A ZEW-Erste hangulati indexe szerint az első negyedévben Lengyelország 2,2 százalékos, Szlovákia 1,3 százalékos, Románia 1,1 százalékos GDP növekedésre számíthat, Magyarország viszont recesszióban ragad. A kelet-közép-európai tőkepiacok esetében az első negyed évben lehet egy kis szünet, a bőséges likviditás következtében azonban folytatódik az elmozdulás a kockázatosabb eszközök felé. Az index javul Románia esetében. Mivel Törökország komoly teljesítménye után a likvid pénzeszközök más vonzó célpontokat keresnek, az orosz részvények felülsúlyozása lehet a nyerő taktika az előttünk álló negyedévre.
A gödör alját még nem értük el, de legalább eloszlik a köd
A kelet-közép-európai piacokat két dolog mozgatja majd 2013 során - állítják az Erste Group elemzői most megjelent Kelet-közép-európai tőzsdék és részvények című elemzésükben. Egyrészt egyre valószínűbbnek látszik a gazdaság gyengülése, sőt akár a recesszió is, habár a visszaesés 2013 első negyedévében úgy tűnik eléri a mélypontot, és az euróövezet válsága egyelőre nem eszkalálódik.
Másrészt, bár a gondok még nem szűntek meg és azt sem lehet mondani, hogy elértük már a gödör alját, ma már legalább tisztábban látjuk, hol is tartunk. E két feltételezésre alapozva – amelyhez még a jegybankokra való erőteljes támaszkodás is társul – a tőkepiacok máris profitáltak abból, hogy a befektetők kevésbé kockázatkerülő magatartást követnek. Ehhez nyilván hozzájárult a bőséges likviditás és a komolyabb hozamok iránti éhség növekedése. Ezek a tényezők a várakozások szerint támaszt nyújtanak a kelet-közép-európai tőkepiacok számára az idén, így az Erste szakemberei szerény mértékű további növekedésre számítanak. A jövőre nézve erősebb fundamentumokra – például a profitnövekedés mértékének javulására – lesz szükség ahhoz, hogy a piacok további támaszra leljenek. Ebben a forgatókönyvben a legnagyobb kockázatot a piaci hangulaton túl természetesen az jelenti, hogy az Egyesült Államokban miként alakulnak a dolgok.
Kelet-Közép-Európa makrogazdasági képe: a visszaesés 2013 első negyedévében éri el a mélypontot
Folytatódott a kelet-közép-európai államokban a gazdasági növekedés lassulása. A gyenge exportteljesítménnyel párosuló visszafogott belföldi kereslet rontja a növekedési ütemet. Ez alól csak Törökország jelent kivételt. 2012 harmadik negyedévében azonban Törökország mellett már Lengyelország és Szlovákia is pozitív éves GDP-növekedési ütemet tudott felmutatni. Az egyes kelet-közép-európai országok különböző teljesítményt nyújtottak tavaly, ennek nyomán az Erste elemzői a következő előrejelzéseket adják:
- - 0,1 százalékos gazdasági lassulás Csehországban az euróövezeti bizonytalanságok miatt, amelyhez hozzájárulnak a belföldi megszorítások és az a tény, hogy az export jelenti a növekedés egyetlen forrását.
- - 1,1 százalékos GDP-bővülés Romániában, ugyanis az ország hitelbesorolására pozitív hatással lesz az IMF-megállapodás újratárgyalása és a törekvés az EU-támogatások hatékonyabb felhasználására.
- - Magyarországon 2013-ban is marad a recesszió. A kormány gazdaságpolitikája aláássa a hosszú távú gazdasági növekedés lehetőségét és fennáll a veszély, hogy a befektetők körében visszatér a kockázatkerülés, amelynek nyomán ismét gyorsan negatívba fordulhat az állam finanszírozási pozíciója – kiváltképp ha figyelembe vesszük azt, hogy jelenleg kevés esély látszik gyors IMF megállapodásra.
Kelet-közép-európai tőkepiacok: az erőteljesebb növekedés csak az első félév végén indul be
2012 utolsó negyedévében egész szép teljesítményt nyújtott Kelet-Közép- és Délkelet-Európa, legalábbis ha Csehországot és Szlovéniát nézzük; Szerbia robbanásszerű növekedést mutatott, Horvátország pedig beigazolta az Erste elemzőinek medvepiaci előrejelzését. Lengyelország szintén a vártnál jobb teljesítménnyel örvendeztette meg a befektetőket, a monetáris lazítás következtében a piacra áramló többletpénz miatt. Az elemzők szerint jó húzás volt Törökországot stabil felülsúlyozásra venni, ugyanakkor Oroszország csalódást okozott.
Általánosságban az Erste elemzői arra számítanak, hogy idén az év lassan indul be azután, hogy a piacok olyan magasan zártak 2012-ben. Ezt követően tisztulhat a kép a növekedési kilátások esetében vonatkozóan, s ennek fényében rugaszkodhatnak neki ismét a piacok.
A gazdasági hangulatindex javulást mutat Romániában
A ZEW/Erste legfrissebb kelet-közép-európai hangulatindexe szerint a térségre vonatkozó gazdasági várakozások szerény mértékben, de rosszabbak lettek. Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében a felmérésben részt vevő szakértők még mindig csak a gazdasági helyzet stabilizálódására számítanak az elkövetkező hat hónapban. Szlovákia és Lengyelország jelenlegi megítélése inkább kiegyensúlyozott, vagy pozitív. A gazdasági hangulat jelentős mértékben javult Romániával kapcsolatban. A szakértők emellett kedvezőbbnek ítélik Horvátország, Magyarország és Románia gazdasági helyzetét is.
Országallokáció: a likvid pénzeszközök a felülsúlyozott orosz részvények felé mozdulnak
Mindenképpen át kell csoportosítani a befektetéseket Törökországból Oroszországba. Románia és Délkelet-Európa (nevezetesen Szerbia) abból profitálhat, hogy piacuk két régió határán helyezkedik el – feltéve persze, hogy a kockázatok megítélése továbbra is pozitív marad. Lengyelország esetében indokolt az óvatosság, ugyanis a fundamentumok nem nagyon adnak okot a pozitív kép kialakítására. Ausztriával és a kelet-közép-európai régióval kapcsolatban az óvatos optimizmus működik, de a 2012 negyedik negyedévi erőteljes teljesítmény után némi konszolidáció valószínű.
Ausztria - semleges
A kockázatok meghatározó szerepet töltenek be a piac számára, ugyanis az osztrák tőzsde az egyik legmagasabb tőkekockázati felárral forog, ami persze szintén az alacsony hozamoknak köszönhető. A piac még mindig mintegy 700 bázispontos extra megtérülést biztosít a tőkebefektetések számára, és a gyenge kötvénypiac mellett a komolyabb megtérülés utáni hajsza akár az osztrák piac felé is terelheti a befektetőket.
Kelet-Közép-Európa - határozottan semleges
A magyar, a cseh és a szlovén piac pozitívabb elbírálást kap ezúttal. Az elemzői konszenzus meglepően erős profitnövekedést vár Szlovéniában, ugyanakkor Csehországgal kapcsolatosan a várakozások normál mértéket jeleznek, Magyarországon pedig inkább a gyenge teljesítmény valószínűsíthető. Ez utóbbi esetében a várakozások visszaeséséről lehet beszélni, amit súlyosbítanak a politikai kockázatok. A monetáris lazítás nagy valószínűséggel folytatódik Magyarországon, habár az ebben rejlő potenciált már nagyrészt kihasználta a piac. Csehország talán ismét felkapaszkodhat a közelmúlt osztalékhozamai miatt és azért is, mert a piac a legnagyobb blue chipet, a CEZ áramszolgáltató részvényeit még most is túlzott mértékben bünteti.
Lengyelország - semleges/alulsúlyozás
A lengyel piac nem a legdrágább a régióban, de már így is a histórikus árazási szintek felett forognak a részvények. A növekedési kilátások egyelőre a leggyengébbek a térségbeli piacok között, ugyanakkor arra sem lehet számítani, hogy a likviditás jelentős mértékben megváltoztatná a helyzetet. A befektetések számára támogatást nyújthat az alapkamat további csökkentése. Ennél fogva a szakértők megerősítik semleges/alulsúlyozás ajánlásukat.
Románia és Bulgária - szerény mértékű felülsúlyozás
A fundamentumok stabilnak tűnnek, és az elemzői konszenzusban szereplő profitnövekedési előrejelzések is sokat javultak az utóbbi időben. Amíg a politika megállja, hogy ne avatkozzon be túlságosan a piaci viszonyokba, további likviditás is várható ezen a piacon. A kockázati szint természetesen magas, ennél fogva Románia – két régió közti piacként – azonnal megérzi, ha jelentős mértékben romlik a befektetői hangulat a világban.
Oroszország - felülsúlyozás
Pillanatnyilag leginkább a likviditás szól az orosz piac mellett, kiváltképp ha opcionális lehetőségként tekintjük Törökország mellett. Ahogy a török piac közeledik a negatív fordulat felé a likviditás mozgását illetően, Oroszország úgy lépdel egyre közelebb a pozitív fordulat felé. Az orosz tőzsde 2012 decemberi teljesítménye már változást jelez, hiszen a moszkvai részvénypiac épp olyan jó teljesítményt nyújtott, mint a török. Mivel Oroszországot vonzó alternatívának tekintjük Törökországhoz képest – ahol a likviditás dönt egyik vagy másik piac mellett – a modellt követve felülsúlyozásra javasolják az orosz piacot.
Délkelet-Európa - semleges/felülsúlyozás
Feltételezve, hogy a kockázatok továbbra is pozitív megítélés alá esnek, Szerbiát hasonló helyzetűnek látjuk, mint Romániát. A kockázatok kifejezetten magasak és a likviditás szintén jelentős akadályt képez. Normál mértékű profitnövekedést feltételezve azonban a leghosszabb utat kell megtennie az indexnek ahhoz, hogy elérje a histórikus szintet. Horvátországgal kapcsolatban viszont a kilátások már nem ennyire kedvezőek. A növekedésre vonatkozó konszenzus a közelmúltban enyhe javuláson ment keresztül. A két piac kilátásait elegyítve tehát semleges/felülsúlyozás a javaslat, amely némi visszalépést jelent a korábbi, erősebb modellhez képest.
Törökország - semleges
Habár a térségbeli versenytársakhoz képest semmiképpen sem nevezhető drágának, Törökország elsőként haladta meg a histórikus árazási szintet; jelenleg pedig az átlagos P/E felett 11 százalékkal forog. A tavaly mutatott kiemelkedő teljesítménye után a piac a várakozások szerint megpihenhet 2013 első negyedévében. A célárfolyamok meghatározásában szerepet játszó kockázati felár további csökkenése miatt a piac folyamatos újraértékelése szükséges, ami kedvezően hathat a piac teljesítményére. Mivel azonban az orosz piaccal versenyez a befektetésekért, a török tőzsde némi visszaesést szenvedhet el az idei első negyedévben.
És milyen közép-kelet-európai papírokat érdemes venni?
A ZEW-Erste szakértői Ausztriában a Semperitet, a Polytecet és a Verbundot ajánlják, míg Törökországban az Akfen, a Tornular REIT, a Halkbank és az Isbank papírjait. A két bankot lakossági kitettsége miatt kedvelik és mert versenytársaikhoz képest a forrás-struktúrájukban nagyobb arányban szerepel a helyi deviza. A román piacon az emelkedésnek indult Fondul Proprietatea került be a tíz legkedveltebb részvény közé. A horvát Krka ezúttal visszakerült a válogatott részvények körébe. Ugyanakkor a magyar a Richter Gedeon esetében valószínűsítik az emelkedést, hiszen az osztalék megduplázása olyan lépés volt, amely ezt az irányt erősíti az alacsony hozamszint mellett.
Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. Elmaradt az eredmény 2024-hez képest. 
