A jegybankok világszerte dolgoznak a saját digitális pénzeiken, ezeket digitális jegybankpénznek (CBDC) hívjuk. Ezek olyanok, mint a készpénz, csak digitális formában – állami garanciával, stabil értékkel. A stablecoin ezzel szemben nem jegybanki pénz: magáncégek bocsátják ki, de hasonló célt szolgál. Az árfolyamát jellemzően egy fiat pénzhez – például az amerikai dollárhoz – kötik, így 1 stablecoin nagyjából 1 dollárt ér. Hogy ezt a stabilitást biztosítani tudják, a kibocsátók tartalékot képeznek állampapírokból, bankbetétekből vagy más eszközökből.
A legismertebb stablecoinok az USDT és az USDC, amelyek együtt a piac 85–90 százalékát uralják. Az USDT-t a Tether hozta létre 2014-ben, és mára a legnagyobb szereplő lett, több mint 161 milliárd dolláros piaci értékkel. Az USDC-t a Circle és a Coinbase indította 2018-ban, kapitalizációja 64 milliárd dollár körül mozog.
Miért kellett új szabályozás?
Az elmúlt években többször kiderült, hogy a stablecoinok sem kockázatmentesek. 2022-ben a Luna-kriptovaluta összeomlása 300 milliárd dolláros veszteséget okozott a piacon, és az USDT árfolyama rövid időre eltávolodott az 1 dolláros szinttől. 2023-ban pedig az USDC vesztette el a fix árfolyamát, amikor kiderült, hogy tartalékainak egy része a csődbe ment Silicon Valley Banknál volt.
Ilyen helyzetekben a kibocsátóknak gyorsan kell pénzzé tenniük a tartalékaikat, ami veszteséget okozhat, és tovább növeli a kockázatot. Az új amerikai szabályozás ezért szigorúbb tartalékszabályokat ír elő: a stablecoinok mögötti fedezetnek nagyrészt rövid lejáratú, likvid eszközökből kell állnia, például amerikai állampapírokból vagy biztosított bankbetétekből.
Miért stratégiai ez az USA számára?
A stablecoinok nem csak a kriptovilágban fontosak: ha elterjednek, hatalmas keresletet generálhatnak az amerikai állampapírok iránt. Jelenleg az USDT tartalékának 66 százaléka rövid lejáratú állampapír, 12 százaléka repo, 5 százaléka bankbetét, és 18 százaléka egyéb eszköz (például arany, bitcoin). A teljes tartalék 2024 márciusában 149 milliárd dollár volt. Ahhoz, hogy az új szabályoknak megfeleljenek, további 26 milliárd dollárt kell átcsoportosítaniuk állampapírokba.
A Bank of America szerint minden dollár, ami a hagyományos bankrendszerből stablecoinokba kerül, 0,9 dollárral növeli az állampapírok iránti keresletet. Nem véletlen, hogy a szabályozás ebbe az irányba tereli a piacot. A Citigroup elemzője szerint, optimista esetben a stablecoin piac 3700 milliárd dollárra nőhet 2030-ra, hogy ebből mennyi lesz a nem-banki kibocsátású stablecoin az persze egy fontos kérdés, de a kötvénypiaci kereslet szempontjából irreleváns.
Vannak olyan hangok, hogy a dollárhoz kötött stable rendszer elterjedése, stabilizálhatja a dollár világban betöltött hegemón szerepét. Ez racionális feltételezés, ugyanakkor szinte biztos, hogy pont emiatt a nagyobb fejlődő országok reagálni fognak a problémára, és saját rendszereket vezetnek majd be, hogy a dollár függőségük ne változzon. Kisebb országok esetében a stablecoin függőség működhet, viszont ennek nincs is olyan stratégiai hatása, ami érdemben érdekelné az amerikai adminisztrációt, magyarul nem meghatározó szempont számukra valószínűleg.
Mire lehet használni a stablecoint?
Ha a stabilitás biztosított, a stablecoin új felhasználási területek előtt nyithat utat.
Az online és bolti vásárlásoknál az Amazon, a Walmart vagy a Shopify már vizsgálja a stablecoin-alapú fizetéseket. Ha ez elterjed, csökkentheti a Visa és a Mastercard dominanciáját, és olcsóbbá teheti a fizetést, legalábbis a kiskereskedő vállalatok számára biztosan. Kihívás azonban a vásárlók megszokásainak megváltoztatása. Ehhez valószínűleg kedvezményekkel, lojalitásprogramokkal kell ösztönözni őket, de nem lesz egyszerű feladat.
Áttörést hozhat a nemzetközi pénzátutalásoknál is: 2023-ban a bevándorlók 857 milliárd dollárt küldtek haza világszerte, ebből 656 milliárd alacsony- és közepes jövedelmű országokba. A stablecoinok itt gyorsabb és olcsóbb alternatívát kínálnak, mint a banki utalások vagy a Western Union, amelyek sokszor napokig tartanak és drágák.
Mi jöhet a jövőben?
A stablecoin könnyen válhat egyfajta „digitális állampapírrá”, amit bárki a telefonján keresztül, éjjel-nappal használhat – biztonságos pénzparkoltatásként.
Fotó: Depositphotos
Ha az új szabályozás beválik, és a nagyvállalatok (Amazon, Walmart) vagy a bankok (JPMorgan, Bank of America) saját stablecoint indítanak, akkor ezek az eszközosztály nemcsak a kriptovilágban, hanem a mindennapi fizetéseknél és a globális pénzügyi rendszerben is meghatározó szerephez juthat. Annak érdekében, hogy ne éljenek át egy “Nokia-pillanatot” a Visa is előre menekült az innovációban, de fontosabb, hogy a klasszikus bankok hogyan fogják kezelni a helyzetet.
A Bloomberg összefoglalója alapján a legutóbbi negyedéves prezentációk során a nagy amerikai bankok érdemben foglalkoztak a kérdéssel, és csak a szabályozás tisztázását várják, hogy akár egységesen összezárva belépjenek a piacra, akik még nem tették meg.
Összességében a stablecoinok jóval többek egyszerű kriptoeszközöknél: a pénzügyi rendszer új építőkövei lehetnek, bár még számos szabályozási kérdés tisztázásra szorul, ezek közül a legfontosabb, fizethetnek-e kamatot és ez miként érinti majd a klasszikus bankrendszert.
A mostani szabályozási lépések célja viszont, hogy megerősítsék a bizalmat és tisztázzák a játékszabályokat, ezáltal gyorsabban integrálják ezeket az eszközöket a hivatalos pénzügyi struktúrába. Ez egy első lépés, amit még számos útelágazás fog követni annak érdekében, hogy egy stabil, biztonságos, működőképes rendszert kapjunk.
A cikk a concordeblog.hu-n jelent meg, amely a szerző magánvéleményét tükrözi, nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Nem veszi igénybe a szolgálati lakást az új miniszterelnök. 
