Nagyon masszív az olajár emelkedő trendje, a WTI 63,40 dollár, a Brent pedig 69,15, ilyen magasan pedig nem járt az ár, amióta 2014-ben hirtelen leszakadt 100 dollárról. Persze hozzá kell tenni, hogy ez csak dollárban igaz, a dollár gyengülése miatt euróban és sok más valutában, így forintban is sokkal jobb a helyzet.
|
| Brent olaj, 3 év |
A forint évkezdő ereje már a múlté, az árfolyam ismét a 310-es szintet közelíti eurónként, igaz, most a lengyel deviza is gyengült. Az európai tőzsdék ma nem találják az irányt, a BUX viszont lefelé tart, 0,35 százalékkal van a tegnapi záróár alatt. A Mol 0,7 százalékot gyengül 3060 forintig, az OTP ugyanennyit 10 770 forintig, a Richter viszont bő fél százalékkal van feljebb 6740 forinton. A nap sztárja egy kisebb papír, a Nordtelekom, amely limit mértékben, 20 százalékot emelkedik 39,3 forintig.
Itt érdemes megemlíteni, hogy lényeges változások következtek be a BÉT-en az árlépésközök megállapításával. Korábban egy ilyen papír, mint a Nordtelekom, csak egy forintos árlépésközzel tudott volna elmozdulni, most viszont 0,1 forintonként lehet kötni, ami sokkal élénkebb, pezsgőbb kereskedést tesz lehetővé.
A változás a MIFID 2. szabályozás következménye, és kissé bonyolult rendszert hozott létre: a részvényeket 6 likviditási kategóriába sorolják, és ezt valamint a nominális árat együtt veszik figyelembe az árlépésköz meghatározásánál. Így néha nehéz kitalálni, egy adott papírnál mi az árlépésköz, oda kell rá figyelni, mert ha nem megfelelő értéket adunk meg, a tőzsde visszautasítja az ajánlatot.
Nézzük ezek után, a fontosabb papíroknál hogy alakulnak az árlépésközök. A Mol esetében például 2 forint lett, ami elég szokatlan: csak páros számokon köthetünk. Az OTP esetében 10 forint lett az árlépésköz, a Richternél 5 forint, a Telekom esetében maradt 1 forint.
Nagyon vegyesek a reakciók a megállapodásra, sokan elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
