Ezt tudjuk már
Az MNB nyilatkozatai alapján most már lassan tényként kezelhetjük az ügyben keletkezett kár nagyságát. Azt is tudjuk, hogy az összeg nagyjából harmada közvetlenül a brókerház ügyfeleinek vagyonából tűnt el, a másik kétharmad a 4 bank betéteseinek pénzéből hiányzik. Ez nemcsak önmagában elképesztően nagy összeg, hanem még olyan összevetésben is, hogy ez a bankok betétállományának is nagyjából a fele, mérlegfőösszegének harmada.
Magáról a módszerről még nem tudunk részleteket, de az elhangzott, hogy jórészt állampapírok és részvények hiányoznak. A részvényeknél az lesz az izgalmas kérdés, hogy a BÉT-en forgó, Keler által őrzött papírok is voltak-e köztük, vagy külföldi részvények, melyek elvileg könnyebben eltüntethetők (eladhatók, anélkül, hogy az ügyfél tudomást szerezne róla).
Kinek kell ennyi?
De vajon kinek kell ennyi pénz, miért tüntetnek el ennyit? Ha arra gondolunk, hogy valaki jól akar élni és ehhez szerez jogosulatlanul pénzt, akkor az lenne a logikus, hogy ennél jóval kisebb összeget tulajdonít el, hisz az is bőven elegendő. Miért vinné, vagy vinnék el ennek a százszorosát, amikor így nap, mint nap bűvészkedniük kell éveken, esetleg évtizedeken át, hogy takargassák a nagy lyukat?
A logikus magyarázat csak az lehet, hogy egy Madoff-féle helyzetbe kerülhettek a szervezők. Valahol-valamikor keletkezhetett egy első hiány, és utána ezt próbálhatták meg befoltozni. Hogy hol jöhetett létre egy első, olyan méretes lyuk, amit nem lehetett a brókerház normál eredményéből kinőni?
Elvileg sikerülhet?
Az egyik feltételezés az, hogy akár az 1998-as orosz válság idejéig nyúlik vissza a dolog. Tudjuk, hogy akkor sok hiány keletkezett határidős ügyletekből, több brókercég csődbe is ment. Elméletben előfordulhatott, hogy egy brókercég túlélte a helyzetet úgy, hogy maradt nála egy méretesebb hiány. A tulajdonosok kiindulhattak abból, hogy a hiányt idővel megfelelő hozamot produkáló piaci ügyletekkel befoltozzák úgy, hogy magasabb hozamot érnek el az ügyfelektől „kölcsönvett” pénzekkel.
Ez elvileg akár sikerülhet is, ha a hiány csak akkora, hogy annál nagyságrenddel nagyobb pénz áll rendelkezésükre. Ebben az esetben nem kell extrém nagyságú hozamokra törekedni, elég, ha 1-2 évig 10 százalék körüli reálhozamot érnek el, és utána már helyreállhat a rend. Csakhogy ez a konstelláció nem egyszerű, több feltételnek kell teljesülni, hogy megvalósítható legyen.
Az első feltétel a kellő pénzmennyiség. Mondjuk, egy tízmilliárdos hiány esetében kell, hogy rendelkezzenek 100 milliárd forinttal. A második feltétel, hogy valóban el tudjanak érni megfelelő hozamot, márpedig ez roppant nehéz, az alapkezelők közül is csak néhányaknak sikerül 10 százalékos, vagy annál magasabb reálhozamot elérni. A harmadik feltétel, hogy az ügyfelektől kölcsönvett (elsikkasztott) pénzzel ne kerüljenek short pozícióba, vagyis az ügyfeleknek ne olyan instrumentumai legyenek, melyeknek nagy a hozama ebben az időszakban, hisz akkor ezt is ki kell termelnie a „fiúknak”.
A bika ellenük volt
Nem kizárt, hogy a mostani esetben pont így gyorsult fel a dolog megcsúszása. Mint tudjuk, részvények és állampapírok hiányoznak. Nos, az állampapírok sok évig egyhelyben toporogtak, bár magas volt a kamatozásuk. Az utóbbi 2 évben viszont lezuhant a kamatszint, ami azt jelenti, hogy az állampapírok árfolyama, lejárattól függően, megemelkedett. Vagyis az ügyfelek állampapírja sokkal értékesebb lett, tehát ennyivel automatikusan nőtt a hiány.
Ugyanez megtörténhetett a részvényekkel is: ha nem az alapvetően stagnáló magyar nagypapírokról volt szó, akkor ott is komoly hiánynövekedés lehetett, hisz a részvénypiacokon 6 éve emelkedő trend uralkodik. Így előállhat az a helyzet, hogy a 100 milliárdos lyuknak nem kis része, akár fele is úgy képződhetett, hogy az elkövetők épp nem voltak aktívak, csak a korábban eladott, és most hiányzó papírok árfolyama emelkedett, és miután kvázi short pozícióban voltak, a hiány már önmagát növelte gyorsítva.
Ezek persze egyelőre feltételezések, itt arra próbálunk rámutatni, hogy tűnhet el egy ilyen esetben a befektetőktől és betétesektől elképzelhetetlenül sok pénz úgy, hogy azt ténylegesen más nem is nyeri (kapja) meg. Tehát valószínűleg nem arról van szó, hogy páran egy egzotikus szigeten tartják ezt a mesés összeget, hanem egyszerűen elnyelte a pilótajáték.
A Tesla idén több mint 20 milliárd dollárra növeli tőkekiadásait. 
