Délelőtt láttak napvilágot a német és az eurozóna aktuális GDP-adatai, amelyeken már látszott a koronavírus hatása. Az Európai Unióban mért éves bázisú visszaesés 1995 óta a legrosszabb érték, de a német GDP gyengülése is látványos, az utóbbi évtizedekben csupán 2009-ben volt egy negyedév, amely ennél rosszabb lett.
Ezek után publikálták koradélután az Egyesült Államokban az áprilisi kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó számokat. Ez utóbbi már olyan időszakot ölelt fel, amikor az USA-ban is szigorú korlátozások léptek életbe, és ez tükröződött is a számokon. Ugyanis soha nem tapasztalt mértékben esett vissza a kiskereskedelmi forgalom az Egyesült Államokban mind az előző havihoz, mind az egy évvel korábbihoz képest.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A zuhanás ráadásul messze meghaladta az elemzői várakozásokat, hiszen áprilisban az előző havihoz képest szezonális és naptárhatással kiigazított kiskereskedelmi forgalom a várt 12,0 százalék helyett 16,4 százalékkal csökkent. Igaz, a márciusban mért 8,3 százalékos csökkenés már előrevetítette a negatív folyamatokat. Leginkább a ruházati cikkek forgalma esett vissza, 78,8 százalékkal, az elektronikai cikkek forgalma 60,6 százalékkal, a bútoroké 58,7 százalékkal. A benzinkutak forgalma 28,8 százalékkal csökkent áprilisban.
A kiskereskedelmi adat hatására az előzetesen emelkedést jelző határidős mutatók gyorsan lefordultak. Ugyanakkor a gyászos folyamatokhoz képest az amerikai tőzsdeindexek csak mérsékelt csökkenést mutattak a kereskedés első felében, hiszen a veszteség 1 százaléknál kisebb volt mindhárom (S&P 500, Nasdaq, Dow) fontos index esetében. Az utóbbi időben sokakat foglalkoztat, hogy ha az amerikai gazdaságban ekkora baj van, akkor a tőzsdeindexek, különösen a technológiai papírokat tömörítő Nasdaq, amely az év végéhez képest pluszban van, miért nem tükrözik mindezt. A napokban a témát érintve írtunk arról, hogy az értékalapú befektetői stratégia, (amelynek legismertebb képviselője a világ egyik legvagyonosabb embere, Warren Buffett) mennyire túlhaladott.
Érdekesség, hogy a gyenge európai GDP és a mínuszos amerikai kezdés ellenére a kontinens nagy piacain emelkedést láthattunk. A német Dax 1,2 százalékkal, a londoni FTSE 1 százalékkal nőtt, míg a francia CAC40 minimális, 0,1 százalékos pluszban zárt.
A magyar piacon erős kezdés után egész nap lefele csorgott az index, amely a zárásra 98 pontos, 0,3 százalékos veszteséggel zárt. A blue chipek közül az OTP 25 forinttal gyengült, a Mol pedig 5 forinttal nőtt. Komolyabb, 2 százalékos veszteséggel zárt a Telekom, míg a Richter 0,9 százalékkal csúszott vissza.
A nap nyertesei között több olyan papírt is látunk, amit politikaközelinek nevezhetünk. Az Appeninn, amelyből mind Mészáros Lőrincz, mind Tiborcz István kiszállt, 7,5 százalékos nyereséggel zárt pénteken. Az Opus papírjai 5,4 százalékkal ugrottak meg, a 4iG pedig közel 3 százalékkal nőtt. Előbbi papír esetében egyéként figyelemre méltó, hogy a vállalat jó ideje vásárolja saját részvényeit. A forint esetében nyugodt kereskedést láthattunk, hiszen pénteken is a 354-355-ös sávban mozgott a magyar fizetőeszköz az euróval szemben.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
