Mitől lesz prémium egy magyar részvény?

A cégek Prémium és Standard kategóriában szerepelhetnek majd attól függően, hogy az adott szegmens feltételeit teljesítik-e. A technikai bevezetéssel tőzsdére lépő cégek számára marad az elmúlt évben kialakított ’T’ kategória.

A Prémium kategóriába a legszigorúbb kritériumoknak és szabályoknak megfelelő cégek kerülhetnek be, ezzel jogot szerezve a kategóriát megkülönböztető Prémium logó használatára.

A Standard kategóriához kevesebb feltételnek kell megfelelni. Azok a jelenleg B kategóriában szereplő cégek, melyek technikai bevezetéssel léptek a tőzsdére és augusztus 31-ig nem hajtanak végre a tőzsde szabályzatában meghatározott nyilvános részvényértékesítési tranzakciót, 2013. október 1-től ’T’ kategóriában folytathatják tőzsdei pályafutásukat.

A Prémium és Standard kategória elnevezések július 1-jén lépnek életbe, azonban a BÉT az új kategóriákkal járó többlet kötelezettségeket jelentő új rendelkezések bevezetését későbbre halasztja. Így például a Prémium szegmens esetében az angol nyelvű tájékoztatás jövő évtől lesz kötelező, míg a várható társasági eseményeket összefoglaló naptárt első ízben a 2014-ben induló üzleti évre vonatkozóan kell majd elkészíteni.

Prémium kategóriások

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója az új kategóriarendszer bevezetése kapcsán elmondta: „Az új kategória elnevezésekkel szeretnénk az eddigieknél is hangsúlyosabban megkülönböztetni azon vállalatokat, melyek a legszigorúbb tőzsdei szabályoknak és feltételeknek is megfelelnek. Ezek azok a társaságok, melyek tőzsdei jelenlétükkel és az ahhoz kapcsolódó szigorú előírások betartásával példát mutatnak a magyar vállalati szektor többi szereplője számára a transzparens és átlátható működés irányába.”

Legfontosabb szabályok a Prémium kategória esetében:

• Ebbe a szegmensbe a jövőben már csak törzsrészvényeket lehet bevezetni (elsőbbségi részvények bevezetésére nem alkalmazható).
• Kötelező már a bevezetéskor elkészíteni és közzétenni a Felelős Társaságirányítási Jelentést.
• Eltörlésre kerül a részvényesek minimális számára (100) vonatkozó kritérium.
• A kategória további bevezetési feltételei a jelenlegi A kategória bevezetési feltételeihez képest (árfolyamérték, közkézhányad, 3 éves működés, stb.) változatlanok maradnak.
• A forgalomban tartási követelmények az alábbi két elemmel bővülnek:
• - A kibocsátóknak kötelező a PSZÁF által elfogadott választott nyelv (ez többnyire a magyar nyelv a BÉT-en jegyzett cégek esetében) mellett a közzétételeiket angol nyelven is megjelentetni (át lehet térni a kizárólagos angol nyelvű tájékoztatásra is, bár ezt inkább csak olyan kibocsátók számára javasolt, amelyek részvényei többségében külföldi befektetők tulajdonában vannak).
  - Társasági eseménynaptárt kell készíteni, amelyet a kibocsátók kötelesek közzétenni minden üzleti év elején (január 1-jén, vagy eltolt üzleti év esetén az üzleti év első napján) az aktuális évre vonatkozóan. A naptárnak tartalmaznia kell az éves beszámoló közzétételének, az éves beszámolóval kapcsolatos sajtókonferenciának, az évi rendes közgyűlésnek, valamint a negyedéves/féléves jelentések közzétételének dátumait (továbbá, amennyiben rendelkezésre áll, az előzetes pénzügyi jelentés közzétételének időpontját). Az év közben felmerülő fontos események szintén bekerülnek menet közben az eseménynaptárba, így kötelező például jelezni a rendkívüli közgyűlések időpontját a meghívó közzétételével egyidejűleg.

Legfontosabb szabályok a Standard kategória esetében:

A Standard kategóriában a szabályok a jelenlegi B kategória szabályaihoz képest változatlanok, azaz a törvényi feltételeknek történő megfelelés mellett teljesíteni kell azt a követelményt, hogy az adott részvénysorozat tekintetében nyilvános részvényértékesítési tranzakciót hajtottak végre.