Az idei év legerősebb szintjét ütötte meg a rubel dollárhoz viszonyított árfolyama, és emelkedtek a részvényárfolyamok is a moszkvai tőzsdén hétfőn, miután a globális referenciaminőség, az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónkénti ára 50 dollár fölé kúszott a kőolaj-kitermelés tervezett korlátozásáról kötött megállapodásnak köszönhetően.
Ilyen sem volt mostanában Putyinéknál
A dollár 62,33 rubelen forgott hétfő délelőtt, az orosz fizetőeszköz 0,7 százalékkal drágult napi szinten. Utoljára tavaly októberben volt ilyen erős a rubel árfolyama. Az euróhoz képest több mint két havi csúcsra nőtt a rubel árfolyama a nemzetközi bankközi devizapiacon: napi minimumán 70 rubel alá, 69,865 rubelre esett a jegyzés, ez 79 kopejkával alacsonyabb a múlt heti záróértékhez képest.
A Brent decemberi szállításra hordónként (159 liter) 50,58 dollárba került kora délután, 39 centtel, 0,78 százalékkal emelkedett az ára az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében. Napi csúcsán 50,90 dolláron forgott. Elemzők azonban óvatosságra intenek, a makacsul fennálló túlkínálat miatt kétséges, hogy tovább tud-e emelkedni az olaj ára. Ha pedig áremelkedés kifullad, az orosz eszközök ismét nyomás alá kerülhetnek.
Megáll a menet?
Az egyik legnagyobb orosz kereskedelmi bank, a Société Générale francia pénzügyi csoporthoz tartozó Roszbank elemzői kételkednek abban, hogy a rubel árfolyama tovább erősödhet. "Az olajárak kedvező dinamikájától eltekintve, a költségvetési problémákban és a geopolitikai helyzetben rejlő kockázatok inkább a rubel árfolyamának korrekciója mellett szólnak" - mutattak rá.
A Nordea bankcsoport elemzői emlékeztettek arra is, hogy ha a rubel tovább erősödik a dollárhoz képest, és a keresztárfolyam megközelíti a 60-as szintet, az orosz hatóságok intézkedéseket tehetnek a tendencia megakasztására az exportra termelő vállalatok érdekében.
A moszkvai tőzsde rubelben számított indexe, a MICEX 0,4 százalékkal 1985 pontra, a rubelben számított RTS-index értéke pedig 1,3 százalékkal 1003 pontra emelkedett. Az olajipari vállalatok közül a Basnyeftyé 5,7 százalékkal, a Rosznyeftyé pedig 1,6 százalékkal növekedett annak köszönhetően, hogy az orosz kormány úgy döntött, még idén eladja a két cég állami tulajdonú részvényeit. A kormány azt is engedélyezte, hogy a Rosznyefty részt vegyen a Basnyefty privatizálásában, bár korábban Alekszej Uljukajev gazdaságfejlesztési miniszter ezt célszerűtlennek nevezte.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
