A nyugat-európai tőzsdeindexek többsége pár ezrelékes mínuszban van, az amerikai határidős mutatók inkább vegyesen mozognak, a technológiai szektor áll jobban. A héten még jön pár makrogazdasági adat, mint például az amerikai munkanélküliségi kérelmek száma. Reggel rossz hír jött Kínából, az export visszaesése ott váratlan volt.
Itthon a BUX index 0,3 százalékkal esik, ennyi az OTP értékvesztése is. A Mol 0,4, a Telekom 0,6, a Richter csak 0,1 százalékkal ér kevesebbet. Közel két százalékkal emelkedik viszont a Nyomda egy jó hír nyomán, amelyre még visszatérünk.
Az euró 380,70, ami csak 30 fillérrel magasabb a szerda estinél. A földgáz három százalékkal, az olaj egyel drágul.
Vakációzni megy a forint?
Úgy tűnik, az év végéig az EUR/HUF már nem nagyon fog elmozdulni a 380-as szint környékéről. Kivárás jöhet csütörtökön a péntek reggel esedékes inflációs adatok és a várhatóan pénteken, piaczárás után érkező S&P-minősítés előtt is – írta az Erste Befektetési Zrt.
Ennél a hitelminősítőnél BBB mínusz a besorolásunk, ami mindössze egy szinttel van a befektetésre ajánlott kategória felett, a kilátások viszont stabilak.
Nem várunk változást sem a besorolásban, sem a kilátásokban – közölte a brókercég.
Jó hír jött a Nyomdáról
Az ANY Nyomda gyárthat biometrikus útleveleket Ghánában – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebookon jelentette be a KBC Equitas szerint. A szerződés értéke 40 milliárd forintról szól, így 13 éven keresztül évi félmillió útlevelet gyárthat le a vállalat.
Idén eddig igen meggyőző teljesítményt tud nyújtani a Nyomda, év eleje óta már 45 százalékos pluszban áll.
A 17 ezer pontot célozza a DAX?
A DAX szerdán is túl tudta haladni a keddi rekordot, a német tőzsde vezető indexe 16 727 ponton érte el maximumát, és 16 658 ponton zár, 0,8 százalékos emelkedéssel. Az októberi mélypont óta tartó jelenlegi év végi raliban már mintegy 14 százalékot erősödött. A befektetők arra fogadnak, hogy a jegybankoknál irányváltás jön – írta az N-Tv.de.
A jövő év elején, már elég korán megléphetik az első kamatcsökkentéseket.
OPEC után jön az UPEC?
Az energiaátmenet, a klímavédelmi törekvések nem valósulhatnak meg az atomenergia nélkül – írja a Holdblog. A kormányok ezt felismerték és jelentősen nőtt a tervezett atomerőmű-építések, élettartam-hosszabbítások száma. Várhatóan 2040-re duplázni kell a globális uránkitermelést.
Két ország, sőt lényegében két cég kontrollálja a globális uránkitermelés 58 százalékát (a kanadai Cameco és a kazah Kazatomprom). A kereslet növekedése esetén a monopolhelyzetben lévő termelők rövid és középtávon oda teszik az árat, ahova nem sajnálják – teszik hozzá.
Ha a képzeletbeli “UPEC” manipulál és az urán ára a duplájára ugrik, az nem fáj senkinek, mivel szinte elhanyagolható mértékben emelkedik meg az atomenergia termelési költsége.
Kik a valódi kriptovaluta-bűnözők?
Vicces, de komoly vitától hangos a kriptovaluta-világ. A JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon ugyanis egy szenátusi bizottság előtt azt állította, hogy a bitcoin és a kriptopénzek “egyetlen igazi felhasználási területe” a bűnözés elősegítése, a kábítószer-kereskedés, a pénzmosás, az adóelkerülés.
Ha én lennék a kormány, betiltanám – tette hozzá.
A kritikusok gyorsan ízekre szedték a kijelentéseit, kiemelve, hogy a JPMorgan a második legtöbb büntetéssel sújtott bank a szektorban. Ugyanis 2000 óta 272 jogsértés után 39,3 milliárd dollárnyi bírságot fizetett ki a Good Jobs First adatai szerint. (Ebből 38 milliárdot Dimon felügyelete alatt.) Gurbacs Gábor, a VanEck stratégiai tanácsadója szerint a bankok világszerte 380 milliárd dollárnyi bírságot fizettek ki ebben az évszázadban.
Ráadásul a JPMorgannek saját kriptóérméje (tokenje) is van, a JPM Coin, igaz, zárt körben használják. A bank októberben pedig blokklánc-alapú tokenizációs platformot indított, amelynek egyik ügyfele a BlackRock vagyonkezelő óriás.
A JPMorgan pikáns bűnei
Szeptemberben a JPMorgan például 75 millió dolláros egyezségben állapodott meg az amerikai Virgin-szigetekkel azon vádak kapcsán, amelyek szerint 2002 és 2005 között lehetővé tette Jeffrey Epstein szexkereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét. A legnagyobb bírság a vállalati történetében 2013 októberében volt, 13 milliárd dollárt fizetett, amiért “csalárd módon megtévesztette a befektetőket a mérgező jelzálogügyletekkel kapcsolatban”.
A JPMorgan több kereskedője ellen is vizsgálat indult különböző fémek határidős piacainak 2008 és 2016 közötti manipulálása miatt, 2020 szeptemberében azután közel egymilliárd dollárt fizettek a vizsgálat lezárásaként.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Franciaország fokozni kívánja a nyomást az izraeli kormányra, hogy vessen véget a gázai háborúnak, 
