|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Robert Shiller professzor, Nobel-díjas közgazdász, aki 2000-ben és 2007-ben is jól előre látta a közelgő tőzsdei összeomlást, interjút adott a Der Spiegel német hetilapnak, amelyben a kriptovalutákról kérdezték. A tudós úgy tartja, hogy a bitcoin teljesen összeomolhat, de az is lehet, hogy még száz év múlva is létezni fog.
Szerinte ugyanis a tőkepiaci buborékok vagy lufik akár több ezer évig is fennmaradhatnak. Erre legjobb példa az arany, amely szerinte csak egy érdekes kinézetű fém, amelyet valójában a sztori tesz értékessé, amelyet hozzá kötnek. Az arany csodálata szinte vallásos jellegű. A Bibliában például a tudós szerint több mint 400 alkalommal fordul elő az arany szó.
A bitcoin-mánia magját is az adja, hogy az emberek elkezdtek beszélni róla, és ez valósággal fertőző, mint egy vírus. Ráadásul a bitcoin ravasz konstrukció, és pontosan illik egy bizonyos fajta politikai beállítottsághoz, amelynek lényege, hogy a kormányok és bankok nem tudják ellenőrizni.
Sztorit vesznek az emberek
Jelenleg a világban magas fokú a kormányokkal szembeni bizalmatlanság, emiatt sokan a bitcoint is már-már vallásos áhítattal veszik körül. Ehhez jön még a bitcoin létrejöttét övező rejtély.
Emellett a tudós úgy gondolja, hogy a bitcoinnak nincsen valódi belső, fundamentális (“intrinsic”) értéke, csak annyi az értéke, amelyet az emberek neki tulajdonítanak. Csakhogy ez az aranyról is elmondható, amely a szakember szerint jóval nagyobb csereértékkel bír, mint belső értékkel. “Az arany, akár a bitcoin, egy sztorinak köszönhetően értékes” – mondja Shiller.
|
Ingyenes szemináriumA témát, a tőkepiacok várható teljesítményét nemsokára szakértőkkel járjuk körül, mutatjuk be ingyenes befektetői szemináriumunkon - jelentkezzen most itt>>>, ne maradjon le! |
Egyszer már összeomlott
Arra a kérdésre, hogy a bitcoin spekulációs buborékban van-e, a szakember azt mondja, hogy a buborékoknak nincsen rendes definíciója. Ám a bitcoin már egyszer átment mindezen, a 2013-es felfutás után összeomlott az értéke, majdnem úgy látszott, hogy teljesen vége.
(A 2013 decemberi bitcoin csúcs 1100 dollár körül volt, innét nagyon gyorsan 600 környékére esett. 2015 elején 180-190 dollár körül volt egy mélypont, majd pár évig inkább stagnált, illetve lassan felfelé kúszott.)
Mánia, de mekkora?
A Der Spiegel a Forbes és a Financial Times nyomán bemutat egy ábrát, egy Jean-David Rodrigue nevű kutató munkáját, amely a tőkepiaci buborékok és mániák tipikus áralakulását mutatja be. Hatalmas, egyre gyorsuló drágulás, komoly visszaesés, átmeneti felpattanás, végleges összeomlás – avagy médiafigyelem, mánia, pánik nevű szakaszokkal (lásd az ábrát). Ám ez a 2013-2014-es és a mostani áralakulásra egyaránt szépen ráilleszthető. Így kevés fogódzót ad ahhoz, hogy mikor is várható az összeomlás.
|
| (Jean-David Rodrigue, Wikipedia) |
Nem tudjuk, miért volt a Fekete Péntek
Mi készteti a buborékokat kipukkadásra? – tették fel a kérdést a tudósnak. Szerinte ez sokszor megmagyarázhatatlan, talán egy további pszichológiai tényezővel, az emberi figyelemmel, a gondolatok terjedésével függ össze. Az 1987-es nagy tőzsdei összeomlásnak máig nem találják a magyarázatát, kutatások szerint egyszerűen az lehetett, hogy túl széles körben terjedt el: az árfolyamok már túl magasak. De az 1929-es Fekete Péntek kiváltó okára sincsen a mai napig sem megnyugtató magyarázat – mondja a Nobel-díjas.
Okosabb vagy, mint egymillió másik?
Megint csak az ötletek fertőzésszerű terjedése tehát, amit a mániánál említettek. Aki szerint a média hatása is fontos, de a szájtól szájig terjedő élőbeszéd, a kollégák, barátok információi még fontosabbak a mániák és összeomlások kialakulásában.
Erős érzelmi alapot ad a hasonló spekulációkhoz az a jelenség, hogy az emberek többsége többre tartja magát másoknál, és meg van győződve róla, ő jobban ért hozzá, okosabb, mint a többség. Így jobban fog teljesíteni a befektetéseknél. (Ez néha igaz is, van, hogy nem a tömegnek lesz igaza.)
Irigység-faktor
A tavaly év végi kriptodeviza-őrület kapcsán sok elemző emlegette a FoMO-jelenséget, a félelmet a kimaradástól (Fear of Missing Out). Ilyenkor az emberek megijednek, hogy kimaradnak a lehetőségből, így balekokká válnak. Irigykednek másokra, a szomszédokra, ismerősökre, akik már kerestek rajta, és úgy gondolják, ezt ők is meg tudják csinálni. (Hiszen okosabbak.)
Drónok, biztonsági kamerák, illetve az embertársaikról készségesen jelentő emberek is az iráni hatalom eszköztárába tartoznak, ha a fejkendőviselésről van szó. 
