráadásul a harmadik pontban szereplő pénzügyi befektetők meggyőzésében is kulcsfontosságúak.

Végül, de nem utolsósorban fontos mindezt a visszavonuló alapító-vezető szemszögéből is megnézni. Azok a tulajdonosok, akik csak a cég operatív vezetéséről akarnak lemondani, miközben a tulajdonrészről nem elkövetik az egyik legalapvetőbb hibát: nem függetlenítik magukat anyagilag a korábban irányított cégtől. A cég elengedése nagyon nehéz feladat, főleg, ha valaki az egész életét a vállalat felépítésére áldozta. Ha a tulajdonos legfőbb vagyontárgya továbbra is a cég, akkor óhatatlanul is az új menedzsment nyakára fog járni, ami rövid idő alatt konfliktusokhoz és a legtöbb esetben szakításhoz is vezet. Egy legalább részleges exit megteremti azt a helyzetet, hogy az alapító vagyonának csak egyik része függ a továbbiakban a cégtől, a másikkal pedig azt kezd a tulajdonos, amit akar, így sokkal nyugodtabban tudja a vállalat életét is nyomon követni. Valójában ezt hibát akkor is elkövetik az alapítók, ha családon belül adják át az operatív vezetést, de a tulajdonrészt nem, ami aztán szintén sok félresikerült generációváltási történetet eredményez.

Mindezek alapján a BÉT új Xtend piaca egy kiváló eszközt ad a generációváltás előtt álló családi vállalkozások kezébe, hiszen a korábbiaknál lényegesen egyszerűbben és olcsóbban – köszönhetően a BÉT által indított Mentor programnak - lehet ma a nyilvános tőkepiacra lépni. Ráadásul az Xtend nem titkoltan a közepes és kis cégekre fókuszál, így a méret sem jelenthet akkora akadályt. A családi vállalkozások tőzsdei teljesítményét látva pedig az sem ördögtől való gondolat, hogy mindezzel akár még a hazai tőzsdei befektetők is jól járhatnak.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 28330 28210 28560 -0,60% 0 0 7 849 702 850 HUF 2025-08-01 17:13:37
MOL 3022 3014 3048 -0,92% 0 0 857 697 498 HUF 2025-08-01 17:10:34
MTELEKOM 1738 1726 1748 -0,23% 0 0 475 979 552 HUF 2025-08-01 17:05:07
RICHTER 10400 10370 10500 -1,14% 0 0 1 558 908 660 HUF 2025-08-01 17:05:17
OPUS 572 562 587 -0,35% 0 0 98 155 440 HUF 2025-08-01 17:05:46
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Szárnyalt a BUX júliusban, a Wood vezeti a brókerlistát
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 2. 08:01
A nyár második hónapja is pozitívan telt a Budapesti Értéktőzsdén, hiszen a BUX index első alkalommal érte el a 100 000 pontos lélektani határt, amely végül 3,7 százalékos növekedéssel 101 244,5 ponton zárt.
Részvény / Deviza / Áru A pesti tőzsde is megsínylette Trump legújabb húzását
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 18:46
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Meg fog lepődni, mi történt a forinttal pénteken
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 18:31
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru Negatívba fordult a pesti tőzsde
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 14:48
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,25 pontos nyitás után csökkent pénteken kora délutánig.
Részvény / Deviza / Áru Trump valami nagyon furcsát tett az Apple-lel
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 14:21
Pánikvásárlás hajtotta az Apple-t.
Részvény / Deviza / Áru Emelkedéssel nyitott a BUX
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 09:41
A csütörtöki záró értékéhez képest alig változott.
Részvény / Deviza / Áru Rossz érzés meglátni, hogy mennyibe kerül egy euró
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 07:43
Nemzetközi devizakereskedelemben vitézkedik a forint.
Részvény / Deviza / Áru Gyengültek a New York-i tőzsde főbb mutatói
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 1. 07:11
Gyengüléssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói.
Részvény / Deviza / Áru Kijózanodott a forint, és ütőképes lett
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 18:55
Gatyába rázta magát a forint csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru A nemzetközi szelek felfelé fújták a BUX-ot
Privátbankár.hu | 2025. július 31. 17:31
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 400,85 pontos, 0,4 százalékos emelkedéssel 101 244,52 ponton zárt csütörtökön.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG