A Budapesti Értéktőzsde tagjainál vezetett számlák számáról, az egyes befektetői csoportok forgalmáról rendszeresen készül statisztika. Az idei számoknál az olvasható, hogy „a riport statisztikáiból hiányoznak a Buda-Cash és Quaestor forgalmi adatai”, ennek ellenére az idei adatok nagyon hasonlóak a 2014-esekhez, nincs érdemleges visszaesés.
Januárban és áprilisban magasabb volt a számlák darabszáma, mint tavaly, és a 2013-as, 2012-es adatokhoz képest pedig egyértelmű a növekedés. Ám az idén látszik egy erőteljes visszaesés, de még februárban.
Márpedig a Buda-Cash ügye február 23-án este, a kicsiny Hungária Értékpapíré március 6-án, a Quaestoré március 9-én került napvilágra. Így februárban az ügyfelek még kevéssé vagy alig tudtak reagálni a brókerbotrányokra. Valószínűleg inkább a svájci frank árfolyamának január 15-i elengedése lehetett hatással akkor még rájuk.
Januárban egyébként a decemberi 1,859 millióról 1,819 millióra csökkent a számlák száma. Úgy tűnik, a svájci frank miatti médianyilvánosság sokaknak eszébe juttatta elfelejtett számlájukat, mert az alvó (inaktív) számlák száma is sokat mérséklődött.
Egy embernek persze több cégnél több számlája is lehet, akár házon belül is, sőt az a logikus, ha több van, mert a tbsz, a nyesz adókedvezményt kínál. Az ügyfelek száma így körülbelül fele a számlákénak, de az is hasonlóan vátozott.
Az értékpapírszámlákon lehet állampapír, befektetési jegy is, de a részvénypiaci tevékenység eléggé szépen fellendült az idén, brókerválság ide vagy oda. A januári 62 milliárd forinttal szemben áprilisban már 159 milliárd forint értékben kereskedtek a kisbefektetők a tőzsdei részvényekkel. Ez többszöröse a hazai intézményekének és nem jár nagyon távol a külföldiek aktivitásától sem.
300 milliárd font a tervezett keret négy évre. 
