|
| A Budapesti Értéktőzsde februárban költözött új székhelyére, a Bank Centerbe. 110 év után tért vissza a tőzsde a Szabadság térre. |
A legfőbb oka ennek nagyjából ugyanaz, mint tavaly lett volna. A cégeket külön sújtó unortodox gazdaságpolitika kezdett el változni, és ehhez kormányváltás sem kellett. Ahogy a kormány bejelentette a bankadó és az egyéb különadók csökkentésének és esetleges kivezetésének tervét, rögtön beindult a rakéta. Természetesen más, kedvező tényezők is szerepet játszottak, de enélkül ilyen őrületet nemigen láthattunk volna, mint ami pár hét, sőt pár nap alatt lezajlott a börzén.
Papíronként
A legnagyobb rali az OTP-ben volt, teljesen ésszerűen. Ez a papír volt a legjobban meggyepálva, miután a bankokat érte a legtöbb csapás, és a kommunikáció is erősen bankellenes volt korábban. Ráadásul a befektetők között a túlzott pesszimizmus is felütötte a fejét, sokan a 2009-es mélységeket vizionálták, és shortolni kezdték a papírt. A sok short pozíció és a hirtelen javuló körülmények aztán megtették a hatásukat: pár hét alatt közel 50, év eleje óta pedig 60 százalékot emelkedett a papír.
A Molban nem volt ilyen extrém a helyzet, de az év eleji mélységekből így is 40 százalékot erősödött, ebből kb. 25 százalékot az utolsó pár hétben. Itt is egy csapásra szűnt meg az alulértékeltség. A Telekomnál ez a folyamat sokkal hamarább, már 2013 végétől elindult, miután a kormány akkor kötött stratégiai megállapodást a céggel, ami alapján nyilvánvaló volt, hogy csökkenni fognak a terhek. Ekkor a 300 forint alatti árfolyamról elrugaszkodott a papír. Idén év elején 340 körül volt, azóta szakadatlanul emelkedik, most 430. Ez csak idén bő 25 százalék, de a tavalyelőtti mélyponthoz képest már 60.
Végül a Richter: itt nem volt különösebb alulértékeltség, miután a gyógyszeripart nm sújtották olyan terhek, mint a pénzügyi, energetikai vagy a távközlési szektort. Mindazonáltal a januári 3400 forintos árhoz képest itt is 25 százalékot meghaladó a nyereség.
Értékeltség
Nézzük ezek után, milyen most a részvények értékeltsége, lehet-e további szárnyalásra számítani. Azt lehet mondani, hogy a papírok kirívó alulértékeltsége megszűnt. Ha fundamentálisan, ill. a szektortársak árához viszonyítva elemezzük őket, már nincs bennük az ingyenebéd lehetősége.
Az OTP elérte, sőt meghaladta könyv szerinti értékét. Ugyanakkor ehhez az árfolyamhoz már részvényenként 500-600 forintos nyereség is dukálna bankpapír esetében, ami 150 milliárd körüli adózott eredményt igényelne a banktól. Ezt, vagy akár ennél többet nehéz előrejelezni a következő évekre, bár lehet, hogy optimista elemzők megpróbálkoznak vele. Hozzá kell tenni, hogy a mostani hosszban amúgy sem a bankok a vezetők, sőt az égbe törő német piacon kifejezetten lemaradók. Igaz viszont, hogy nálunk az OTP a legkomolyabb papír, sok befektető az országot azonosítja vele, ezért ha Magyarországot súlyozzák feljebb a portfóliókban, főleg OTP-t zsákolnak.
A Molnál még nem múlt el minden zavaró tényező, nevezetesen az Ina-ügy, valamit az a tény, hogy a cég vezetőjét az Interpol körözi. Ha ezek megoldódnak, valószínűleg még ugrana egy kisebbet a papír. Mindazonáltal, fundamentálisan alapon, 15 ezer fölötti árhoz egy olajipari papírnál is kellene papíronként 1500 forint fölötti nyereség, ami a cég szintjén 150 milliárd körül lenne. Ennyi még csak el tudunk képzelni nyugodt időszakban, de sokkal többet már nehézkesen. Emellett az olajpapírok most ugyancsak nem a felkapott kategóriában vannak.
Nem lufifújós szektorok
Tulajdonképpen kár, hogy mind a négy nagypapírunk olyan szektort képvisel, melyekben rendszerint alacsonyabb árazással forognak a papírok. Ha lenne valami komolyabb ipari, kereskedelmi, esetleg technológiai, pláne netes cégünk, abban indulhatna a lufi. Bármilyen árazás beleférne, ha az úri közönség elhiszi a végtelen növekedést. Ez most a világ sok piacán zajlik, leginkább Kínában.
Így viszont be kell érni konzervatívabb papírjainkkal, amelyek az égig nem tudnak menni, de ha nagy az öröm, esetleg sok a short, természetesen meghúzhatják még őket. De nem alulértékeltek már, még egy ugyanilyen menetre, mint amit most láttunk pár hónap alatt, már kevés az esély.
Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak pénteken Asztanában beszélt erről. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
