|
| Warren Buffett Forrás: © ACHIEVE Centre for Leadership & Workplace Performance (www.achievecentre.com) |
Nem sokra tartja
A legendás befektető tegnap nyilatkozott a CNBC-nek, és akkor mondta el, hogy hosszú távon nem lát semmilyen reális értéket ezekben az eszközökben. Hogy mikor és hogy fog lezajlani elértéktelenedésük, arról elképzelése sincs (ahogy általában nagyon nehéz az ilyen eszközbuborékokat modellezni), de miután ő mindig a fundamentumokat nézi a termékek mögött, számára a kriptodevizák értéktelenek.
Ha short pozíciót nem is nyitna, 5 éves eladási opciót kötne a kriptodevizákra Buffett, mivel abban biztos, hogy addigra már elértéktelenednek. Rövidtávon nem foglalkozik velük, mert amint mondja: épp elég neki olyan befektetési termékekkel foglalkozni, melyekről úgy érzi, hogy tud valamit, minek foglalkozzon olyanokkal, amiről nem tud semmit, legfeljebb annyit sejt, hogy idővel elértéktelenednek?
A fundamentális értékek
Warren Buffett befektetési politikája alapvetően arra épül, hogy ha egy vállalkozásban fantáziát lát, és nem tartja drágának a részvényét, akkor abból bevásárol. Mindig a fundamentumokat veszi figyelembe, vagyis hogy milyen terméket vagy szolgáltatást árul a cég, annak milyen piaca van és milyen lehet a jövőben, milyen a vállalat pénzügyi helyzete és még lehetne sorolni.
A kriptovalutáknál ilyen fundamentumok nem léteznek, hisz maguk az eszközök olyannyira meghatározhatatlanok, hogy még a különböző országok törvényhozási és felügyeleti szervei sem tudnak mit kezdeni velük, miközben olyan súlyos problémák vetődnek fel, mint a pénzmosás vagy a befektetők teljes kiszolgáltatottsága, miközben a már ismert befektetések tekintetében épp azon dolgoznak, hogy minél nagyobb legyen a védelem, pont erre hozták meg a Mifid 2. szabályozást.
Koreai csapás
Több országban gondolkoznak már a szabályozáson, esetleg korlátozásokon, épp ma közölte Dél-Korea igazságügyminisztere, hogy dolgoznak egy törvényjavaslaton, amellyel betiltanák a kriptodevizák kereskedelmét az országban. Ez meg is viselte a piacot: a tegnap még nagyjából 750 milliárd dollárt érő teljes kriptodevizapiac ma 650 milliárd dollárra eset vissza. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg létező, és valamelyik kriptodeviza kereskedési platformon elérhető összes ilyen termék együttes értéke 100 milliárd dollárral, nagyjából 13 százalékkal csökkent.
Gombamód szaporodnak
A piacon a coinmarketcap.com szerint nagyjából 1500 ilyen eszköz van, ezek közül nagyjából 1000, melynek összértéke meghaladja az egymillió dollárt. A legnagyobbak a bitcoin: ennek összkapitalizációja 233 milliárd dollár, második az ethereum 118 milliárd dolláros értékkel, harmadik a ripple 68 milliárddal. Amíg érdemben csak a bitcoin létezett, az volt mellette a legfőbb ellenérv, hogy nem inflálódhat, mivel véges mennyiség, bő 20 millió darab állítható elő belőle. Igen ám, de akárhányféle másik ilyen eszközt létre lehet hozni, és így bizony már elinflálódhat a kriptodevizák egésze, kérdés, lesz-e köztük néhány olyan, amely hosszabb távon is értékek képvisel.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
