|
| Fotó: EPA / David Chang |
A két nagyhatalom közötti adok-kapok ugyanis a nyár előtti utolsó hónap szinte valamennyi napjára tartogatott valamit. A bombát Donald Trump május 10-én dobta a harcmezőre azzal, hogy beváltotta korábbi fenyegetését, tényleg megemelte mintegy 200 milliárd dollár értékű, az Egyesült Államokba behozott kínai termék vámtételét 10-ről 25 százalékra. Nem késett sokáig az ellencsapás, bár az kevesebb mint egyharmad értékűre sikeredett, lévén, hogy Peking mintegy 60 milliárd dollár értékben összesen 5140 amerikai importcikket sújt pótvámmal június 1-jétől. Ezek több mint felét, közel 3600 terméket soroltak be az új, 20, illetve 25 százalékos pótvám alá eső kategóriába.
Ráadásul ezzel még közel sincs vége a pótvámoztatásnak, miután Trump május 10-én utasította Robert Lightizer kereskedelmi főképviselőt, hogy készítse elő a további 300 milliárd dollár értékű kínai importcikkre vonatkozó büntetővám kivetését. Ez főként a fogyasztói cikkeket érintené, mobiltelefonokat, számítógépeket, ruhaneműeket és játékokat. A lehetséges válaszlépés ezúttal is szerényebb, sőt sokkal szerényebb lehet a világ legnépesebb országa részéről: mindössze további 10 milliárd dollár értékű amerikai importcikkre tudna büntetővámokat kivetni. Ezért is fordultak e héten a kínaiak egyéb eszközökhöz, mint például az elektronikai és katonai berendezések gyártásához használt ritkaföldfém-csapok elzárását, ami azért érintené érzékenyen az USA-t, mert ezeket a fémfajtákat nehezen tudják máshonnan beszerezni, lévén, hogy a globális kínálat 85 százalékát Kína termeli ki.
Ami a konkrét cégeket illeti, kínai oldalon a Huawei-t, míg az amerikain leginkább az Apple-t fenyegeti a kereskedelmi háború elfajulása. Képzelhetjük, hogyan ül majd le ilyen légkörben tárgyalni a jövő hónap végén, június 28-29-én, a tokiói G20-csúcstalálkozón a két nagyhatalom első embere.
Mindenesetre kettejük közül Trump az, aki nem nyugszik, másokat is előszeretettel fenyeget vámokkal: az Európai Uniónak fél év kegyelmet adott, de Japánt is kóstolgatja, miközben Mexikóba már bele is szállt: öt százalékos vámmal sújtotta a közép-amerikai országokból az elnök hazájába behozott termékeket.
Szóval ilyen kereskedelmi háborús körülmények között nyitottak és zártak májusban nap, mint nap a tőzsdék, ehhez képest még elég olcsón megúszták. Az amerikai Dow Jones valamivel 6,5 százalékkal állt alacsonyabban a 31-ei kereskedési nap zárása előtt néhány órával, mint ahol az év ötödik havát kezdte. E téren jobban teljesített országa fő ellenlábasának az indexe, a kínai Shanghai, amely csak 2,3 százalékot veszített értékéből e hónap alatt. Rosszabbul járt a frankfurti DAX (-5,5 százalék), de érdekes módon még a BUX is a maga több mint 3 százalékos havi mínuszával.
A Fed elnöke ellen indított hadjárat könnyen visszafelé sülhet el. 
