Lengyelország két legjelentősebb tőzsdeindexe közül az egyik, a WIG átlépte a 100 000 pontos határt a húsvéti leállást követő héten. A siker a kerek szám miatt szimbolikus, de szakértők szerint azt azért tükrözi, hogy a befektetők jelenleg a keblükön melengetik az ország részvénypiacát.
A WIG a legrégibb index a lengyel börzén. Ezer ponton kezdték jegyezni 1991. április 16-án. Magában foglalja a Varsói Értéktőzsde minden papírját, amelyeket meghatározott szabályok szerint súlyoznak az egyes cégek értéke és gazdasági ágaztok szerint. Tükrözi a részvényárak alakulását. A Notes from Poland a Bloomberg hírügynökség adataira hivatkozva azt írta, hogy a mutató 2025-ben összesen 26 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés leginkább az orosz–ukrán háború lezárulásának lehetőségével kapcsolatos optimista várakozásoknak köszönhető. Részben ezzel magyarázható, hogy a lengyel mutató budapesti társa, a BUX is jól szerepelt az idén, több mint 17 százalékkal erősödött.
A világ tőzsdéinek összehasonlításában a WIG ezzel a teljesítménnyel a második helyen áll. Csak a szintén lengyel WIG20 előzte meg, amely 27,6 százalékkal bővült Ezt az indexet 1994 óta jegyzik. A lengyel börze 20 legnagyobb, legjobb likviditással rendelkező vállalatának részvényeit tartalmazza. Az egyes gazdasági ágazatokból maximum öt vállalat kerülhet bele a WIG20 tőzsdemutatóba. Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke lelkes X-posztban nyugtázta, hogy a világ tőzsdéinek élén 2025-ben eddig a varsói börze menetelt.
Fotó: Wikipedia
A 100 000 pontban a lengyel gazdaság erősségét látja. A legjobban egyébként az állami Orlen energiacég muzsikál, amelynek részvényei idén eddig majdnem 45 százalékkal drágultak. Jól szerepelnek a bankok is és a Dino Polkska kiskereskedelmi vállalat a napokban megdöntötte saját árrekordját. A WIG az elmúlt két évben 60 százalékkal erősödött – jegyezte meg Mikolaj Raczynski, a Lengyel Fejlesztési Alap elnökhelyettese. Szerinte ez bizonyítja, hogy a lengyel tőzsdében jó növekedési lehetőségek vannak. Szóval ideje van bízni abban, hogy számos jó cég van, aminek érdemes vásárolni a részvényeit.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Közben az oroszok sem tétlenkedtek. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
