A világ tőzsdéi 2022-ben az ukrajnai háború kirobbanása nyomán belehuppantak egy gödörbe, ám ezt követően olyan rekordokat döntögető, hosszú menetelésbe kezdtek, ami ma is tart. Ennek azonban egyszer vége lehet. 

Az Economist részletes összeállításában felsorolja a fellendülés végére utaló jeleket. Például azt, hogy az egyik amerikai vezető vezető tőzsdeindex, az S&P-500 és a legnagyobb vállalatok értéke 60 százalékkal nőtt a két évvel ezelőtti mélypont óta. A kínai befektetők ugyan nem jártak olyan jól, mint amerikai vagy európai társaik, ám az MSCI index azon változata, amely figyelmen kívül hagyja a kínai adatokat a feltörekvő piaci részvények gyors erősödését mutatja. Ismerve a tőzsdék történetét nem ördöngősség megjósolni, hogy a nagy fellendülést előbb-utóbb korrekció követi.

„Sokan aggódnak” – mondta Torsten Slok, az Apollo Global Management vagyonkezelő cég vezető elemzője. A buborék egyre nagyobb, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb a veszélye annak, hogy hirtelen sokan, egyszerre próbálják majd bezsebelni a nyereségüket azzal, hogy eladják a részvényeiket. Mike Wilson, a Morgan Stanley híresen pesszimista elemzője az év elején feladta ezt a hozzáállását, és azt jósolta, hogy a részvényárak tovább nőnek idén. Nemrégiben azonban visszatért korábbi negatív viselkedéséhez. A Bloomberg Televisionnak adott interjújában azt mondta, 10 százalékos korrekció jöhet a tőzsdéken még a november eleji amerikai elnökválasztás előtt.

Idegesítő számokat láthatunk

Az aggasztó jelek közül az egyik az S&P-500 index gyarapodása. Ez a mutató 2020 eleje, azaz a koronavírus-járvány kitörése előtti utolsó hetek óta 80 százalékkal emelkedett, ami több mint kétszeresen haladja meg az amerikai GDP bővülését.

A CAPE (cyclically adjusted price-earnings) index értéke 36. Ez csak az internetbuborék kipukkadása, illetve az ukrajnai háború kitörése előtt, 2021-ben volt ennél magasabb. Ez azt jelenti, hogy a „CAPE-hozam”, a mutató inverze alacsony, azaz a befektetők egyre gyengébb reálmegtérülésre számíthatnak a kezükben lévő részvények után. Mi másra ösztönözné ez őket, mint arra, hogy szabaduljanak a papíroktól. És ezt a hangulatot könnyen felerősítheti bármilyen külső körülmény.

Váratlan fordulatok?

Például ha Donald Trump, az USA volt elnöke visszatérne a hatalomba, és ezzel reálissá válna az esélye, hogy ígéretéhez híven minden az Egyesült Államokban irányuló importra egységesen 10 százalékos vámot vetne ki, az gazdasági visszaesést és inflációt hozna.

Történhetnek váratlan fordulatok a háborúkban Kelet-Európában és a Közel-Keleten vagy Kína blokád alá veheti Tajvant. Végül sötét árnyékot vet az amerikai gazdaságra az állami költségvetés hiánya, ami jelenleg a GDP 7,4 százaléka. Más országokban ilyen aránynál már keményen a fékre lépnek, azaz megszorító intézkedéseket vezetnek be a kormányok. Enélkül az államkötvények piacán alakulhat ki pánik, azaz eladási hullám.

Az Economistnak nyilatkozó szakértők szerint nem az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy valamilyen geopolitikai esemény vált ki hisztérikus reakciókat a tőzsdéken. Elég lehet néhány, a várnál kedvezőtlenebb vállalati gyorsjelentés. Az internetbuborék sem valamilyen nagy esemény miatt pukkadt ki, hanem azért, mert a befektetők rájöttek, hogy nem fog akkorát változtatni a gazdaságon az internet elterjedése, mint amekkorára számítottak.