Sok pénzt lehet keresni az energiapiacon

Sokan általános szabálynak tartják, hogy a piacokon trendeket érdemes keresni, és azokat kihasználva előnyösebben lehet befektetni. Nagyon nem mindegy persze, hogy mikor száll be valaki, és hogyan vannak árazva azok a trendek, amelyek valóban többéves távon hatnak. Szőcs Gábor, az Orion Alap szenior portfóliókezelője szerint az energetikához kapcsolódóan két olyan megatrend van, ami előre is viszi a világot és befektetőként is kihasználható: az egyik az energiaátmenet, ami a klímavédelem jegyében zajlik, a másik az AI, a mesterséges intelligencia, ami hatékonyságjavulást és egy talán egy jobb világot hoz majd.

Az energiaátmenet egy megkérdőjelezhetetlen megatrend és nagyon régóta zajlik. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy bár volt olyan időszak, amikor ezzel óriási pénzeket lehetett keresni, az elmúlt 4-5 év nem erről szólt. Szőcs Gábor hangsúlyozta, hogy a fejlődést jelzi, míg korábban a támogatások és a szabályzók mozgatták ezt a piacot, addig ma már többségében olyan területté vált, ahol értelmezhetőek a piaci viszony, és támogatások nélkül is megtérülnek a beruházások.

Az AI korszak persze az energiapiacra is hatással lesz, hiszen a datacenterek már most hatalmas energiaigénnyel bírnak, és ez a jövőben drasztikusan növekedni fog. A mostani áramkereslet 2-3 százalékáért felelős az AI, ez 2030-ig 10 százalékra nőhet. A keresletnövekedés egyik globális motorja tehát ez a terület lesz. A keresleti oldalon a másik jelentős igényt támasztó terület a közlekedés lesz –ahogy bővül az elektromos autók penetrációja, úgy nő az energiaigény is. Ez a változás az európai autópiacon talán nem tűnik olyan erőteljesnek, de Kínában tavaly az új autók eladásánál már minden második elektromos volt.

A zöldenergia csak a kereslet kis részét tudja lefedni

A kínai vállalatok expanziós törekvése persze hatással van a gazdaságpolitikára, ami visszahat az energiapiacra is. Aktuálisan Donald Trump vámpolitikája az, ami bár messze túlmutat az energiapiacon, de ott is komoly nyomot hagy. Az amerikai lépések akár a vállalatok, akár a fogyasztók számára bizonytalan helyzetet teremt, ráadásul mindez globálisan történik, ez pedig a hatékonyság romlásához vezet, a vámok mindent megdrágítanak. Ha például a kínai akkumulátorokat, elektromos autókat, napelemeket adminisztratív eszközökkel és vámokkal kiszorítják a nemzetközi piacokról, az áruhiányhoz, dráguláshoz vezethet.

Közben az energiaigény növekedése is nagyon fontos tényező a piacon. Ha megnézzük a globális demográfiai és gazdasági folyamatokat, akkor egyértelművé válik, hogy a Föld népességének folyamatos bővülése, amely a prognózisok szerint 10 milliárd főnél tetőzhet, illetve ezzel párhuzamosan az életszínvonal emelkedése az energiafogyasztás folyamatos növekedését indukálja. A nyugati világ látszólagos jelentős zöldítése globális szinten annyit jelentett, hogy az elmúlt 10-15 év többletigényét már nem fosszilis energiahordozók elégetése révén állítják elő, hanem ezt megújuló energia biztosítja. Az előállított energia 80 százaléka azonban ma is fosszilis energiahordozókból származik, így világszinten a kitűzött klímacélok elérhetősége erősen kérdéses.

Egyértelműen zajlik egy olyan folyamat, amely során próbálják átterelni az elektromos áram piacára a fogyasztókat, ami a fosszilis, jórészt olaj felhasználásával előállított energiát váltaná fel. Ennek természetesen akkor van pozitív hozadéka, ha az elektromos áramot pedig minél tisztább forrásból fogják előállítani. A jövő energiamixében a megújuló energia tehát kulcsfontoságú lesz. Emellett az atomenergia lesz igen hangsúlyos, de az átmeneti igényváltozások kiegyenlítéséhez megkerülhetetlen marad jó ideig a földgáz is. Emellett pedig az igények és a kínálat kiegyensúlyozása miatt egyre inkább teret fognak hódítani az ipari méretű akkumulátorok.

Az infláció miatt megfizethető lett a földgáz

Az egyes energiahordozók kapcsán szóba került, hogy a földgáz esetén a szállíthatóság jelent szűk keresztmetszetet, bár a cseppfolyosítás révén kontinensek között is van már lehetőség a mozgatásra. Amerika előnyt élvez a palagáz révén, míg Európa sokáig az olcsó vezetékes orosz gázra támaszkodott, ennek a korszaknak viszont az ukrajnai háborúval vége lett. Európa ugyan rendkívül gyorsan és rugalmasan alkalmazkodott a kialakult helyzethez, ám számos iparág így is nehéz helyzetbe került. Nominálisan ugyan a 2010-es évek szintje felett van most az európai ár, ám az infláció is megugrott, így reálértelemben már nincs nagy különbség. Ráadásul az előretekintő határidős piaci árazás alapján inkább csökkenés várható, mint érdemi emelkedés. Ez az európai gazdasági szereplők számára valamilyen szinten mindenképpen megnyugtató lehet.

Nagyon sokat már nem tud esni az olaj ára

Az olajpiacon érdekes folyamatot láthattunk, hiszen Donald Trump alacsonyabb árakat szeretett volna, ugyanakkor ő a „Drill, baby drill” politikával a kínálati oldalon szeretett volna komolyabb kibocsátásnövekedést. Ehelyett a vámháború révén a bizonytalanságokra reagálva a keresleti oldal esett be és így alakult ki alacsonyabb egyensúlyi ár a piacokon. Szőcs Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy befektetési szempontból a pillanatnyi árak alakulása kevésbé fontos, ráadásul a kínálati oldal, akár Oroszország, Irán vagy Venezuela kapcsán komoly bizonytalanságokat hordoz.

Egy érdekes befektetési területet is felvillantott Szőcs Gábor, aki arról is beszélt, hogy a tőzsdék áprilisi beszakadását követően nagyon sok eszközben komoly visszapattanást láthattunk, de az olajiparhoz kapcsolódó, szárazföldi fúrásokat végző vállalatok részvényei a mélypontok környékén ragadtak. Ennek persze az a magyarázata, hogy az alacsony olajár miatt egyre kevesebb új fúrás indul, a palaolajtermelők megtérülési szintje ugyanis 60 dollár körül van. Ráadásul az ilyen típusú kutak viszonylag gyorsan kimerülnek, így minden évben fúrni kell. Ha a kutatás-kitermelés területen a mostanihoz hasonló leállás történik, akkor az belátható időn belül a kínálat csökkenését eredményezi, ezt a Covid idején is láthattuk. Ha a kitermelés és a kínálat visszaesik, az előbb-utóbb az árak emelkedésével jár majd. Így, a fúrással, és más szolgáltatással foglalkozó vállalatok árfolyama a szakember várakozása szerint újra növekedési pályára állhat.

Kidurrant a megújuló lufi, újra lehet benne gondolkodni

Befektetési szempontból a megújuló energia nem sok jót hozott az elmúlt években, hiszen a 2021-es csúcshoz képest óriási esést láthattunk az ehhez kapcsolódó részvényeknél. Ebben szerepet játszott a kezdeti magas árazástól, a kialakult éles versenyen, az infláció és a hozamok megugrásán át számos tényező. Szőcs Gábor szerint viszont mostanra értékeltséget tekintve (value alapon) számos olyan szektor van, ami a mostani árszintek mellett már ígéretesnek tűnik.

Konkrét területként a szakember a szélerőműveket és a lítiumbányákat emelte ki. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy a lítium jelenlegi árazása mellett a bányák kínálata nagyon alacsony. Többek között az elektromos autók terjedése miatt a jelenlegihez képest 10 év múlva háromszorosára kellene növelni a lítiumbányák által kitermelt mennyiséget. Ugyanakkor a jelenlegi árnál jóval magasabb lítiumár kellene, hogy megérje ennyi bányát üzemeltetni. Így, ha nem látunk valami meglepő technológiai ugrást az energiatárolásban, akkor érdemi áremelkedésnek kellene bekövetkezni a lítium piacán, ami az olcsóbban termelő bányatársaságok részvényeinek árfolyamát jelentősen emelheti.

Az atomenergia most nem igazán kínál jó célpontokat

A szakember szerint az atomenergia megkerülhetetlennek tűnik, nem véletlenül látjuk, hogy az erőművek élettartalmát folyamatosan növelik, miközben számos új erőmű építése kezdődik. Ráadásul lassan piacra lépnek a kisebb kapacitású moduláris erőművek (SMR), amelyek sokak szerint a jövőt jelentik. Ezzel párhuzamosan az urán ára jelentősen nőtt, de mivel fajlagosan ez minimális hatással van csak az áram árára, így az igények növekedése és a kitermelési kapacitások korlátossága miatt van esély további drágulásra. Ugyanakkor az elmúlt egy év hájpja miatt értékalapon kevésbé tűnik már ez a terület kevésbé tűnik vonzónak.